A jogszabály rengeteg uniós alapelvet sért a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogtól az egyesülési szabadságán át a a tisztességes eljáráshoz való jogig.
Uniós normákat sért, emiatt kötelezettségszegési eljárást az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság – értesült a hivatalos bejelentés előtt a Népszava brüsszeli tudósítója.
A Népszava értesüléseinek megfelelően a brüsszeli testület nyilvánosság elé is állt, azzal indokolva a kötelezettségszegési eljárás elindítását, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, a többi között az EU demokratikus értékeit; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető jogot, így
- a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
- a személyes adatok védelméhez való jogot,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
- az egyesülési szabadságot,
- az uniós polgárok választójogát,
- a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot;
- az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeket
- és a belső piacra vonatkozó több szabályt.
Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kötelezettségszegési eljárást elindító felszólító levélre. Amennyiben nem orvosolja az EB által feltárt sérelmeket, a testület úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárást a következő szakaszba lépteti és indokolással ellátott véleményt küld.
Bejelentésében az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, a többi között az EU demokratikus értékeit; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető jogot, így a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülési szabadságot, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot; az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeket és a belső piacra vonatkozó több szabályt.
Mint arról többször írtunk, az itthon és brüsszeli körökben is sokat bírált szuverenitásvédelmi törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el, és felállít egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében” elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytat. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal szinte bárkit megvádolhat, lejárathat, idegen ügynöknek bélyegezhet érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül. Ez új fejezetet nyit a a jogállamisági vitában.
A jogszabály célja egyébként láthatóan nem egy erős intézmény felállítása volt (a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, ha a törvénytervezetet a jelenlegi formájában fogadják el elsősorban a propaganda területén lesznek feladatai), hanem annak megakadályozása, hogy az ellenzéki politikai erők bármilyen, nem az Orbán-kormány által ellenőrzött forrásból támogatást kaphassanak.
A tervezettel a vonatkozó törvényeket úgy módosítanák, hogy „jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (…) A jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jelöltekkel szemben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette”.
Minden korábbi kommunikációnak, és a szuverenitásvédelmi érvrendszernek is ellentmond ugyanakkor, hogy nemcsak a kül-, hanem a belföldi támogatásokat is megpróbálják blokkolni, legalábbis a jelölőszervezetek esetében.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt – amely elvileg február közepén kezdi meg a működését – az a Lánczi Tamás vezeti, aki korábban a Századvég és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet vezetője is volt. Hat évre nevezték ki havi ötmillió forintos fizetésért. (Népszava)
