Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

„Trónra ült szadista téboly”

Kultúra
2024.02.04.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
27

Csak most jelent meg nálunk Debreczeni József Hideg krematórium című vitathatatlanu alapműve Auschwitzról, amelyet nem sokkal a tábor felszabadulása után vetett papírra. 

Nemrég emlékeztünk meg Auschwitz felszabadításának hetvenkilencedik évfordulójáról. Egyre kevesebben lehetnek, akik túlélték a rettenetes utazást, a szelekciót, a haláltábor „mindennapjait”. Régen befejeződött már „az utolsó esély akció” is a még rejtőzködő tömeggyilkosok felkutatására. A borzalmak lassan történelemmé kövülnek.

Az időbeli távolodás azonban semmiképp sem lehet a feledés jogcíme: Auschwitzra szüntelenül emlékezni – és emlékeztetni – kell.

Ezért is eleve kiemelkedően fontos esemény Debreczeni könyvének megjelenése. Külön elismerésre méltó, hogy a – kiadó tájékoztatása szerint – a mű most tizenöt különböző nációjú szakmai műhely példaszerű összefogásával egy időben lesz elérhető a magyaron túl angolul, csehül, finnül, franciául, hollandul, katalánul, németül, olaszul, oroszul, portugálul, románul és spanyolul. Feltétlenül impozáns sor ez, bár épp az érintettség miatt elég feltűnően hiányzik egy lengyel, lett, litván vagy ukrán nyelvű változat. Szerbül viszont már 1951-ben olvasni lehetett.

Persze, a szöveg ismeretében azon is csodálkozhatunk, hogy Magyarországon mindeddig nem jelent meg. 1950-ben, illetve 1975-ben csak Jugoszláviában adták ki (az újvidéki Testvériség-Egység, illetve a Forum gondozásában), nálunk azonban az első – külpolitikai okok miatt – hozzáférhetetlen volt, de a második sem juthatott el az őt megillető, kellően széles közönséghez. Debreczeni könyve ugyanis vitathatatlan alapmű. Jelentőségében nálunk csak az olyan memoárokhoz mérhető, mint a Nyiszli Miklósé (Mengele boncoló orvosa voltam), melynek új kiadása néhány éve jelent meg a Magvetőnél.

Kivételes dokumentumértékét jórészt az garantálja, hogy emlékeit a szerző nem sokkal a felszabadulás után vetette papírra, ekkor még a részletek is elevenek voltak. Ráadásul professzionális újságíró lévén különös érzéke volt a komplex helyzetek megfigyeléséhez, a lényeg kiemeléséhez, az egyedi esetekben rejlő általánosabb tendenciák felismeréséhez. Szakmája is megkövetelte az átlagon felüli emberismeretet, ennek révén pedig igen árnyalt karakterrajzok sokaságát tárhatta az olvasó elé.

Szépírói kvalitásaiból eredően pedig képes volt kivételesen felkavaró élményeit elementáris hatóerejű szöveggé alakítani.

„Auschwitzról nem lehet a szemlélő álláspontjáról írni” – figyelmeztet bennünket Heller Ágnes (Lehet-e verset írni a holokauszt után?). E kritérium méltán szigorú. Nyilvánvaló azonban, hogy Debreczeni a maga kálváriája fedezetében a résztvevő hitelességével artikulálhatta a saját – s ezáltal a milliónyi sorstársa – szenvedését.

A szerző – az egyik legnyomasztóbb felismeréseként – részletesen szól arról, hogy a szelekciót követően Auschwitzban, majd a különféle haláltáborokban – a viszonylag csekély létszámú őrség kivételével – alig látott német katonát. A tisztségviselők, ezzel-azzal megbízottak hierarchizált, ám egyformán privilegizált univerzumának minden tagja ugyanis éppen olyan rab – häftling – volt, mint ő maga. Legalábbis látszólag. A valóságban viszont ezek a kiemeltek szó szerint élet/halál urai voltak: a túlélés jórészt tőlük függött.

Ezeket a közvetlen hatalmasságokat – teljesen véletlenszerűen – a németek választották ki többnyire a legrégebbi foglyok közül, így sok lett közöttük a lengyel származású, de az egyik helyen minden hájjal megkent görögök kerültek a körülményekhez képest komoly előnyt (több élelmet, könnyebb munkát, azaz a rövid távú túlélést) biztosító pozíciókba. Aki nem vált be, rövid úton lecserélték, így végül gyorsan kiválasztódtak a legmegbízhatóbb – azaz a legkegyetlenebb, legcinikusabb, nem egyszer kifejezetten szadista hajlamú – kápók. S ez az egész infernális szisztéma, melyben tehát végső soron a halálra szántak gyötörték a sorstársaikat, dermesztő hatékonysággal működött.

De a szörnyetegek mellett Debreczeni pokoljárásában is időről időre megjelennek jó emberek. A legszebb példája Farkas doktor, aki – a memoár tanúsága szerint – „nem veszti el magában az orvost, és megtalálta az embert. Sokat nem tehet, de néha végigsimít egy verítékben fürdő homlokon, meg-megtapint egy kihagyó verőeret. Biztató mosollyal, enyhítő szóval lett révésze a túlsó part felé tartóknak. Élete veszélyeztetésével gyógyszert lop a szürkék kézipatikájából…” Amikor kitör a tífuszjárvány, halált megvető elszántsággal ápolja a magatehetetlen betegeket. Teszi a dolgát. Kötelességtudata a literátus érdeklődésűek számára felidézheti Camus legendás Rieux doktorát (A pestis), aki szintén önfeláldozóan és hasonló tehetetlenséggel járja szüntelenül a fertőzötteket. A párhuzam még abban is megvan, hogy végül mindketten túlélik a maguk – igaz, nem egyenlő súlyú – próbatételeit.

Természetesen – és nagyon helyesen – az idei megemlékezések is hangsúlyozták, hogy Auschwitz, a holokauszt iszonyata soha többé nem fordulhat elő. Fiatal koromban rendületlenül hittem is ebben. Ma már inkább azokkal tartok, akik e tekintetben egyre szkeptikusabbak. (Jelenkor, 2024)

 


Névjegy
A több irodalmi műfajban alkotó Debreczeni József 1905-ben született Budapesten. Fiatal újságíróként a szabadkai Naplónál, majd egy budapesti képes hetilapnál dolgozott. Állásából az első zsidótörvény alapján elbocsátották. 1944 májusában Auschwitzba deportálták. A második világháború után a haláláig (1978) Belgrádban élt. 

 

(Népszava)

Címlapkép: Debreczeni József - Forrás: Népszava
KULTÚRA
holokauszt
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.02.04. - 13:09
27
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Lángba borult Párizs: megölt egy 17 éves fiút egy rendőr

    Lángba borult Párizs: megölt egy 17 éves fiút egy rendőr

  • Bruck András: Két törékeny ország

    Bruck András: Két törékeny ország

  • Lemond Varga Judit

    Lemond Varga Judit

  • Fehéroroszország szomszédai szerint riasztó a Wagnerek átcsoportosítása

    Fehéroroszország szomszédai szerint riasztó a Wagnerek átcsoportosítása

  • Nagyot újít a Corvinus

    Nagyot újít a Corvinus

  • A tizenhárom napos sógun, avagy a kapitalizmus szelleme

    A tizenhárom napos sógun, avagy a kapitalizmus szelleme

  • Hogyan kell kezelni Putyint?

    Hogyan kell kezelni Putyint?

  • A kormány ígérete ellenére tízezer forintokkal csökkenhet egyes védőnők bére

    A kormány ígérete ellenére tízezer forintokkal csökkenhet egyes védőnők bére

  • Jön a szocho, erős a forint

    Jön a szocho, erős a forint

  • Nagyobb a kamata a kamatstopos diákhitelnek, mint az ugyanilyen lakáshiteleké

    Nagyobb a kamata a kamatstopos diákhitelnek, mint az ugyanilyen lakáshiteleké

  • Nem sikerült Ókovács Szilveszternek önmagát kimenteni vetélytársa kirúsa miatt az Operaház társulata előtt

    Nem sikerült Ókovács Szilveszternek önmagát kimenteni vetélytársa kirúsa miatt az Operaház társulata előtt

  • Tökéletes megfigyelőrendszer épül a szemünk előtt

    Tökéletes megfigyelőrendszer épül a szemünk előtt

  • Schadl György főhadiszállásáról egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik

    Schadl György főhadiszállásáról egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik

  • Munkakeresés pár kattintással – állásajánlatok az online térben

    Munkakeresés pár kattintással – állásajánlatok az online térben

  • Putyin: az orosz állam teljeskörűen finanszírozta a Wagner csoportot

    Putyin: az orosz állam teljeskörűen finanszírozta a Wagner csoportot

  • Havi 58 ezerből hogyan lehet megélni?

    Havi 58 ezerből hogyan lehet megélni?

  • Felhősen, esővel, záporokkal indul a nap, majd kisüt a nap

    Felhősen, esővel, záporokkal indul a nap, majd kisüt a nap

  • Mennyibe kerülnek majd a 2024-es autópálya-matricák?

    Mennyibe kerülnek majd a 2024-es autópálya-matricák?

  • Mindenki napja

    Mindenki napja

  • Hollik és Orbán egymástól külön mondtak marhaságokat

    Hollik és Orbán egymástól függetlenül mondtak marhaságokat

  • Milyen autó van a képen?

    Milyen autó van a képen?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element