Újabb ponton vitatkozhat a kormány és Brüsszel
Július végéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.
Alig néhány hét maradt addig, amíg a végleges döntéseket a szeptemberben induló új Erasmus-ösztöndíjakról, de csütörtökig nem jutott dűlőre Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Bizottsággal a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályainak tisztázásában. Mint arról írtunk, a magyar kormány által kiküldött normaszövegben az szerepelt, hogy a miniszterek, államtitkárok, kormánymegbízottak, parlamenti képviselők valamint egyes közhatalmi szervek vezetői mellett a polgármestereket is kizárják a modellváltott egyetemeket, valamint több kutatóintézetet irányító testületből.
Azonban több vitás pont is volt, ahol eltért az Orbán Viktor vezette kabinet és az Európai Bizottság véleménye: így míg Brüsszelben a kuratóriumi tagok esetében egyszer megújítható négyéves mandátumidőket javasoltak, addig a budapesti törvénytervezetben hat év szerepelt, valamint a kormány csak egyéves kihűlési időt alkalmazna, míg az uniós végrehajtó testület két évet irányozna elő.
A legvitásabb pont most nem ez, hanem az elhúzódó tárgyalásokon végül minden fél által kompromisszumos javaslatként elfogadott kiválasztási mechanizmus az, ahol még mindig egyeztetnek. Ennek lényege, hogy a Bizottság elvárja, hogy legyen egy világos folyamat, amelyben döntenek a kuratóriumi tagokról. A normaszövegben még azt írta a kormány, hogy az új tagokat a testületben ülők javaslatára választanák, de mint arról a Népszava is beszámolt, Brüsszelben ezt nem fogadták el.
Kormányzati és Brüsszeli Információink szerint erre válaszul a magyar kormány azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálná, hogy ki kerülhet be a közérdekű vagyonkezelő alapítványokba.
Emellett most a Portfolio úgy értesült, hogy az Európai Bizottság itt sem elégedett, és jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy egy külön testület vizsgálja a kuratóriumi tagoknál az összeférhetetlenséget.
Mindenki megállapodást vár
Ahogy arról korábban a Szabad Európa beszámolt, úgy tudni, hogy július 18-ig kell meghozni a bizottsági döntéseket a szeptemberben induló újabb Erasmus+-ösztöndíjakról. Ha ezt a határidőt nem tudják tartani, akkor könnyen lehet, hogy a magyar egyetemi hallgatók kieshetnek a programból.
Több brüsszeli, a magyar kormány és a Bizottság tárgyalásaira rálátó forrást is kerestünk, egyelőre csak annyit erősítettek meg, hogy az uniós végrehajtó testület nem akarja, hogy az elhúzódó tárgyalások kárvallottjai az egyetemista fiatalok legyenek. Már néhány hete is szó volt, hogy valamilyen vészmegoldást találhatnak az ügyükre, de most senki nem közölt velünk részleteket arról, hogy milyen tervek vannak, (ha vannak egyáltalán).
A már említett cikkben egy másik problémáról is írtak: a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban konzorciumok tagjaként pályázó magyar egyetemek és más intézmények már sorra bukják a projekteket. Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója száz–kétszáz közé becsüli a felfüggesztő uniós szankció miatt be nem adott pályázatok számát, és 10-15-re az egyetemi körök által fél év alatt elbukott projektekét.
Igazán aggasztó az lehet, hogy - ahogy azt a Telex kiszúrta - az Európai Bizottság szóvivője az Euronewsnak arra a kérdésre, hogy az utóbbi időben mennyit haladt a magyar kormány az „Erasmus-ügy” megoldásával annyit közölt:
Nincs semmi konkrét, amiről beszámolhatnék.
A július 18-i határidő már eleve arra utal, hogy valamilyen időnyerő taktikába kell menekülnie a Bizottságnak és a magyar kormánynak. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében ugyanis a kondicionalitási eljárásról hozott határozatában az Európai Tanács döntött. Vagyis a Tanácsnak kell engedélyezni, hogy az uniós intézményrendszer szereplői szerződhessenek a modellváltott egyetemekkel, vagy az érintett kutatóintézetekkel. A 27 tagállamot tömörítő szervezetből annyit hallottunk, hogy tisztában vannak a helyzet sürgősségével, ha a Bizottság rábólint a magyar jogszabályra, gyorsan lépnek az ügyekben.(Portfolio)
