Maruzsa Zoltán szerint nem nézik gyereknek a tanárokat.
A több mint 18 órás általános parlamenti vita után az Országgyűlés kulturális bizottsága csütörtökön bő egy óra alatt lezavarta a pedagógusok új jogállásáról szóló törvénytervezet – – gúnynevén a bosszútörvény – „részletes” vitáját. Nem történt meglepetés, a bizottság kormánypárti többsége támogatólag szavazott a tervezetről, amely ellen hónapok óta tiltakoznak oktatási civil, szakmai és érdekvédelmi szervezetek.
Az ellenzék részéről több mint 40 módosító javaslat érkezett, kormánypárti kollégáik ezeket vita nélkül leszavazták. Egyedül a fideszes Dunai Mónika módosítóját szavazták meg, amely heti 24 órában fixálná a pedagógusok tanítással lekötött heti munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett. Utóbbiról Dunai Mónika is beismerte, hogy igazságtalan.
Az ellenzéki képviselők közül ugyanakkor a momentumos Tóth Endre és az MSZP-s Hiller István is arra hívta fel a figyelmet, hogy a fix 24 óra sem igazságos, mert így lesznek, akiknek 22 óráról növekedni fog az óraszámuk. Dunai Mónika szerint az átlagos heti óraszám jelenleg egyébként is 24,5 tanóra. Tóth Endre arra mutatott rá: ezek szerint alig változik valami, csak ezt a 24 órát vésik törvénybe. A Momentum politikusa az ülésen jelen lévő Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt is kérdezte például arról, az új törvény hogyan segíti a tanári pálya megbecsülésének javítását, mit értenek félre azok a pedagógusok, akik tiltakoznak vagy otthagyják az állásukat, illetve miért nézik kiskorúnak a tanárokat. Egy petícióban mintegy ötezer pedagógus jelezte, felmond, ha bevezetik a közalkalmazotti jogviszonyukat megszüntető státusztörvényt.
- Nem nézzük kiskorúnak a pedagógusokat - szögezte le Maruzsa Zoltán. Szerinte az új törvény olyan kérdéseket tisztáz a tanárok foglalkoztatását illetően, amelyek most több jogszabályban vannak szétszórva, a teljesítményalapú bérezés is vonzóvá teszi majd a pályát, ahogy a költségvetési és a reményei szerint megérkező uniós forrásokből finanszírozott béremelés. A tanárhiánnyal kapcsolatban azt mondta, ilyen minden országban van. A heti 24 óra tanítási időről úgy nyilatkozott, az alsós tanítók között valóban lehetnek, akiknél ez óraszám emelkedést jelent, de szerinte a tanítók többsége osztályfőnök is, így az ezzel járó órakedvezménnyel továbbra is 22 marad az óraszámuk.
Hiller István arra hívta fel az államtitkár figyelmét, egy törvény esetében nem lehet „valószínűségekről” beszélni, a pedagógusoknak nem kötelezettségük, hogy osztályfőnökök is legyenek.
Rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy az Orbán-kormány egyszer azt mondja, az oktatás nemzeti hatáskör, abba más ne szóljon bele, máskor meg az Európai Bizottságra mutogatnak, hogy miért nem küldenek már pénzt a magyar pedagógusok béremelésére.
Maruzsa Zoltán erre azt felelte, nem a kabinet kezdeményezte, hogy béremelésre költsék az uniós forrásokat, hanem az Európai Bizottság szerette volna, ha a támogatások felhasználása a meglévő kihívásokra reflektálna, és egyebek mellett a pedagógusok bérezésének területén kértek intézkedéseket, amihez az elején megadják a kezdő támogatást, majd 2030-ig a magyar költségvetésből biztosítják a bérek értékállóságát.
Az ülést követően Maruzsa Zoltán lapunk kérdésére azt mondta, nincs újabb változás a státusztörvény bevezetésének tervezett időpontjában, ha a parlament is megszavazza, júliusban hatályba lép. Érdeklődtünk arról is, lesznek-e személyi következményei annak a nyilvánosságra került levelezésnek, amelyben ő maga, valamint a köznevelési államtitkárság és a Klebelsberg Központ munkatársai azon tanakodnak, hogyan válaszoljanak a Telex kérdéseire úgy, hogy ne hazudjanak, de ne is közöljék a teljes igazságot. Maruzsa Zoltán elnézést kért mindenkitől, akiket esetleg megbántott, arról pedig nem tud, hogy az esetnek lennének személyi következményei. (Népszava)
