Lázár János már bronzérmes a szántóbajnokságban

Évek óta figyelhetjük, hogy a kormánypárt vezető politikusai és parlamenti képviselői mekkora excell táblát töltenek meg újabb és újabb földbirtokaikkal. Ebben a sajátos bajnokságban van egy csillogó sztár, aki jó családfőként hangyaszorgalommal gyűjtögeti a jobbnál jobb szántókat szűkebb hazájában, Hódmezővásárhely környékén, ám ettől távolabb is körülnéz, ott leginkább szőlőkre vadászik. Ez a dinamikus üzletember főállásban miniszter, úgy hívják: Lázár János. 

Az építési és közlekedési tárcát vezető Lázár tavalyi termése 24 hektár volt, s ezzel egy helyet előre lépve felkerült a dobogóra – derül ki a 2023-ra vonatkozó képviselői vagyonnyilatkozatokból. Annyit viszont nem tudott összeszedni, hogy megelőzze a Heves vármegyében terjeszkedő párttársát, Szabó Zsoltot és továbbra is csak a hátát nézi Bánki Eriknek, aki a maga 244 hektárjával letaszíthatatlannak tűnik a trónról és évek óta az övé a bajnoki cím.

A tízes lista többi helyét is fideszes vagy kdnp-s képviselő foglalja el, a végére Mellár Tamás párbeszédes politikus került, ő viszont tavaly nem vett egyetlen négyzetméternyi szántót sem, mint a lista második felének más tagjai sem. Természetesen megválni sem akarnak ezektől a vagyonelemektől, hiszen a bezsákolt szántók, földek, rétek és legelők nem veszítenek értékükből, sőt. A mögöttes indok egyszerű: ha éppen nem kell sürgősen nagyobb összeg - például a gyereknek ingatlant venni vagy magániskolába íratni, netán külföldre küldeni –, akkor ülni kell az ilyen vagyonon és lehetőleg jó pénzért bére adni. Ez érvényes a lakásokra is, a túlnyomó többségnek van ilyen ingatlana is, általában 50 százalékos tulajdoni arányban. 

Lázár János egyébként még mintegy 10 hektárnyi erdő, 4 hektárnyi szőlő, fél hektárnyi legelő, negyed hektárnyi mocsár boldog tulajdonosa, tetejébe van egy töltése is (0,72 hektár), ám ott csak haszonélvező. Viszont milliókat kaphatott a földek bérbeadásából (az 1-5 millió forint közötti sávot jelölte meg, de pontos összeget nem) és befutott még a számlájára földalapú támogatás is, annak összegét sem tudjuk.

A piacon talán a szántó kapja a legnagyobb figyelmet, hiszen oda összpontosítanak a képviselő földesurak, ott akarnak újabbakat szerezni, de az elmúlt egy esztendőben kisebb volt a lendület, mint az azt megelőző pár évben. Farkas Sándort ugyanakkor érdemes kiemelni: a 2021-es listán még a kilencedik volt a maga 51 hektárjával, s ezt sikerült feltornásznia 116 hektárra, amivel rögtön az ötödik helyen találta magát. 

Az mfor.hu felfigyelt Varga Gábor fideszes képviselőre is. Neki Cece község környezete a szűkebb hazája, több tucat hektárnyi szántója, egy tanyája és méretes szőlőparcellái is vannak arrafelé. Dankó Béla egy 9,1 hektáros, Mezőtúrhoz közeli erdőt íratott a nevére 2023-ban, ezzel már 27 hektárra nőtt erdeinek összesített mérete. Horváth István Bikácson vett öt hektárnyi szántót. Nagy István agrárminiszter pedig 2,66 hektárral gyarapította szántóvagyonát, ezt a földet most ajándékozás útján szerezte. Neki is van már 10 éve egy tanyája, kisebb gyümölcsöse és szőlőbirtoka. Négy éve igazgat egy 1,2 hektáros agyaggödröt Várbalog falucska mellett. 

Mindenből egy kicsit

Kevés figyelmet kapott eddig a fideszes Pajtók Gábor, aki arra mutat jó példát, hogy szét kell teríteni a kockázatot azzal, hogy egyszerre többféle ingatlant birtokolunk. Egerben, ami főhadiszállásának is tekinthető, hozzá tartozik egy családi ház, egy lakásiroda, egy üzlethelyiség és egy 2020-ban vásárolt 565 négyzetméteres telek. A fáradalmakat siófoki üdülőjében pihenheti ki, ezen kívül Szihalomban öröklés útján szerzett mintegy 11 hektárnyi szántót, de van ilyenje Mezőkövesden (2,4 hektár) és Füzesabonyban  is (1,1 hektár).Bencsik János megmaradt a top tízben, tavaly nem vásárolt és nem is adott el szántót. Két éve még 110 hektárnyi szántót jegyzett, de tavaly nem sokkal több, mint 50-et, amin már nem változtatott, másfél éve vélhetően eladta vagy elajándékozta a többit.

Kedvelik az erdőket is a képviselők, Apáti István például közel 300 hektár felett rendelkezik Csengernél, ennek egy része legelő is. Viszont az évek során összeszedett mintegy 25 hektárnyi gyümölcsöst és 4 hektár szántót, 2022-ben Solymáron egy 1380 négyzetméteres telken lévő ház ajándékként került a nevére. Tasó László (Fidesz) nem kevesebb, mint 92 hektárnyi erdőt mondhat magáénak, amit 10,6 hektárnyi szántóval kiegészített, amióta képviselő, mindezt Nyíradony környékén.

A Mi Hazánk színeiben fellépő, mindössze 36 éves Dócs Dávid Cserháthalápon az elmúlt pár évben tett szert 14,5 hektárnyi erdőre, amit 2022-ben megfejelt további 3200 négyzetméterrel. A 2023-as esztendő nagy áttörést hozott: mintegy 90 hektárnyi erdő lett az övé. Ezen kívül közel 30 hektárnyi szántó-legelő kombója is van, tavaly mindkét alkotóelemből vett kisebb mennyiségeket. Jövedelmét polgármesterként és megyei képviselőként is gyarapíthatja.

Gyurcsány Ferenc, aki a Demokratikus Koalíció elnöke is, egy II. kerületi, 2031 négyzetméteres kivett beépítetlen terület résztulajdonosa lett még 2021-ben, ezt a tulajdonát csak most jelezte. Továbbra is nevén van az 50 négyzetméteres pápai társasházi lakás, illetve a kötcsei ingatlan fele (267 négyzetméteres ház egy 3295 négyzetméteres telken).

Rejtett vagyonok

A K-Monitor felhívta a figyelmet, hogy a tavaly bevezetett szabályok szerint már nem kell megjelölni a képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok kizárólagos használatára fenntartott ingatlant. Így a nyilvánosság elől elrejtve maradnak a képviselők otthonát adó ingatlanok. Az új szabály azért is indokolatlan, mert az ingatlan azonosítását lehetővé tevő pontos cím vagy helyrajzi szám megadása nem kötelező.

A vagyongyarapodásnál nem csupán azt érdemes megvizsgálni, hogy tavaly vagy tavalyelőtt mi került a képviselők birtokába, hanem azt is, hogy a korábban szerzettek milyen értéknövekedést értek vagy érhettek el. A kormánypárti képviselők jelentős része már nem az első ciklusát tölti, vagyonnyilatkozatukban a múlt évtizedben szerzett ingatlanokból is szép számmal van. Közöttük sok az újonnan épített, amik pont a nagy lakásdrágulási hullám előtt kerültek hozzájuk és vélhetően nem voltak rászorulva arra, hogy értékesítsék azokat az évek alatt – így jelentős értéknövekedést könyvelhettek el.

A mezőgazdasági területek (szántók, erdők, beépítetlen területek) helytől függően drágulhattak. Az Alföld jelentős részén az elmúlt években nagyon megugrott a termőföld értéke, de még mindig nem éri el az osztrák vagy a holland mutatókat, ezeket szokták összehasonlításul figyelni a gazdák. A borvidéki körzetekben szerzett szőlők ugyancsak drágultak, közvetve értéknövelő, hogy például a tokaji vidéken számtalan idegenforgalmi beruházást hajtottak végre vagy jelentettek be az elmúlt egy-két évben. Ott is szétnéztek a képviselők, akik csatlakozhattak a térségben már terjeszkedő több NER-es pontentáthoz. (mfor.hu)