A közösségi média platformokra különösen nehéz feladatok várnak.
Több évnyi egyeztetés és törvénykezés után február 17-ével életbe lépett az Európai Unió egyik legnagyobb horderejű törvénycsomagja, amely meg fogja határozni a digitális szolgáltatások működését a következő években, évtizedekben.
2020 decemberében röppent fel a hír arról, hogy egységes törvényekkel fogja megnyirbálni meg az EU a nagy tech cégek hatalmát, majd 2022 tavaszára meg is állapodott azokról az Európai Tanács és az Európai Bizottság. A Digitális piacokról szóló törvény (DMA) a technológiai óriásokat, "kapuőröket" szeretné rábírni arra, hogy ne éljenek vissza a piaci fölényükkel más vállalkozások kárára; a szolgáltatásokra vonatkozó Digital Services Act, azaz DSA pedig azt hivatott biztosítani, hogy a platformok "felelősséget vállaljanak azokért a veszélyekért, amelyeket a szolgáltatásaik a társadalomra és a polgárokra jelentenek" - fogalmazott akkor Margrethe Vestager biztos, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.
Most, hogy teljes egészében életbe lépett a DSA, a TechCrunch összefoglalta, hogy milyen változásokra számíthatnak a közösségi média szolgáltatásokat üzemeltető cégek. A legfontosabb alapelv, amelynek meg kell felelniük, és ezt az EU már a törvények megszületésekor hangsúlyozta, hogy ha valami illegális az életben, akkor az jogszerűtlen kell, hogy legyen az interneten is. Ez a fegyverek kereskedelmére ugyanúgy vonatkozhat, mint például a gyűlöletbeszédre, amit bizonyos tagállamok rendkívül szigorúan szabályoznak. Kiemelt fontosságú a kiskorúak védelme: a magánszférájuk és a biztonságuk mellett az adataik alapján megjelenő, célzott hirdetések tilalmával is foglalkozik a törvény.
A hozzászólások moderálása fog átesni talán a leglátványosabb változáson,
hiszen mostantól a legnagyobb platformoknak tételesen indokolniuk kell, ha valamilyen bejegyzésünket eltávolítják, sőt, arra is lehetőséget kell biztosítsanak, hogy fellebbezzünk a döntésük ellen. A határozataik mind bekerülnek egy hatalmas, már most négymilliárd elemes adatbázisba, hogy világosan, adatalapon látszódjon, hogy mi alapján bírálják el a hozzászólásokat a vállalatok - ez elejét veheti a politikai vagy egyéb részrehajlásról szóló, gyakran meddő vitáknak. Az algoritmusok megismerhetősége, a kutatók ellátása adatokkal mind-mind új kihívások elé állítják a "nagyon nagy online platformokat"; ennél enyhébb szabályok vonatkoznak a kisebb szolgáltatásokra, még enyhébbek pedig a tízmillió eurós forgalom és ötven alkalmazott alatti "mikrovállalatokra". A szabályok betartatásáért az az EU-tag felel, ahol a céget Európában bejegyezték, ami sok esetben Írország. Bejelentést viszont bármely tagországban lehet tenni, nálunk a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál.
A DSA elveinek megszegése a vállalatok éves globális árbevételének hat százalékáig terjedő bírsággal sújtható - ez a Meta esetben több mint százhúszmilliárd dollárnak a hat százaléka, azaz körülbelül hétmilliárd dollárnak megfelelő euró lenne. Persze, ahogyan azt megszokhattuk, az első hónapokban az Unió valószínűleg türelmesebb lesz, de a jövőben sokkal jobban kell, hogy figyeljen Mark Zuckerberg, vagy a már többször a szőnyeg szélére állított Elon Musk, hogy milyen döntéseket hoz, és hogyan fejleszti a szolgáltatásait Európában. (Rakéta)