Orbán Viktor szinte tökéletes rendszert épített olyan innovációkkal, amelyekkel igyekezett javítani a korábbi autoriter rezsimek hibáit.
Az Orbán-rendszer talán egyik legnagyobb bűne, hogy több generációt tudott távol tartani attól, hogy felépíthesse saját világát. Mára a „fiatal demokratákat” egy nyugdíj előtt álló végletekig elkorrumpálódott, hazugságokból felpumpált öreg brigád vezeti. Nemzeti színű gyertya előtt imádkozó Harpagonok gyűjtögetik a milliárdokat, ki tudja már milyen megfontolásból, inkább csak megszokásból, mert tehetik. Az ember már azt gondolta, hogy az elmúlt évtizedekben nem is születtek olyan fiatalok, akikben világmegváltó ambíciók nyiladoztak volna, amilyenek egykor Orbán Viktort hajtották. Mintha csak szellemileg impotens, ötlettelen generációk révedeztek volna Győzike, Fásy Ádám és Nagy Feró kiváló koncertjein múlatva az időt.
A Brüsszellel folytatott huzakodás mögött a kormánypropaganda szerint a semmirekellő baloldali libsik állnak, akik csak a rosszban ármánykodnak. Ennek némileg ellentmond az az apróság, hogy a legnagyobb európai párt, az Európai Néppárt (EPP). Kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok csatlakoztak hozzá. A Fidesz is az EPP tagja volt és de jure ugyan ők távoztak, azonban gyakorlatilag kitették őket, úgymond szalonképtelenek lettek. Az EPP ma is a legnagyobb európai párt, az Európai Unió (EU) minden szervezetében képviselteti magát, és a legnagyobb az Európa Tanácsban is. Ők adták az Európai Bizottság jelenlegi elnökét Ursula von der Leyen-t is, akit ma sorosista bérencként ábrázolnak kormányplakátok annak ellenére, hogy kinevezését a Fidesz megszavazta. 1990 óta a német kereszténydemokrata párt a CDU tagja, tehát semmi jel nem mutat arra, hogy ballibsi lenne. Ezt csak azért érdemes észrevenni, mert nem feltétlen ideológiai ellentét van a Fidesz és Brüsszel között, sokkal inkább generációs és szemléletbéli. Európa egyik legidősebb kormányfője egész mást gondol a világról és konfliktusainak kezeléséről, mint fiatalabb kollégái. Ennek megfelelően ebből az idősebb státuszból osztják az észt folyamatosan Brüsszel számára, hogy mit is kellene ottan csinálni.
A köztársasági elnök mostani lemondása kapcsán először történt meg az Orbán-rendszerben, hogy beszólt egy új, fiatal hang. Magyar Péter Varga Judit volt igazságügyminiszter exférje bátran, merészen lépett a nyilvánosság elé. Jó időben, jó helyen kezdett tabukat döntögetni, ahogy anno Orbán Viktor tette. Nem két sorszámjegyű Fidesz igazolvánnyal a zsebében, mint Simicska Lajos, vagy Pesti László próbálkozott, amivel egyből bukásra ítéltetett lázadásuk, hiszen ennyi idő alatt összegyűlt már róluk annyi „terhelő”, hogy könnyen voltak kezelhetők. Hozzájuk képest Magyar Péter egy új generáció, akinek még ambíciói között nem szerepel a „békés öregkor” ábrándja, még tenni akar, még tervei vannak, volnának. Kitárulkozását több mint 1 millió 690 ezren nézték meg néhány nap alatt. A hatalom máris rá küldte a karaktergyilkos kommandókat, ami jól jelzi a vészvillogók bekapcsolását a rezsim haszonélvezői körében.
A rendszer visszafordíthatatlan öregedését jól mutatja az is, hogy immár két köztársasági elnököt veszített az ország mindössze 14 év alatt, ami minden bizonnyal világcsúcs. Az autokratikus rezsimek természetes velejárója, hogy a szaktudásnál egyre fontosabb lesz a szervilitás, és az ezzel járó rendszerszintű elbutulás. Török Gábor politológus helyesen írja:
Elképzelhetetlennek tartom, hogy Mádl Ferenc, Sólyom László vagy éppen Áder János átengedett volna egy ilyen kegyelmi kérvényt, hogy - bármi és bárki is állt az előterjesztés hátterében - ne szólalt volna meg a vészcsengő a hivatalban.
És nem szólalt meg a vészcsengő, a résztvevők azt gondolták, bűnüket elfedi a jótékony homály. Jött azonban a banánhéj-effektus és teljesen váratlanul, véletlenül előkerült egy hivatalos papírocska, amiből kiderült, hogy kinek is sikerült kegyelmet adnia Novák Katalinnak.
A rendszer elbutulása és egy új generáció esetleges éledezése nem feltétlen a remény jele. A rezsim agresszivitása, a jól tartott holdudvar nagysága és gátlástalan felfuvalkodottsága erős bástyaként meredezik, ugyanakkor az első repedés látható lett, ami eróziót sejtett. A kérdés csak az, hogy vajon egy még rosszabb világ felé indultunk-e el, vagy egy jobb felé. Jó hazafiként az utóbbinak szurkolunk. (PIAC&PROFIT)
