Obama volt elnök január elején figyelmeztette egykori alelnökét, hogy erősítsen a kampányán, mert áthidalhatatlan szakadék jöhet létre Donald Trumppal szemben.
Most enyhe elmozdulás látszik az elnök javára egy új felmérésben, Nikki Haley viszont megverné Bident.
Az amerikaiak 51%-a nem szeretne elítélt elnököt látni a Fehér Házban - egyelőre ez a legélesebb választói vonal
A felmérés hangsúlyozottan nem az elfogadottságról vagy a népszerűségről szól, hanem inkább a „kisebb rossz” kiválasztásáról, hiszen mindkét jelölttel szemben hatalmas ellenérzések is mutatkoznak.
Mégis, az ellenszenvektől és elutasításoktól függetlenül a megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy állampolgárként rosszul érezné magát, ha a nemzetet egy bűncselekmény(ek) miatt elítélt személy vezetné.
Egy másik felmérés szerint, ami kifejezetten Donald Trump büntető ügyeire koncentrált, a megkérdezett regisztrált szavazók 51%-a szerint tisztességes eljárás lenne, ha a volt elnököt elítélnék valamelyik súlyos vádpontban.
Ez nem jelenti azt, hogy elfogadnák a perek politikai kihasználását, hanem hogy tiszteletben tartanák a bíróság döntését. Ezért a Biden-kampánynak nagyon óvatosan kell kezelnie ezt a kérdést, elkerülve a látszatát is annak, hogy az esetleges ítéleteket választási Jolly Jokerként akarja felhasználni.
Ezt eddig be is tartották, és tartózkodtak az eljárások kommentálásától. Az elnök többször leszögezte, hogy Donald Trump felelősségének megállapítása a harmadik hatalmi ág, vagyis az igazságszolgáltatás feladata és kizárólagos joga. Ettől függetlenül a republikánus jelölt folyamatosan politikai beavatkozásként beszél a perekről.
A kormány elővigyázatossága fontos, mert a felmérésből az is kiderült, hogy az amerikaiak jelentős része nincs is teljesen tisztában az ügyek jellegével és lehetséges következményeivel. Keverednek az államok, ahol az eljárások folynak, a különféle vádak, a bírók és az ügyészek nevei.
Ez érthető is, mert még a magasan jegyzett jogászok is heves vitákat folytatnak arról, hogy elítélt személy lehet-e az USA elnöke, és ha megválasztják, akkor ki mentesítheti az ítélet alól.
Mivel ilyen precedens még nem volt az amerikai történelemben, nem meglepő, hogy a közvélemény jókora része nem jogi, hanem politikai hadviselésnek látja a Trump elleni pereket.
Az amerikaiak nem rajonganak a sűrű elnökváltásokért
A politikai lélektan tekintetében Biden esélyeit enyhén javíthatja az a történelmi előkép, hogy 1944 óta a hivatalban lévő elnökök többsége duplázni tudott, még akkor is, ha előző évi megítélésük gyönge vagy rossz volt. Ismételt Harry Truman, Dwight Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton, az ifjabb George Bush és Barack Obama. A visszamenőleges értékelések szerint mindannyian harmadszor is győztek volna, ha 1951 óta nem létezne a kettőnél többszöri megválasztás alkotmányos tilalma.
Mindössze hárman nem tudtak választáson ismételni: Jimmy Carter, az idősebb George Bush, és Donald Trump. John F. Kennedyt a dallasi merénylet, Lyndon B. Johnsont a szívbetegség ütötte el az ismétléstől, míg Gerald Fordnak csak egy éve volt, hogy megvillantsa elnöki oroszlánkarmait, ami nem volt elegendő képességeinek bizonyításra.
Nikki Haley fölényesen verné Bident
Obama azt tanácsolta a januári ebéd során Joe Bidennek, hogy teljesen alakítsa át a kampányát, decentralizálja azt és ne szervezze delawarei otthonába, még ha úgy kényelmesebb is, és egyes kulcskérdések kezelésével bízzon meg másokat. Ez részben meg is történt, mivel Biden az alelnökre, Kamala Harrisre rótta ki az abortusz-kérdés kampányfegyverré élesítését, ami nagyban zajlik is.
Mindezek következménye lehet az elnök pozícióinak hirtelen javulása több választói csoportban. Első helyen a regisztrált női szavazókat kell említeni, akiknek körében a Biden-pártiság 5%-kal nőtt az utóbbi két hónapban, jórészt a visszaerősödött abortusztilalmak miatt.
A túloldalon maga Donald Trump óvatosan tartózkodik az abortusz témájától, de az őt körülvevő életpárti csoportok már dolgoznak a további szigorítások bevezetésén, ha ő kerülne a Fehér Házba. Ez nem hoz számára plusz pontokat a saját táborában sem, ahol a tilalmazás alapkövetelmény, viszont sokat ronthat pozícióin a pártot nem választó függetlenek körében.
„A nemek demográfiai adatai egy olyan történetet mesélnek el, amit figyelni kell. A női szavazók mozgása az elmúlt hetekben Biden előnyére formálódik” – mondja Tim Malloy, a kutatás vezető elemzője.
A férfitársadalomban nem állt be jelentős változás december óta, ott a Trump-előny 9-10 pontos, amit a férfi republikánus szavazók gyakorlatilag teljes támogatása alapoz meg. Ők az összes választópolgár mintegy negyedét alkotják.
A függetlenek csoportjában összesítve Biden 35, Trump pedig 27 százalékot kapna a következő Szuperkedden. Az egyik legérdekesebb újdonság, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint Nikki Haley volt republikánus ENSZ-nagykövetet megverné Joe Bident (42%). Maga Haley is sűrűn hivatkozik a republikánus közönség előtt arra, hogy esélyesebb Biden leváltására, mint Donald Trump.
Trump republikánus kihívójának támogatottsága a függetlenek körében még ennél is magasabb, 53 ponttal. A politikusnő alternatív támogatottsága a demokratáknál is magas: 21%, vagyis, ha a párt nem Bident futtatja, akkor hajlamosak lennének átszavazni Haleyre.
Trump és Haley az ENSZ-ben, 2018-ban - Forrás: Evan Vucci/AP
Változások a kulcskérdésekben - a bevándorlás lehet a mindent eldöntő ütés
Történelminek is nevezhető újdonság, hogy az amerikai demokrácia megőrzésének fontossága megelőzi a gazdasági kérdéseket (24%), és a bevándorlás szorítása is felzárkózott a megélhetés mellé (20-20%).
A gazdasági adatok szerint ennek oka az, hogy az USA elkerülte a recessziót és 2% felett tartja a nemzeti jövedelem növekedését, ami megfelel a világátlagnak (Jobb, mint az Európai Unió kilátása, de rosszabb a kínainál.)
A munkanélküliség 4% alatt marad idén, és további 110 ezer betöltetlen állás várakozik az enyhítésére. A tavaly nyáron népellenségnek mutatkozó majd' 10 százalékos inflációt 2,4%-ra jósolja idén a jegybank (FED).
A választók 36 százaléka jelenleg kiválónak vagy jónak minősíti az ország gazdasági állapotát, 33 százalék csóválja a fejét különféle nehézségek miatt (jelzálogok, kisbefektetések, diákhitel), és egyharmad nevezi rossznak.
Ilyen sosem volt korábban, ami azt jelzi, hogy Bidennek lehet némi előnye az első két kérdésben, viszont súlyos deficitben van a harmadik témában, azaz a migrációban. A 12. menetben viszont még van lehetősége javítani, akár a belbiztonsági miniszter, Alejandro Mayorkas beáldozásával, és/vagy a határvédelem finanszírozásának megemelésével, amit a republikánusok is követelnek, akár Ukrajna rovására is.
Az elmúlt napokban Biden meg is kezdte a támadást a Kongresszusban egy Mexikó-Ukrajna kompromisszum érdekében. Ha ez sikerrel járna az év során, az mélyütéssel érne fel Donald Trumppal szemben egy kulcskérdésben.
Pillanatkép az USA-Mexikó határon, San Diego - Tijuana körzet. - Forrás: Denis Poroy/AP
A kongresszusi republikánusok érzékelik is ezt a veszélyt, és a Képviselőház elnöke, Mike Johnson vélhetően ezért halogatja az alkucsomag megtárgyalását. Maga Trump a demokratáknak átnyújtott „politikai ajándéknak” nevezte az esetleges kompromisszumot.
Igaza is lehet, mert a mérés szerint a választók többsége (61 százalék) válságnak tartja az Egyesült Államok és Mexikó határán kialakult helyzetet és 33 százalékuk problémának, és mindössze 4 százalék mondja, hogy egyáltalán nincs vész a déli végeken. Ha Biden ebben a témában akár kisebb előrelépést is fel tud mutatni, az körülbelül újabb 5-6 százalékkal növelné esélyeit az utolsó gong előtt.
1,650 megkérdezett amerikai 54%-a Bident, 44% pedig Trumpot támogatja. Az elnök mögött az 50+ nemzedék alkotja a legnagyobb szavazói tömböt
Biden számára fontos és egyben negatív felismerés, hogy a fiatalabb nemzedékek körében nem áll túl jól, viszont reménykedhet abban, hogy Donald Trump sem. Bidenre nézve a 35-64 korcsoport a legveszélyesebb, 4% hátránnyal.
Az elnöknek lépnie kell a fiatalabbak felé, amit erőltet is a diákhitelek eltörlésének programjával, a szakképzési tervekkel, vagy az olyan ötletekkel, mint a megasztár Taylor Swift harcba vetése a kampány döntő heteiben.
Az etnikai csoportok összesítését tekintve Biden magabiztosan tartja fölényét a feketék körében (65%), de bajai vannak a hispánokkal (31%). A külpolitika kérdésében jobban teljesít, ahol a demokraták 71 és a függetlenek 35 százaléka támogatja. Ugyanakkor figyelnie kell arra, hogy a republikánusok 91%-a elutasítja a külpolitikáját, amin néhány pontot esetleg még lefaraghat az év során, bár ez kevéssé valószínű. Nehezen képzelhető el, hogy maréknyi republikánus voks megszerzéséért Biden kivonuljon Ukrajna mögül.
A jobboldal hiányolja a Kínával szembeni erőteljesebb fellépést is, viszont Izrael és a nemzetközi terrorizmus tekintetében kisebbek a fenntartásaik.
Megszólalt tehát a gong a végső menetre, nagyjából ilyen erőviszonyok közepette. (Euronews)
