A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) történetének kezdetei a 19. század végére nyúlnak vissza. A gyár fennállásának évei alatt 2000 személyautót, 150 teherautót és autóbuszt, 800 repülőgépmotort, 260 repülőgépet és több mint 1000 automobilmotort gyártott le.
A háború kitörése után a megnövekedett hadimegrendelések kielégítésére a Váci úti gyár már kicsinek bizonyult. Ezért a hadsereg ösztönzésére 1915-ben Mátyásföldön új nagy gyártelep építésébe fogtak. A századforduló után létrejött üdülőtelep melletti urasági szántón – a korábbi Beniczky birtokon – hozták létre a Magyar Általános Gépgyár repülőgép gyárát.
A MÁG üzeme Mátyásföld határában, mellette az akkori nemzetközi repülőtér 1933-ban Szent-Istvány Dezső pilóta képén
Új lendületet adott az üdülőtelep fejlődésének az 1915-ben a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér létesítése. A gyártól és munkásságtól viszolygó Nyaralótulajdonosok Egyesületét a szervező vállalat azzal nyugtatta meg, hogy a gyár a nyaralótelepen kívül esik, füstnélküli lesz és munkásai elsőrendű műszerészek lesznek. Kiépülése után, a világháborús gépezet ellátását szolgálva kb. 1200 munkást foglalkoztatott a környékről.
Ebben az időszakban jelent meg az első világháborús harctéren az új harci eszköz, az együléses vadászrepülőgép, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia ekkor még nem rendelkezett. A MÁG vezetése felismerte, hogy a katonai gépjármű és repülőgépmotor gyártás mellett jól fizető kereslet mutatkozik repülőgépekre is.
Megállapodás született ezért a legsikeresebb vadászrepülőgép gyártó Fokker Repülőgépgyár és a MÁG között, hogy az Mátyásföldön kibővíti üzemeit vadászrepülőgépek építésére és berepülésére.
A repülőgépgyár építése 1916-ban kezdődött, és 1917-ben fejeződött be, de a gyár egyes részei már 1916-ban üzemeltek és itt készültek az Osztrák-Magyar Monarchia akkor legmodernebbnek számító, a Gebauer Ferenc által feltalált, szinkronizált, tehát légcsavar körön keresztül tüzelni képes géppuskával felszerelt Fokker B és D, valamint a Berg licenc alapján gyártott Aviatik C és D típusú katonai vadászgépei. Ezek berepülése szükségessé tette a gyártelep mellett egy repülőtér megépítését is.
A cinkotai dombok között elterülő 900×800 méteres füves repülőtér nyugati sarkában épült fel a MÁG gyár 80×20 méteres repülőgép-szerelő hangárja, amelynek kapui közvetlenül a repülőtérre nyíltak. Ez volt a kezdeti állapot, amelyet állandó fejlesztéssel mindig újabb épületekkel és célszerű barakkokkal bővítettek.9 A Magyar Általános Gépgyár főépülete a 39 méter magas dísztoronnyal és a szerelőcsarnokok egy része máig is eredeti állapotukban fellelhetők.
A gyár az 1916. évben a hadvezetőség által megrendelt aeroplánmotorok gyártásával, a második félévben pedig azonfelül az ismert Fokker-típusú repülőgépek gyártásával volt teljesen elfoglalva… a gyártelep építési munkái befejezésükhöz közelednek s e gyár üzembehelyezése az év folyamán fokozatosan fog megtörténni. A gyártelep, amelyhez tartozó hatalmas telek egy repülőtér létesítését is megengedi, lehetővé fogja tenni, hogy az aeroplánmotor, automobil és repülőgyártás racionális módon jelentősen fokoztassék… az alaptőke 3.000.000 koronáról 5.000.000 koronára emeltetett fel, amely tőkeemelésben a Magyar Általános Hitelbank vezetése mellett, az ismert Skoda-Daimler csoport és a Fokker-művek vettek részt
– Lantos Antal, Mátyásföld története.
Anthony Fokker a világháború első éveiben jó kapcsolatot alakított ki a mátyásföldi MÁG vezetőségével. 1916-ban 50 db Fokker vadászgép gyártására kapott megrendelést a fővárosi üzem. Így 1916-ban a MÁG repülőgépgyára egy csapásra a Monarchia legfejlettebb repülőgép üzeme lett. Fokker Magyarországra hozta a három legújabb vadászgépének – a Dr.I, a D.VI és a D.VII – egy-egy prototípusát és 1918. május elején bemutatót szervezett.
Aviatik D.I vadászrepülőgép
Fokker D.VII vadászrepülőgép
A vállalat termelése fokozatosan – ámde igen gyorsan! – felfutott, és az 1917-ben még csak havi 10 gép kibocsátása után 1918-ban már havi 20-36 gép átadásáról szólnak az adatok!
A repülőgépek gyártása mellett – melyeket egyébként kiváló kidolgozásuk miatt nagy elismerés övezett! – itt folytak dr. Kármán Tódor kísérletei is.
És mi az, ami még a mai napig megmaradt ezekből az időkből? Nos, íme két kép a Magyar Általános Gépgyár mátyásföldi központi épületéről, felül az 1910-es években, alul napjainkban:
