Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Arcpirítóan alacsony a nyugdíjminimum összege

Belföld
2024.02.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
4

2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. 

Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?

A nyugdíjminimum eredeti célja az volt, hogy a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb időtartam –, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

 

Mi az a minimálnyugdíj?

A nyugdíjtörvény meghatározása szerint az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ez az a bizonyos bebetonozott 28.500 forint. Persze ez is csak akkor érvényes, ha valakinek a nyugdíjmegállapítás során kiszámított nettó havi életpálya átlagkeresete eléri legalább ezt az összeget, mert ha nem érné el, akkor kisebb lesz a nyugdíja. Ez esetben csak annyi könnyítés illeti meg, hogy nem kell erre a nagyon alacsony átlagkeresetre alkalmazni a nyugdíjskálát, azaz nem kell a szolgálati idő hosszától függő százalékos mértékben csökkenteni a nyugdíjat. A törvény szerint, ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képező havi átlagkereset összegével. Még ezek a szabályok sem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő nem éri el a 20 évet (ez a teljes nyugdíj feltétele). Ez nem csak azért következhet be, mert 20 évnél rövidebb az elismert szolgálati idő, hanem azért is, mert valaki hosszú időn át kevesebbet keresett, mint a mindenkori minimálbér, és ezért arányosítani (csökkenteni) kell a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idejét.

Már rég nincs szerepe a nyugdíjmegállapításban

A magyar nyugdíjmegállapítás kapcsán a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett nettó havi életpálya-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan több mint 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybevételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a saját jogú öregségi nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2024 februárjában 205 ezer forint, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 237 ezer forint.

ÍGY A NYUGDÍJMINIMUMNAK A MEDIÁN NYUGDÍJ MÁR TÖBB MINT HÉTSZERESE, AZ ÁTLAGNYUGDÍJ PEDIG TÖBB MINT A NYOLCSZOROSA.

Akinek az utóbbi 16 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, időarányos nemzetközi nyugdíjrésznek számít az EU vonatkozó koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

A minimálnyugdíjban részesülők számát a KSH nem méri külön, a legalacsonyabb összegű mért ellátási kategória (amelybe nem csak a legkisebb összegű nyugdíjak, hanem a megváltozott munkaképességűek ellátásai és a korhatár előtti típusú ellátások legalacsonyabb összegei is beletartoznak) a legfeljebb 40 ezer forintig terjedő sáv, ilyen alacsony összegű ellátást mindössze 23 ezer fő, az ellátottak 1%-a kap.


A szerző saját számításai a  KSH adatai alapján. A KSH az öregségi nyugdíjban, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban és a korhatár előtti típusú ellátásokban részesülők számát és ellátását 2012. január 1. óta együtt méri. A táblázat nem tartalmazza a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó adatokat, ennek indoka az, hogy a táblázatban szereplő adatok a saját jogon járó ellátásokra vonatkoznak. A táblázatból az is látható, hogy az átlagnyugdíj mennyire torzítja a nyugdíjasok és hasonló saját jogú ellátásban részesülők élethelyzetének megítélését: az átlagnyugdíj összege alatti ellátásban közel 1,7 millió fő, míg az átlagnyugdíj feletti ellátásban mindössze 592 ezer fő részesül. A 2024. januári adatokat még nem tették közzé.

A nyugdíjrendszerben a nemzetközi nyugdíjmegállapítás esetein kívül a méltányossági eljárásokban volt szerepe a nyugdíjminimumnak, de 2023. január 1-jétől a kivételes méltányossági nyugdíj, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege is konkrét összeghatárok között állapítható meg, e juttatások mértéke már nem függ a nyugdíjminimumtól.

Változatlan összeg

Vajon miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, miközben 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér, ráadásul 2022-ben és 2023-ban az elszabadult infláció leégette minden olyan ellátás vásárlóerejét, amely nem emelkedett rendszeresen az infláció mértékével?

A bruttó minimálbér 2008-ban 69.000 forint volt, ennek 41%-át tette ki a nyugdíj legkisebb összege, 2023-ban a minimálbér 232.000 forint volt, ennek már csak 12,3%-át tette ki, idén a minimálbér 266.800 forint, ennek már csak 10,6%-a a minimálnyugdíj. (A helyzet ennél némileg jobb, mert a minimálbér bruttó, a minimálnyugdíj nettó összeg. Az idei nettó minimálbér egyébként 177.420 forint, ennek is csak 16%-a a minimálnyugdíj. A lényeg a minimálnyugdíj riasztó értékvesztése még ebben az összehasonlításban is.)

Ennek alapján – ha az eredeti 41%-os arányt tartanánk – a minimálnyugdíjnak már legalább 73 ezer forintnak kellene lennie. Ez már több embert érintene, hiszen 80 ezer forint alatti ellátásban jelenleg 155 ezer jogosult részesül (a tisztánlátást a KSH mérési gyakorlata nehezíti, mert ebbe a kategóriába sem csak a nyugdíjasok tartoznak, hanem a megváltozott munkaképességűek és a korhatár előtti típusú ellátásokban részesülők is), és akik ellátási összege nem érné el az új minimumösszeget, azoknak azt nyilván emelni kellene.

A nettó átlagkereset 2008-ban 122.267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum, míg 2023-ban (a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója szerint) a nettó átlagkereset 374.800 forint, ennek már csak 7,6%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ennek alapján a minimálnyugdíjnak már legalább 86 ezer forintnak kellene lennie.

Ráadásul a bérnövekedést a valorizációs szorzók is tükrözik. Ezekkel az értékkövetési szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen azok értékét nyilvánvalóan karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált – vagyis valorizált – összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni.

A 2008-ban elért keresetekhez 2023-ban 2,815-ös a valorizációs szorzó tartozott, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét közel háromszorosan kellett figyelembe venni egy tavalyi nyugdíjmegállapítás során. Így a 2008-ban megállapított 28.500 forintos nyugdíjminimumnak 2023-ban elvileg már legalább 80 ezer forintnak kellett volna lennie.

Az idén várhatóan 14%-kal növekvő valorizációs szorzók figyelembevételével ennek az összegnek 2024-ben már legalább 91 ezer forintnak kellene lennie... Ez az összeg már nagyon sok ellátás módosítását követelné meg, mert 100 ezer forint alatti ellátásban összesen 254 ezer fő részesül.

Az emelés elmaradásának legfeljebb három racionálisnak látszó indoka lehetett:

  • a jogalkotó nyilván el akarta kerülni a nyugdíjak meglévő összegeire kifejtett emelő hatást, amely óhatatlanul bekövetkezne, ha a minimálnyugdíj érdemben növekedne,
  • a minimálnyugdíj sérti az ekvivalencia-elvet, hiszen a járulékfizetéssel és szolgálati idő szerzésével megszolgált nyugdíj összegétől – ha az 28.500 forintnál kisebb lenne – eltéríti a ténylegesen megállapított nyugdíjat, ez az ekvivalencia-sértő hatás pedig erősödne, ha magasabb lenne a minimálnyugdíj összege (a minimálnyugdíj emelését követelő javaslatoknak ezeket a negatív hatásokat is figyelembe kell venniük, ha nem akarnak a demagógia csapdájába esni),
  • a minimálnyugdíj összege a nyugdíjrendszeren kívül számos egyéb területen játszott fontos szerepet, ezért egy minimálnyugdíj-emelés összesített költségvetési hatása már olyan számottevő lett volna, hogy annak érdemi növelése fájdalmasan fokozhatta volna a költségvetés finanszírozási kockázatait.

Nyugdíjminimum helyett szociális vetítési alap

A nyugdíjminimumnak a nyugdíjrendszeren kívül játszott szerepét azonban 2023. január 1-jétől megszüntették. A módosító törvény az indoklása szerint a nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra – a bírósági végrehajtásról szóló törvény kivételével – egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel. Ennek nyomán 17 törvényben kellett átnevezni a nyugdíjminimumot szociális vetítési alapra.

Örvendetes lenne ez a módosítás, ha a szövegéből nem maradt volna ki két alapvető szám: a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap összege. Ennek hiányában mindkét ellátás 28.500 forint maradt. (A szociális vetítési alap összegét „az egyes közegészségügyi és járványügyi, valamint egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról” szóló salátarendelet határozza meg, a minimálnyugdíj összegét pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete – egységesen 28.500 forintos összegben...)

A módosítás nyomán az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértékei helyett a szociális vetítési alap különböző százalékos mértékeiben határozzák meg egyebek között a következő ellátások feltételeit és mértékét:

  • aktív korúak ellátása (ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás),
  • az időskorúak járadéka,
  • a települési támogatás,
  • a közgyógyellátás,
  • továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szerepet játszik a vetítési alap.

  • A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes),
  • a gyermeknevelési támogatás (gyet, főállású anyaság) és
  • az anyasági támogatás összegét

ugyancsak a szociális vetítési alap különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény.

A baleseti táppénz összeghatárait szintén a vetítési alap mértékében határozzák meg. A gyermekvédelmi törvényben rengeteg ellátás és juttatás feltételei között szerepel a szociális vetítési alap összegének különböző százalékos mértéke, egyebek között

  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
  • a gyermektartásdíj-előleg,
  • a gyermek otthonteremtési támogatása,
  • a gyám pénzbeli ellátása,
  • a hivatásos gondnok díjazásának mértéke függ ettől.

Az a módosítás, amelynek révén leválasztottak az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani, és ezeket az ellátásokat a szociális vetítési alaphoz rendelték, valóban örvendetes, pontosabban az lehetne, ha az ennek nyomán "felszabadult" nyugdíjminimum összegét és természetesen a szociális vetítési alap összegét is megfelelően karbantartanák.

AZ INFLÁCIÓ KOCKÁZATA MIATT ALAPKÖVETELMÉNY LENNE, HOGY MIND A NYUGDÍJMINIMUM, MIND A SZOCIÁLIS VETÍTÉSI ALAP ÖSSZEGE INFLÁCIÓKÖVETŐ LEGYEN, VAGYIS MINDEN ÉVBEN LEGALÁBB UGYANOLYAN MÉRTÉKBEN NŐJÖN, MINT A NYUGDÍJAK ÖSSZEGE.

Az persze még egyszerűbb megoldás lenne, ha a lényegében okafogyottá vált nyugdíjminimumot egyszerűen megszüntetnék a nyugdíjrendszerben, és a legszegényebb szépkorúak helyzetének javítására irányuló erőfeszítések a szociális ellátások körében igényelhető időskorúak járadéka összegének érdemi korrekciójára irányulnának. (Portfolio)

nyugdíj
nyugdíjrendszer
infláció
nyugdíjszámítás
átlagkereset
nyugdíjminimum
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.21. - 10:22
4
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Brutális szúnyoginvázió lehet idén

    Brutális szúnyoginvázió lehet idén

  • Rogán csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de megszaladtak a dolgok

    Rogán csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de megszaladtak a dolgok

  • Kéri László: a választók felől és nem a pártok felől kell gondolkozni

    Kéri László: a választók felől és nem a pártok felől kell gondolkozni

  • A Sándor-palota reagált a Novák Katalinról és Balog Zoltánról szóló hírekre: „Az ügy le van zárva”

    A Sándor-palota reagált a Novák Katalinról és Balog Zoltánról szóló hírekre: „Az ügy le van zárva”

  • Akár 810 millió forint kár is érhette az adófizetőket a Diákhitel Központnál, ha igazak Magyar Péter állításai

    Akár 810 millió forint kár is érhette az adófizetőket a Diákhitel Központnál, ha igazak Magyar Péter állításai

  • Titokzatos karibi vagyon nyomai vezetnek a letelepedési biznisz kulcsfigurájától Rogán bizalmasa felé

    Titokzatos karibi vagyon nyomai vezetnek a letelepedési biznisz kulcsfigurájától Rogán bizalmasa felé

  • Kiverte a kultúra biztosítékát a Klubrádió elnök-vezérigazgatója

    Kiverte a kultúra biztosítékát a Klubrádió elnök-vezérigazgatója

  • Az Orbán-kormány Richelieu-je évek óta bujkál, most újra róla beszél mindenki

    Az Orbán-kormány Richelieu-je évek óta bujkál, most újra róla beszél mindenki

  • Közös tüntetés szervez kilenc tartalomgyártó, köztük Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt

    Közös tüntetés szervez kilenc tartalomgyártó, köztük Azahriah, Pottyondy Edina és Osváth Zsolt

  • A világ legritkább útleveléhez csak az igazán kiváltságosak juthatnak hozzá

    A világ legritkább útleveléhez csak az igazán kiváltságosak juthatnak hozzá

  • Forrong a Balkán, újabb háború robbanhat ki a kontinensen

    Forrong a Balkán, újabb háború robbanhat ki a kontinensen

  • Elhunyt Orosz István

    Elhunyt Orosz István

  • Betelt a pohár a briteknél: izraeli állampolgárokra vetettek ki szankciókat

    Betelt a pohár a briteknél: izraeli állampolgárokra vetettek ki szankciókat

  • Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen: korlátozzák a Babakötvényt

    Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen: korlátozzák a Babakötvényt

  • Magyar Péter Havasi Bercinek üzent

    Magyar Péter Havasi Bercinek üzent

  • Napos, de szeles idő lesz

    Napos, de szeles idő lesz

  • Balog Zoltánnak is vállalnia kell a felelősséget a kegyelmi ügyben játszott szerepéért

    Balog Zoltánnak is vállalnia kell a felelősséget a kegyelmi ügyben játszott szerepéért

  • Három új, gigantikus akkumulátorgyár épül Európában

    Három új, gigantikus akkumulátorgyár épül Európában

  • Karsai Dániel: Magyar Péter nincs egyedül, mellette állok

    Karsai Dániel: Magyar Péter nincs egyedül, mellette állok

  • Nem Novák Katalin alkalmatlanságáról szólt a kegyelmi ügy, hanem sokkal inkább az Orbán-rendszer működését mutatta meg

    Nem Novák Katalin alkalmatlanságáról szólt a kegyelmi ügy, hanem sokkal inkább az Orbán-rendszer működését mutatta meg

  • Megszólalt Orbán sajtófőnöke Magyar Péter állításairól

    Megszólalt Orbán sajtófőnöke Magyar Péter állításairól

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element