Az eurózóna gazdasága stagnált a negyedik negyedévben, ezzel épphogy elkerülte a recessziót.
Németország negatív meglepetést okozott, a gazdaság nagyobb mértékben zsugorodott, mint amit vártunk, úgy tűnik a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, ráadásul több területen is – jelezték az Economx-nak az Amundi Alapkezelő szakértői, akikkel az eurózóna és Németország gazdaságát veséztük ki.
A negyedik negyedévi GDP-adatok nagyjából az Amundi Alapkezelő várakozásainak megfelelően alakultak az euróövezet összesített adatai és Franciaország esetében, ahol nem volt növekedés a negyedik negyedévben. Spanyolország és Olaszország a várakozásoknál sokkal jobban teljesített, nagyobb mértékben bővült, ahhoz képest is, mint amit a hangulatindikátorok, például a beszerzési menedzser indexek sugalltak.
Németország ezzel szemben negatív meglepetést okozott, a gazdaság nagyobb mértékben zsugorodott, mint amit vártunk, úgy tűnik a német gazdaság továbbra is gyengélkedik, ráadásul több területen is
– jelezte az Economx-nak Annalisa Usardi. Az Amundi Investment Institute szenior közgazdásza szerint, ha a jelenlegi reál-GDP-szinteket 2019 negyedik negyedévéhez hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy az euróövezetben a válság utáni fellendülés összességében szépen halad, de ez elrejti az országok és a gazdaság különböző ágazatai közötti komoly különbségeket.
A spanyolok és az olaszok szépen, a németek alulteljesítenek
Usardi szerint, ha a különböző szektorokat nézzük, az energiaválság az ipari ágazatokat érintette rosszul, bár a sérülékenység országonként eltérő volt. A szolgáltatási szektor ezzel szemben összességében jobban teljesített, amit a viszonylag erős belföldi kereslet támogatott. Az egyes országok GDP-jét tekintve a kilábalás sebessége szintén nem volt azonos.
Németország például az elmúlt két évben a 2019. negyedik negyedévi reál-GDP-szintek körül mozgott; míg a periféria, például Olaszország és Spanyolország sokkal jobban teljesített, Olaszországgal az élen, de nemrégiben a várakozásokat felülmúlva a spanyol gazdaság is újra lendületet vett
– világított rá a szakértő. Kérdésünkre kifejtette, hogy a stagnálást több sokk okozta, de a legfontosabb a 2022-es ukrajnai háborúval járó energiaválság volt. Az infláció növekedése súlyosan érintette az ipari szektort, különösen Németországban, miközben szűkítette a fogyasztók vásárlóerejét és ezáltal a belföldi keresletet. Az eurózónában a bérek késve követték az inflációt, ami a reálvásárlóerő csökkenését eredményezte. Ennek az elnyújtott hatása érezhető továbbra is, főleg azokban az országokban, ahol az ipar jelentős arányt képvisel a gazdaságban.
Magyarországot negatívan érinti a németek gyengélkedése
Az Amundi szakértőit ezután arról kérdeztük, hogy Magyarországra milyen hatással lehet az eurózóna, azon belül is Németország gyengélkedése.
Az eurózóna és különösen Németország gazdaságának gyengesége hatással lesz a magyar növekedésre, mivel ezek a magyar export 60 illetve 25 százalékát képviselik
– válaszolta a lapnak Karine Hervé. Az Amundi Investment Institute szenior makro stratégája szerint feltehetőleg az autóipar a leginkább érintett, mivel Magyarország mélyen integrálódott a gépjárműgyártás ellátási láncába. A magyar export visszaesése 2023 harmadik negyedévében 3,5 százalékkal vágta vissza a növekedést. 2023 negyedik negyedévében ez nagyjából ugyanilyen mértékű lehetett.
Ugyanakkor, bár a magyar GDP 2023 harmadik negyedévében 0,3 százalékkal esett vissza éves alapon, a dezinflációs folyamatnak és a monetáris politika enyhítésének köszönhetően 2023 utolsó negyedévében a magyar gazdaság várakozásaink szerint már maga mögött hagyta a recessziót éves alapon is
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a visszafogott európai növekedési kilátások miatt az idei magyar gazdasági növekedésre is viszonylag konzervatív várakozásaik vannak, mindössze 2,2 százalékos éves növekedéssel számolnak.
Ez várhat az eurózóna gazdaságára
Annalisa Usardi a teljes eurózónát tekintve lassú növekedésre számít a szigorú monetáris politika következtében, amely várhatóan az első negyedévben éri el csúcspontját, de az első félévben is még terhelni fogja a gazdaságot, a kisebb költségvetési támogatás és az energiaválság idején a gazdaság támogatására bevezetett intézkedések kifutása miatt.
A második félévben erősödhet a növekedés, az infláció lassulása miatt fellélegezhetnek a fogyasztók
– véli a közgazdász. Hozzáfűzte, hogy az egyes országok gazdasági teljesítménye továbbra is eltérő lesz, arra számítanak, hogy a periféria országok profitálhatnak leginkább a 2023 negyedik negyedévében látott pozitív lendületből és a Next Generation EU forrásainak állami beruházásokra történő elköltéséből.
Korábban elemzőkkel részletesen megvizsgáltuk, milyen tényezők állhatnak a német gazdaság gyengélkedése mögött, mekkora szerepet játszhatott ebben az ország gazdaságpolitikája. Azt is megvizsgáltuk, hogy milyen hatásai lehetnek a német lassulásnak a magyar gazdaságra. Kattintson ide a részletes elemzésért! (Economx)
