Az erről szóló javaslatot kedden bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Szijjártó Péter vezette tárca.
Igaza lett König Ferenc sóskúti polgármesternek, aki már a botrányba fulladt sóskúti lakossági fórum előtt azzal érvelt, hogy „az elektromos átállás kormányzati szintű döntés, a helyi önkormányzatnak ebbe beleszólása nincs”. A Külgazdasági és Külügyminisztérium most javaslatot is tett a szlovén Andrada Group által a településre tervezett akkumulátor hulladékfeldolgozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítására. Az erről szóló javaslatot kedden bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Szijjártó Péter vezette tárca.
A kiemelt beruházásokról szóló kormányrendelet módosításához készült hatásvizsgálat szerint a beruházás javítja az ország versenyképességét. „A beruházás megvalósítása jelentős munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatással bír. Az itt létrejövő szolgáltatások, feldolgozási folyamatok nagyban hozzájárulnak Magyarország gazdasági versenyképességéhez, tekintettel arra, hogy a beruházás célja a körkörös gazdaságba való integráció”.
A várható hatások részletezésénél - az egész hatásvizsgálatra egy munkanapot szántak - kifejtik, hogy „a beruházás megvalósításával 100 új munkahely jön létre. Az új munkahelyek és a beruházás gazdaságfejlesztő hatásai hozzájárulnak a Sóskúton elő lakosok jólétéhez, amely jelentősen meghaladja az ipari termeléssel szükségképpen együtt járó externáliák hatásait”.
A sóskútiak ezzel a megállapítással aligha értenek egyet, hiszen a terv kiszivárgása óta hevesen ellenzik azt.
Január végén gyerekrajzokkal borították be a sóskúti polgármesteri hivatal padlóját. A témában rendezett lakossági fórumok pedig rendre botrányba fúlnak.
A Pest megyei településre tervezett akkufeldolgozó üzemet egy csatornázatlan ipartelepen egy eredetileg raktározásra épült csarnokban alakítanák ki. „A sóskúti akkufeldolgozó üzemben alkalmazott technológia semmilyen hatással nem lesz a környezetére, mivel a technológia zárt rendszerű, így semmi nem juthat se a levegőbe, se a talajba” – válaszolta a Népszava kérdésére egy február eleji háttérbeszélgetésen az elsőként Alsózsolcára, majd Sóskútra tervezett akku újrahasznosító üzemet építő Andrada Group ügyvezető igazgatója Peter Tibaut, aki akkor három üvegcsét is körbeadott. Ezek egyikben az üzem egyik terméke, az úgynevezett „NMC-powder” volt, amely az akkumulátorgyártás legkeresettebb alapanyaga. A cégvezető hosszan ecsetelte, hogy mennyivel jobb az mindenkinek, ha ezeket az anyagokat már nem használt vagy selejtes akkumulátorokból nyerik ki, mintha ki kellene bányászni. A por kinyerésére használt berendezésben elhelyezett HEPA-filterek azonban 99,995 százalékát kiszűrik, így semmi nem kerül a levegőbe.
A katódgyártás egyik alapanyagaként használt NMC por - az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezet használati engedély szerint – mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, amelynek használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges.
Szakács Géza, az Andrada sóskúti üzemének vezetője szerint saját háztartásunkban is vannak veszélyes anyagok, amelyekről gyakran nem is tudunk.
Az Andrada a közigazgatásilag Sóskúthoz tartozó, ám földrajzilag inkább Érd és főként Tárnok lakóházaihoz közeli ipari parkban indítana akkumulátor újrahasznosító üzemet egy volt logisztikai csarnokban. A cég a világ 30 országában kipróbált korszerű technológiát, sőt annak is továbbfejlesztett változatát, az uniós és a magyar környezetvédelmi előírások szigorú betartását ígérik, hangsúlyozva, hogy a cég ugyan csak tavaly alakult, de a cégvezetők évtizedes gyakorlattal rendelkeznek. Kezdetben 1250 tonna selejtes vagy használt akkumulátorból kinyert fémfóliát dolgoznának fel, majd a kapacitást évi 20 ezer tonnára emelnék. (Ez eleinte napi egy, teljes működés esetén napi 4-5 darab 24 tonnás kamion forgalmát jelenti.) A fémfóliákból kinyert alumínium, réz, illetve NMC port akkugyártóknak értékesítenék. Több Magyarországon működő céggel is megkezdték a trágyalásokat, de hogy kikkel, azt nem árulták el, mivel köti őket az üzleti titoktartás.
Február elején abban bíztak, hogy néhány hónap alatt megkapják az induláshoz szükséges engedélyeket, a gyártáshoz szükséges berendezéseket már akkor elkezdték beszállítani a gyárba.
Nem ok nélkül bizakodtak a gyors eljárásban. A kiemelt státusz ugyanis gyorsító pályára helyezi az engedélyezést és számos előírás alól felmentést is ad.
Az üzem egy csatornázatlan területen működik majd, amely még csak nem is ipari besorolású, így a tárnoki polgármester szerint ipari tevékenység se folyhatna ott, márpedig az akku újrahasznosítás mindenképpen ipari tevékenységnek számít. Az üzemvezető szerint a terület övezeti besorolása csak a „jelentős környezeti hatású tevékenységet” tiltja, az akku újrahasznosítás pedig nem az. Az üzem víz felhasználását napi 2 literben határozták meg, amit a Népszava korábbi kérdésére azzal korrigáltak, hogy ez a napi 2-4 liter víz a technológia vízigénye, amely használta után veszélyes anyagnak minősül és zárt tartályokban szállítják el. A kommunális vízfogyasztás ennek a sokszorosa lehet, az üzem várhatóan 160 főt foglalkoztat. A kommunális szennyvizet az épület alatti ülepítőkben gyűjtik, ahonnan szippantós kocsik hordják el.
A tervezett szlovén akkugyár körül fekvő három településen mintegy 100 ezer ember él. Ennyi embert érinthet az akkubontó esetleges környezetszennyezése működése, egy esetleges havária-helyzet. Márpedig ma Magyarországon egy olyan akkumulátor-üzem sincs, amelyet még ne büntettek volna meg a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt. (Népszava)