A hasonló múlton túl a népesedési folyamatok is összekötnek több egykori nehézipari központot.
Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló vagy Tiszaújváros egyaránt a leginkább elöregedő lakosságú magyar városok közé tartoznak: húsz év alatt 3,5-szeresére nőtt a 80-on felüli lakosaik száma. - írja a g7.hu
Komló lakossága közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt húsz évben, a részletesebb adatok azonban ennél is jelentősebb változásokra utalnak. A 20 éven aluliak száma közel felére esett, miközben a 70 éven felüliek aránya 60 százalékkal nőtt.
Így már több 70 éven felüli él Komlón, mint 20 éven aluli. Míg 2001-ben egy ilyen város sem volt Magyarországon, a 2022-es népszámlálás adatai alapján Komló mellett 43 városban él több 70 éven felüli, mint 20 éven aluli (mintegy 350 város van Magyarországon).
Komló példája látványosan rámutat néhány országos demográfiai folyamatra:
- az elmúlt tíz évben számottevően nőtt a termékenységi ráta, ami 1995 óta nem volt olyan magas, mint az elmúlt években (tavaly 1,5 volt), így némileg szűkült a különbség a 10 éven aluliaknál
- a megelőző húsz évben azonban 1,3 körül mozgott az arányszám, így leginkább a 10-30 évesek száma csökkent kimagasló mértékben
- az idősek száma pedig jelentős nő, amiben a folyamatosan növekvő élettartamnak is van szerepe
A fenti trendek – a komlói példánál értelemszerűen kevésbé hangsúlyosan – világosan megjelennek az országos adatokban.
Arányaiban a legtöbb gyerek a főleg romák által lakott, kirívóan szegény településeken születik. A médiában többször szereplő falvakban – mint Csenyétén, Bódvalenkén, Fájon vagy Tiszabőn – a lakosság nagyjából fele 20 éven aluli.
Észak-Borsodban több mint kétszer akkora az egy anyára jutó átlagos gyerekszám (az encsi járásban 2,3), mint a legnyugatibb magyar településeken (a szentgotthárdiban 1,1).
A regionális különbségekben meghatározó a cigány lakosság aránya. Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszteri biztos egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy a cigány anyák átlagos születési rátája 2,3, tehát átlagosan eggyel több gyereket szülnek, mint a nem romák.
Bár látványos, ahogy néhány kirívóan szegény, romák által lakott faluban tovább nőtt a gyerekek aránya, ezek szélsőséges esetek. Az elmúlt húsz évben ugyanis kizárólag ott nőtt érdemben a gyerekek aránya, ahol korábban a legkevesebb gyerek volt: a leggazdagabb budai kerületekben.
Magyarország leggazdagabb részeit (Buda és agglomerációja) a legszegényebb részei (Északkelet-Magyarország) követik, azonban ott már némileg csökkent a gyerekek aránya az összlakossághoz képest az elmúlt 20 évben. A budai kerületek felfutásával együtt Budapesten a legalacsonyabb a termékenységi ráta, 1,16 a Válasz Online szerint.
Az elmúlt 20 évben legnagyobb arányban a 80 éven felüli lakosság nőtt: országosan több mint 50 százalékos emelkedéssel 430 ezerre emelkedett a számuk. Több olyan falu van, ahol a lakosság 15 százaléka 70 éves elmúlt, a somogyi Nemeskisfaludon a 20 százalékot is meghaladja az arányuk*.
Ahogy Komló példája is mutatta, számos olyan járás van, ahol húsz év alatt 2,5-3-szorosára nőtt a 80 éven felüliek aránya a teljes népességen belül. Az alábbi térképen pedig az látszik, hogy a 70 éven felüliek több járásban már a lakosság közel ötödét teszik ki.
A Válasz Online-on hivatkozott kutatás szerint 2050-re a magyar lakosság létszáma 8,5 millióra csökkenne, ha 2030-tól 1,65 lenne a termékenységi ráta. Ilyen magas azonban 30 éve volt, így a 8,5 milliósnál is jelentősen alacsonyabb lehet a lakosságszám a század közepére. (g7.hu)
