Megpecsédelődött a 2022-ben az év dunai szigetének választott Prímás-sziget sorsa.
1987/1988-ban járunk. Hat lelkes érdeklődő szemrevételezi a Prímás-sziget felszámolását bemutató makettet, melyen egy parti töltés zárja le a Kis-Dunát a bazilika tövében. Ugyan nem fért rá a makettre, de ekkoriban egy hasonló mellékáglezáró töltést terveztek a szénrakodóhoz is, nehogy a Duna megemelkedő vízszintje elöntse a város alacsonyabban fekvő területeit, pl. a Prímás szigetet. A megemelkedő vízszint nem az éghajlatváltozásból származott volna, nem a mértékadó árvízszint emelkedését követte volna a beruházás, hanem a nagymarosi duzzasztó miatt kellett volna felszámolni Esztergom Janus-arcú szigetét, amely egyszerre volt városi sziget és egyszerre volt ártéri dzsungel. Aztán 1992-ben a homlokunkat törölgetve konstatáltuk, hogy ez csak egy rémálom volt. Esztergom visszaaludt, és most, 2024 januárjában arra ébredt ismét, hogy ez nem egy újabb rémálom, hanem maga a valóság. A Prímás-sziget felszámolása elkezdődött.
Forrás: dunaiszigetek.blogspot.com
2024. január 29-én elkezdődött Esztergom új árvízvédelmi töltésének az építése, melyre hivatalosan a mértékadó árvízszint (MÁSZ) megemelkedése miatt van szükség. A MÁSZ egy hipotetikus szint, egy abszolút magasságvonal, amely igazodik a Duna mindenkori legmagasabb árvízszintjéhez (LNV). Ehhez a vonalhoz képest kell az árvízvédelemnek viszonyítania az árvízvédelmi töltéseket, jellemzően egy méterrel feljebb. Esztergomban jelenleg az árvízvédelmi töltés szintje egy méter 30 centivel marad el a MÁSZ-tól. A védvonal a Kis-Duna belső, városi oldalán fut, rajta gyönyörű platánsorral, ami azzal jár, hogy ezt a töltést csak a platánsor felszámolásával lehetne megmagasítani.
Forrás: dunaiszigetek.blogspot.com
Nagyobb méretért kattintson a képre!
2015. óta több terv is készült a táti öblözet és Esztergom város új árvízi védvonalára. Az első tervek szerint a védvonal a Kenyérmezei pataktól a vízivárosi hegylábig tartott volna, viszonylag közel a Dunához. 2013-ban az Esztergom és Tát közötti öblözet teljes egészében víz alatt volt, ezt szinte teljes egészében mentesítették volna az eredeti terv szerint. A Prímás-szigeten keresztül felhúzandó földtöltés a felső torkolat és a gátőrház között keresztezte volna a Kis-Dunát, majd az ártéri erdőn keresztül haladt volna a főágig, a beépített terület mentén. A 2024-ben megkezdett beruházás ennél azonban kisebb léptűnek ígérkezik. Azért csak ígérkezik, mert meglehetősen keveset tudni az Országos Vízügyi Főigazgatóság terveiről, akik 10 nappal azután tették közzé a projektindító hírt "Elindult Esztergom árvízvédelmi fejlesztése", hogy a teljes szigeti nyomvonalon szó nélkül kivágták az ártéri erdőt ötven méter szélességben, 800 méter hosszúságban a szigeti Palkovics pad és a "szárazföldi" gátőrház között. Február második hetében hasonló sorsra jutottak a parti fák a Palkovics pad és a Mária Valéria híd között is, itt majd egy árvízvédelmi mobilgát épül, kellő mélységű betonalapozással.
Mobilgát-típusok bemutatása 2017. augusztusában
A feltöltéshez és a töltés építéséhez az anyag egy részét kotrásból fogják fedezni, ami együtt jár majd a talajvíztükör süllyedésével, kedvezőbb lehetőségeket teremtve a Prímás-szigeten mélyépítésben gondolkodók számára.
A szigeti 800 méteres nyomvonalon egy földtöltés készül még az idén, szervízúttal, szépen kaszált rézsűvel a rendezett városi terek kedvelőinek nagy örömére. Tehát nem a beépített területek rovására létesül a védmű, hanem több mint 12 hektárnyi ártéri erdő rovására, ami való igaz sok helyen a különféle helyi építkezésekből idehordott sitten telepedett meg. Ezt a sittet egykor vizes élőhelyek feltöltésére használták, többek között annak a folyóágnak a feltöltésére, amely az egykori Ebszorító- és Vízivárosi-szigetet választotta el egymástól.
Forrás: dunaiszigetek.blogspot.com
Ha a korabeli terminológiát használjuk, akkor az Ebszorító-szigetet csak részben, de a Vízivárosi-szigetet teljes egészében ármentesítik, azaz a parthoz kapcsolják, azaz megszűnik szigetként létezni.
Holott a 2022-ben az év dunai szigetének választott Prímás-sziget egyike még pillanatnyilag a valódi dunai szigetek egyre csak fogyatkozó elit klubjának. Annak ellenére is, hogy a Kis-Duna időnként kiszárad, annak ellenére is, hidak vezetnek rá, hogy az északi része külalakját tekintve egy csatorna. És ugyan a Prímás-szigetnek még van egy-két éve hátra, a diagnózis egyértelmű, a második ütem során a gátőrháznál, valamint a Kossuth hídnál egy árvízkapu és egy beeresztő műtárgy épül, amely beköti a védművet a már meglévő nyomvonalba, a Prímás-szigetet meg végképp a városhoz kapcsolja, éppen úgy, mint a Tassi- és a Kvassay-zsilip a Csepel-szigetet. Mivel ezek a műtárgyak még tervezés alatt vannak, nem tudni, mennyi víz jut majd a kisebbik ágba, lesz-e lehetőség hajókkal átjutni rajta, sem pedig azt, hogy ezek esztétikailag hogyan fognak kinézni (habár léteznek 2018-ból látványtervek), annak ellenére, hogy az első ütem munkálatai már zajlanak. Annyi biztos, hogy az urbanizált partszakasz tovább nyúlik majd dél felé, miközben a természetközeli, burkolat nélküli part ugyanilyen arányban rövidül.
Látványtervek forrása: szeretgom.hu
Hasonló volumenű árvízvédelmi berhuházások más dunamenti településeken is megvalósultak. Szentendrén és Nagymarosban éppen a 2013-as árvíz előtt készült el a helyben sok vitával járó árvízvédelmi fal, Visegrádon 2022-ben épült töltés a Duna partján. Azonban egyik helyen sem számoltak fel a védekezés érdekében egy dunai szigetet. Hacsak közben el nem fogy a pénz, az esztergomi Prímás-sziget sorsa egy harminckét éves kegyelmi periódus után végleg megpecsételődni látszik. (Dunai Szigetek)
