Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Ferenc pápa megreformálhatja a pápaválasztás szabályait is

Külföld
2024.02.06.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
30

Konklávét reformálna Ferenc pápa, akinek új szeme és füle van a Vatikánban: egy régi szövetségese.

A legújabb hírek szerint Ferenc pápa arra készül, hogy megreformálja a pápaválasztó konklávé szabályait. Minderről Andrea Gagliarducci, a MondayVatican vatikanológusa írt. Mielőtt azonban rátérnénk, mit tudott meg Gagliarducci, érdemes áttekintenünk a pápaválasztás jelenlegi szabályozását.

A késő antikvitásban és a középkor első felében a pápát a helyi hívek és papság választotta.

1059-ben jött létre a bíborosi kollégium. 1179-ben a III. lateráni zsinat úgy határozott, hogy a pápaválasztáshoz kétharmados többség szükséges. A mai szabályokhoz hasonlót először X. Gergely pápa vezetett be 1274-ben. 1492 óta tartják a konklávét a Sixtus-kápolnában. Jobban szabályozta a rendszert XV. Gergely pápa 1621-ben, aki elrendelte, hogy az első szavazásnak titkosnak kell lennie.

1587-ben V. Sixtus elrendelte, hogy 70 bíboros lehet csak, minthogy Mózesnek is 70 bölcse, idős tanácsadója volt. De XXIII. János alatt (1958-63) megnőtt a bíborosi kollégium száma, mivel a pápa az szerette volna, ha a testület összetétele jobban reprezentálja a világegyházat. VI. Pál 1970-ben elrendelte, hogy csak a nyolcvan év alatti bíborosok lehetnek pápaválasztók, 1975-ben pedig 120-ban maximálta a bíborosok lehetséges számát. Habár eme szabályt formálisan egy utódja sem változtatta meg, viszont mindegyikük átlépte.

1945 óta szinte minden pápa hozzányúlt a konklávé szabályaihoz, még ha néhányuk csak apróságokkal is. Elvégre egy pápa csak a saját utódja megválasztásának szabályait tudja garantálni, mivel utóda átírhatja a szabályzatot. XII. Piusz például 1945-ben eltörölte azt a szabályt, hogy senki nem szavazhat magára, de a szükséges szavazatok számát megemelte eggyel: kétharmad plusz egyre. Ezen minimálisan módosított XXIII. János, de VI. Pál visszaállította XII. Piusz szabályait. II. János Pál ezt úgy módosította 1996-ban, hogy ha a 13. szavazási körig nincs kétharmados többsége senkinek, akkor elég az abszolút (50 százalék plusz egy szavazatos) többség, kivéve ha ez megtörténik az első szavazási nap délutánjáig, mert akkor kell még egy szavazási kör. Mivel azonban így elég, ha egy jelölt mögötti szűk többség kitart 13 körig, XVI. Benedek visszavonta ezt az intézkedést, újra a kétharmados szabályt életbe léptetve azzal az engedménnyel, hogy az első napot nem számolva a 33. szavazási körben már csak a két első helyezettre lehet szavazni, de ők maguk ki vannak zárva a szavazásból.

Szent II. János Pál sokat foglalkozott a konklávéval. 1996-os Universi Dominici gregis apostoli konstitúciója az, ami – XVI. Benedek kisebb módosításaival – a mai napig alapvetően szabályozza a konklávék rendjét. Eszerint a választó bíborosok a Szent Márta Házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. A rendelkezés megerősíti, hogy kizárólag a bíborosi testület 80 év alatti tagjai vehetnek részt a konklávén – ezt azért teszi, mert egyes hangok azt követelték, hogy ha például épp zsinat vagy más esemény van épp, akkor had válasszon az pápát. II János Pál automatikus kiközösítés terhe alatt azt is megtiltotta, hogy a bíborosok a kampány előtt szervezett módon egyezkedjenek a megválasztandó személyéről. Ez jól hangzik, ám nehéz meghatározni, mi tartozik bele és mi nem.

Az utolsó konklávé 2013-ban volt, amin 115 bíboros vett részt, akik az ötödik szavazáson választották meg Jorge Maria Bergogliót, Buenos Aires érsekét.

De mit ír Gagliarducci?

A pápa a hírek szerint azt tervezi, hogy csökkenti az úgynevezett általános kongregációk, azaz a bíborosok konklávé előtti találkozásainak súlyát azzal, hogy kisebb csoportokba osztja a bíborosokat, mégpedig nyelvterület szerint, egy-egy moderátor vezetővel. Azaz pontosan úgy működnének a konklávé előtti általános találkozók, mint a szinódusok kiscsoportos megbeszélései. Emellett Ferenc pápa azt tervezi, hogy újra csökkenti a kétharmados szabály jelentőségét, és a 12. kör után már elég lesz az abszolút többség is. 

Ez azt jelenti – tekintve, hogy egy nap két szavazás van, egy délelőtti és egy délutáni –, hogy hat nap után már elég lenne 50 százalék plusz egy szavazat.

A Mandiner információi szerint ezen tervek kiszivárogtak a Szent Márta Házból (Ferenc pápa rezidenciájáról), ám olyan mértékű ellenkezés volt a reakció vatikáni körökben, hogy végül letagadták a tervek létét. A kiszivárogtatással való „közvélemény-kutatás” egyébként bevett módszertani része Ferenc pápa egyházkormányzati stílusának, aminek Gagliarducci szerint az informalitás lényegi, központi tényezője, akárcsak a folyamatos vészhelyzet-üzemmód (avagy reformdüh) és a centralizáció (szinte mindenről a pápa dönt személyesen).

A 87 éves pápa az utóbbi években több egészségügyi problémával is szembenézett, 2023 nyarán hasműtétet hajtottak végre rajta, 2023 április budapesti látogatása előtt légzési nehézségek miatt került kórházba, egyébként meg isiász gyötri és tolószékkel közlekedik. Mostanában azonban nem sokat tudni az állapotáról,  ugyanis információink szerint az egyházfőt hermetikusan elzárják tágabb környezetétől is, és szinte csak szűk környezete érintkezik vele, ám az sem állandó: a Szent Márta Ház őt ellátó személyzetét is időről időre lecseréli, akárcsak az egyházkormányzatban lévő bizalmasait.

Az egyetlen bizalmas

Jelenleg úgy tűnik, a pápa egyetlen hosszú időn át megmaradt bizalmasa a korábbi La Plata-i érsek, a Hittani Kongregáció argentin prefektusa, Victor Manuel „Tucho” Fernández, akit 2023 július elsejével nevezett ki a dikasztérium élére, és szeptember 30-án bíborossá is kreálta. Fernández jelentős hatással volt a pápa Evangelii gaudium apostoli buzdítására és a Laudato Si enciklikára, a sok vitát kiváltó Amoris Laetitia apostoli buzdításnak pedig ő volt a szerzője. Nevezik a pápa szellemírójának, illetve „személyes teológusának” is,  aki azt nyilatkozta saját magáról, hogy számos kérdésben sokkal progresszívebb, mint Ferenc pápa.

Fernándezt Ferenc pápa nem kevesebb, mint kilenc vatikáni dikasztérium tagjává nevezte ki, azaz ennyi helyen lett a pápa szeme és füle (elődje, Ladaria bíboros öt dikasztériumnak volt tagja). Ezzel a lépéssel Ferenc pápa lényegében fontosabbá tette a Hittani Kongregációt, mint saját államtitkárságát, ami egyébként korábban is bevett leosztás volt, nemhiába nevezték a Hittani Kongregációt La Supremának. Idővel azonban a Vatikán politikai kapcsolatait és diplomáciáját menedzselő államtitkárság vált fontosabbá. Most mintha – szigorúan informálisan – megint a Hittani Kongregáció lenne a fontosabb.

Igaz, Ferenc pápa már egyszer óvatosan elhatárolódott Fernándeztől, amikor a La Stampának adott interjújában a Hittani Kongregáció dokumentumának nevezte a Fiducia Supplicanst, amely engedélyezi a melegpárok informális, nem rituális megáldását. A rendelkezésből nagy vita van: egyesek úgy értelmezik azt, hogy csak egy meleg pár tagjait lehet megáldani külön-külön, a kapcsolatukat nem, hiszen ez van összhangban a katolikus tanítással, mások azonban kifejezetten a melegpárok kapcsolatát kívánják megáldva látni. A dokumentum szövegezése nem segít a tisztánlátásban, hiszen az nem egyes emberekről, nem is kapcsolatról, hanem „párról” ír. 

Fernándezzel kapcsolatban egyébként olyan furcsaságok is kiderültek, hogy 1995-ben kiadott egy könyvét Gyógyíts engem a száddal: a csók művészete címmel, amiben a csókolás művészetének teológiájáról is ír; illetve egy 1998-as Misztikus szenvedély: spiritualitás és érzékiség című mexikói kötetében láttató érzékiséggel ír a „misztikus orgazmusról”. Később a bíboros azt nyilatkozta, ma már nem írná meg ezeket a fiatalkori munkáit, és azóta komolyabb munkákat adott ki a misztikáról. 

Mindenesetre úgy tűnik, Fernández a pápa egyetlen hosszú távú szövetségese és bizalmasa, s egyesek szerint ő képviseli Ferenc pápa hosszú távra szóló teológiai vízióját. (mandiner.hu)

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Maurizio Brambatti
FERENC PÁPA
Victor Manuel Fernández
Vatikán
katolikus
konklávé
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.06. - 09:01
30
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element