Vízkonfliktus, aszály és árvizek Magyarországon

Bár a köztudatban Magyarországot vízgazdag országként szokták emlegetni, a klímaváltozás és a rosszul elsült emberi beavatkozások következményeként ez az állítás kevésbé állja meg a helyét. Változtatás nélkül, jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, de akár az energiaszektorban is a közeljövőben. Milyen jó gyakorlatokat lehetne alkalmazni, hogy ellenállóbbak legyünk például az aszály, az árvíz, a belvíz ellen vagy éppen hogyan lehetne megelőzni ezek kialakulását? Miért kell foglalkoznunk a vízkonfliktus kérdésével? Többek között ezekről a kérdésekről volt szó a Green Policy Center által szervezett szakmai beszélgetésen.

Az éghajlatváltozás és az alkalmazkodás kérdése nem újdonság, azonban sokszor a lényeges pontjait nem hangsúlyozunk eléggé.

„Képzeljük el azt a kiinduló állapotot, amikor az éghajlat változása úgymond nem volt jelen, legalábbis nem ilyen ütemben. Az ökoszisztéma, a természeti erőforrásokon keresztül a megszokott módon ökológiai szolgáltatóként működött (tehát ellátó, szabályzó és kulturális tényezőket szolgáltatott). Milyen ökológiai szolgáltatást nyújt például a domborzat? Vízáramlást biztosít, akár energiát is adhat, és tápanyagban gazdag hordalékot szállít. Mit nyújthat nekünk a lazac vagy akár a tokhal? Vándorló életformája által saját magát, mint táplanyagot szállítja élőhelyétől távolabbi helyekre. Milyen szolgáltatást nyújt a gyep? Élőhelyként szolgál, a vízmegtartó, a biodiverzitási és a szén-dioxid-megkötő értéke magasan a legnagyobb. Ezek mind ökoszisztéma szolgáltatások, amelyeket kölcsönhatásaiból élünk mi emberek is. Ezt eleinte kisebb beavatkozásokkal fordítottuk a magunk nagyobb hasznára. Például erdőt irottunk, a helyén búzát vetettünk, majd egyre drasztikusabban használta az ember a bioszférát például az építkezésekkel, amelyek egy bizonyos mennyiség felett már komoly hiányt okoznak a természetes kölcsönhatások renszerében. Az emberekre nézve egyre több pozitív visszacsatolást jelentett egy építkezés, a földhasználat, az ökoszisztémának pedig egyre több negatívat. A természeti erőforrások kimerítésével, azzal, hogy nem hagyjuk megújulni, alkalmazkodni, felgyorsítottuk az éghajlatváltozást.” – írta le a már lezajlott folyamatokat O. Lakatos Boglárka, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégája, vízügyi kutató a szakmai beszélgetésen.  

Az ellátó ökoszisztéma nem más, mint a víz, fa, nyersanyag, élelmiszer. Ezeket, mint a szabályozó ökológiai szolgáltatásokat is, a talajképződés, a tápanyagkörforgás, biomassza termelődése támogatja a működésben. Viszont az atmoszféra változik, gyorsan, az ember okozta beavatkozások miatt, és a hidroszféra is változik. Utóbbi hiába zárt körforgás, és így könnyen mondhatnánk, hogy nem tud eltűnni a víz a rendszerből, de átalakulni át tud – ismertette a problémát a szakértő.

Komoly kockázatot jelent a mindennapokra nézve, ha nincs elég víz a rendszerben a megváltozott körülmények miatt. Például van, hogy lezúdul egyszerre több hónapnyi csapadék, máskor elfelejt esni az eső.

Az emberi táplálkozáshoz, tápanyaghoz, a növények fejlődéséhez, a fajok fennmaradásához elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű víz legyen elérhető. Az alábbi műholdas felvétel kiválóan bemutatja, hogy egy aszályos időszak mennyire vissza tudja vetni a növények fotoszintetikus aktivitását. A növények állapota jelzi a talajokét is extrém körülmények között. A tavasszal jó esetben hóóolvadásból származó vízraktár hiánya a nyári termésen is meglátszik.

- hangzott el O. Lakatos Boglárkától a szakmai beszélgetésen.

Magyarország nyugati részeit leszámítva, a 2022 augusztusában tapasztalt aszálykor - amelyre talán még mindenki jól emlékszik - pont ez történt, az országban riasztóan gyenge volt a növények ilyen jellegű aktivitása. Az úgynevezett FAPAR-anomáliaértékek csökkenését mutatja a lenti ábra, ami a növényzetet érő széles körű stresszre utal. A fotoszintetikus aktivitás általános csökkenésével 2022 augusztusában a kitett régiók voltak: az Egyesült Királyság déli része, Németország, Észak- és Közép-Olaszország, Magyarország, Románia, Moldova, Ukrajna, Finnország északi része. Enyhe javulás a normál értékekhez képest főleg Északkelet-Franciaországban, Svájcban és az Ibériai-félsziget néhány pontján figyelhető meg.

Forrás: Drought in Europe August 2022,  GDO Analytical Report

Aszály, belvíz és árvíz potenciális kockázata Magyarországon

O. Lakatos Boglárka a vízügyi kockázati tényezők kapcsán elmondta, hogy egy éveben, ugyanazon a területen szinte egyszerre is kialakulhat aszály, belvíz és árvíz is. „Nem helyes, hogy vízkárként hivatkozunk ezekre, hiszen a fenntartható tájhasználat és az alkalmazkodás lényege éppen az lenne, hogy használjuk fel, és ne védekeznünk kelljen ezek ellen."

A párolgással való vízgazdálkodás az egyik legfontosabb kutatási irány jelenleg, e szerint - leegyszerűsítve a folyamatot - ha egy területen van talajvíz, van párolgás, az helyi csapadékot is generál. Ezért is kiemelten fontosak a takarónövények, illetve az erdős területek, mert úgynevezett biotikus pumpaként a csapadékfelhőket magukhoz vonzzák, "szivattyúzzák".

Víznagyhatalom vagyunk, de csak egy pillanatig

Óriási nagy vízbefogadók vagyunk, a kiegyenesített folyókanyarulatok miatt azonban felgyorsul a víz és pillanatok alatt ki is engedjük az országból. Ez a talajvizekre is hatással van: lényegében a talajvíz is csúszik ki az országból. Ha mindez még nem lenne elég, erre rátesz egy lapáttal a nem minden esetben hatékony vízfelhasználásunk - foglalta össze a vízügyi kutató.

A beszélgetés során szóba került egy, a jövőt nézve fontos kockázati tényező, amire lehet, hogy jelenleg még sokan nem gondolnak:

NEM MÁS, MINT EGY ESETLEGES VÍZKONFLIKTUS.

Alvízi országként, Magyarország ki van téve a felvízi szomszédok vízpolitikai intézkedéseinek, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy vízhiány esetén, ha bármelyik felvízi szomszédos ország leállítja a vizek kiengedését, akkor Magyarország súlyos következményekkel néz szembe, és nem igen tud mit tenni.

Nem véletlen, hogy EU-s pályázási és egyben kutatási terület egy olyan kohézió létrehozása, amely során több ország vízgazdálkodási szervei együtt alkotnak meg egy modellt az egységes vízügyek kezelése, mérése céljából.

Sokan hangsúlyozzák azt is, hogy a körforgásos gazdaság elveit a vízgazdaságra is érdemes alkalmazni. Vannak országok - például Málta - amelyek a vízhiánnyal úgy küzdenek meg, hogy nem engedik ki a szennyvizet, hanem a megfelelő kezelés után például a mezőgazdaságban felhasználják - mondta el O. Lakatos Boglárka.

A szakértő végül számos olyan tervezetet, stratégiát mutatott be, amelyek már csak az alkalmazásra várnak, és amelyeket kiváló szakemberek éppen azért alkottak meg, hogy a környezeti negatív hatásokat - megelőzzük - vagy amit már nem lehet, azt kezeljük.

Példák erre:

• Magyarország KAP stratégiai terve, 2023-2027
• Vízstratégia
• Második Nemzeti Éghajlati Alkalmazkodási Cselekvési Terv
• Nemzeti Fenntartható fejlődés Keretstratégia
• Magyarország jelenleg hatályos, 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiája
• Módszertani Útmutató a Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv készítéséhez
• Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szólójelentése
• Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
• Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája
• Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia
• Helyi klímastratégiák

Az ember a természet részeként fontos szereplő. A természeti környezetre gyakorolt hatáspotenciálja a legnagyobb minden faj közül. Ezt jóra is lehet használni.

- emelte ki végül a vízügyi kutató. (Portfolio)