Megfogalmazódik néhány kérdés
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására létrejött, állami tulajdonú Főkefe tavaly tavasszal jelentette be , hogy – több más, kisebb egységéhez hasonlóan – bezárja a Vas megyei kisvárosban lévő telephelyét – emlékeztet a Nyugat.hu. A mintegy két tucat alkalmazott nagyon nehéz helyzetbe került. 12 dolgozó azonban azóta már megkezdhette munkáját a Szerapisz-Zala Kft.-nál, amely ugyanott, ugyanúgy 4 órában foglalkoztatja őket. Most háztartási kismegszakítókat szerelnek össze, ami az anyacég fő profilja.
Február elsején elindult a termelés a jánosházi üzemünkben. Nagyon ügyesek és lelkesek a munkások, mi pedig minden segítséget megadunk nekik. Szeretnénk, ha egy nagyon jól működő kis csapat lenne itt
– mondta megkeresésünkre Horváth Szilvia, a zalaegerszegi központú Szerapisz-Zala Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Első hallásra nem tűnik jelentős gazdasági eseménynek egy 12 embert foglalkoztató telephely elindulása, de ebben az esetben a hír túlmutat önmagán.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására létrejött, állami tulajdonú Főkefe tavaly tavasszal jelentette be, hogy – több más, kisebb egységéhez hasonlóan – bezárja a Vas megyei kisvárosban lévő telephelyét.
A mintegy két tucat alkalmazott nagyon nehéz helyzetbe került. A Főkefe felajánlotta ugyan, hogy a dolgozókat tovább foglalkoztatják Szombathelyen, de ez meglehetősen komolytalan ajánlat volt, hiszen az alkalmazottak között olyanok is voltak, akik a városon belül is nehezen közlekedtek önállóan, nemhogy naponta tudnának utazni az ötven kilométerrel odébb lévő megyeszékhelyre.
Kiss András polgármester akkor lapunknak úgy nyilatkozott, ő is nehezen találja a hangot az állami céggel, de felvette a kapcsolatot a szóba jöhető környékbeli cégek vezetőivel, illetve egyeztetéseket kezdett a politikai döntéshozókkal is, elsősorban a Marton Ferenc megyei alelnökkel és V. Németh Zsolttal, a térség országgyűlési képviselőjével.
A malmok lassan őröltek, de az eredmény most már látszik.
Jelenleg 12 alkalmazottunk van Jánosházán, bízunk benne, hogy a számuk gyarapodni fog a jövőben, mert ez lenne mindenkinek jobb
– közölte Horváth Szilvia.
A polgármester úgy emlékszik, hogy már a kezdeti tárgyalások nagyon ígéretesek voltak a zalaegerszegi céggel: „csütörtökön felhívtam őket, a következő hét keddjén már itt voltak tájékozódni.” Az engedélyek megszerzése, a telephely újraakkreditálása sok időt vett igénybe, amit néhány alkalmazott nem tudott kivárni, így ők máshol helyezkedtek el, de a városvezető biztos benne, hogy lesz érdeklődés az újraindult üzem iránt.
A munka ugyanabban az önkormányzati épületben folyik, ahol korábban a Főkefe működött, az alkalmazottak ugyanúgy négy órában dolgoznak. Most háztartási kismegszakítókat szerelnek össze, ez az anyacégnek is a fő profilja.
Hogyan lehetséges, hogy egy magáncégnek megéri üzemeltetni a jánosházi telephelyet, miközben az erre szakosodott, költségvetési pénzekből kitömött állami cég kivonult belőle?
A kérdés csak részben költői, és talán egyszer majd választ is kapunk rá. Kiss András polgármester ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy neki is csak meg nem erősített információi vannak arról, miért távozott a városból a Főkefe, amely „ a vége felé korrekt módon viselkedett.”
Emberi drámák kísérték a cég átszervezését
Lapunk először 2022 őszén szembesült azzal, hogy valami gond van a 100 százalékosan állami tulajdonú, országosan 122 telephelyet működtető, 9000 munkavállalót foglalkoztató Főkefe-cégcsoport körül (ebbe tartozik a Kézmű és ez Erfo is).
Először a kőszegi üzemből jöttek hírek arról, hogy egységesen négy órára csökkentik az alkalmazottak munkaidejét, és ezzel párhuzamosan a fizetését, majd kiderült , hogy gyakorlatilag az ország összes telephelyén ez történik.
Ez sok megváltozott munkaképességű embert hozott anyagilag nehéz helyzetbe, pont akkor, amikor az országban elszabadult az infláció.
Nem sokkal ezek után kiderült, hogy a telephelyek javát a fűtési szezonra bezárja a cég, miközben a dolgozóknak álláspénz fizetett.
Ez elméletben nem hangzik rosszul, viszont a gyakorlatban azt is jelentette, a kiesett hónapok alatt az üzemek elveszítették a korábbi üzleti partnereik egy részét, így az újraindulással gondok vannak. (Szombathelyen így veszítette el a Főkefe egyik legfontosabb partnerét és segítőjét, a TDK-t.)
Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy a cég 2023. június 1-jétől több tucat telephely bezárására készül . Az ott dolgozóknak felajánlják, hogy egy másik üzemben munkát kapnak, ehhez azonban utazniuk kell. Ha nem írják alá a szerződést, elveszítik állásukat.
A négyórás munkaidő miatti ingázás eleve kérdőjeleket vet fel, az azonban már az abszurditás határát súrolta, hogy vak, kerekesszékes, esetenként pszichiátriai problémákkal küzdő embereket utaztatna napi szinten a cég, amely sok milliárd forintot kap évente a központi költségvetésből arra, hogy ezeket a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket foglalkoztassa.
Lapunk számos elkeseredett – nem ritkán síró - alkalmazottal beszélt, akik tragédiaként élték meg az átszervezést, és nagyon féltek a jövőtől.
A cégvezetés nem kommunikál
Lapunk folyamatosan igyekezett információkat kapni arról, hogy mi és miért történik a Főkefénél, de a vezetőség vagy nem reagált, vagy semmitmondó válaszokat adott.
Így hivatalosan máig nem tudni, hogy miért volt szükség az embertelen átszervezésekre.
Az biztos, hogy a cégcsoport nagyon rossz pénzügyi éveket zárt az utóbbi időben. Az Opten szerint a Főkefe-Kézmű-Erfo hármas mind 2020-ban, mind 2021-ben másfél milliárd forint körüli veszteséget hozott össze, és 2022 még mindig közel egymilliárd volt a mínusz.
Habár mostanában kevesebb panasz érkezett szerkesztőségünkhöz a dolgozóktól, az elmondottakból az a kép rajzolódott ki, hogy a költségek visszafogása még mindig prioritást élvez a szociális szempontokkal szemben. Lapunk információ szerint az üzemek egy részében – például Szombathelyen – idén télen is volt egy néhány hetes leállás, és a kapacitások kihasználtsága is nagyon messze van az optimálistól. (Nyugat)