A koronavírus-járvány időszaka országonként nagyon eltérő halálozási számokat hozott.
Egy friss tanulmány 39 ország adatait tanulmányozva több olyan tényezőt tárt fel, amelyek a különbségre magyarázatot adnak.
Lackó Mária tanulmánya a Közgazdasági Szemle januári számában jelent meg "A Covid-járvány előtti halálozás és a járványidőszak többlethalálozásának nemzetközi összehasonlítása" címmel. A Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakembere érdekes kiindulópontból közelíti meg a koronavírus-járvány időszakának tanulságait.
A FŐ KÉRDÉS: MIÉRT LÁTUNK EGYES ORSZÁGOKBAN TELJESEN ELTÉRŐ HALÁLOZÁSI EREDMÉNYEKET A JÁRVÁNY IDŐSZAKÁBAN?
A kiindulópont: milyen volt a Covid előtti halálozás?
Lackó a tanulmányában rámutat, hogy szoros együttmozgás van a Covid előtti halálozási ráta, illetve a Covid-időszak halálozása között. Minél magasabb volt egy országban a halálozási ráta 2019-ben, annál több áldozatot szedett a járvány. Akár a hivatalosan bejelentett Covid-halálozással, akár a többlethalálozással mérjük a járvány áldozatait, a kapcsolat egyértelműnek látszik:
Forrás: Lackó Mária: A Covid-járvány előtti halálozás és a járványidőszak többlethalálozásának nemzetközi összehasonlítása
Az egyes országok közül az északiak teljesítménye látszik jónak, hiszen itt a múltbeli halálozás meghatározó erejéhez képest kevesebb áldozatot követelt a járvány. Érdekesség, hogy Svédország pont nem tartozik ezen országok közé. A tanulmány ezen megállapítása egyébként egybeesik a Portfolio korábbi megállapításaival. Ahogy írtuk, a finnek, norvégok és dánok úgy tudták kordában tartani a járványt, hogy közben az európai átlagnál enyhébb korlátozásokat hoztak. Különösen a finn példa kiemelendő, ahol még a régiós átlagban is lazák voltak a korlátozások és alacsonyak a halálozási statisztikák. Az északi sorból viszont kilóg Svédország, pedig a "különutassága" jórészt téves mítosz: a helyi járványszigor egy rövid kezdeti időszakot leszámítva megfelelt a nemzetközi átlagnak, ahogyan a halálozási mutatói is.
A magyar eredmény mindkét mutatóval mérve kicsivel rosszabb, mint az átlag, ez egyébként a kelet-közép-európai régióra általánosságban is jellemző.
Hivatalos Covid-halálozás vagy többlethalálozás?
A hivatalos Covid-halálozási adatok azon alapulnak, hogy az ország egészségügyi rendszere bizonyos szempontok szerint egy beteg esetében "koronavírus betegséggel összefüggő" halálokot állapít meg. Ez a legközvetlenebb mutató, mégis vannak gyengeségei. Például ha egy fertőzöttet nem teszteltek, a statisztika szerint nem lesz "Covid-halott", vagy épp ellenkezőleg, egy igazolt fertőzés elegendő lehet, hogy haláloknak minősítsék a koronavírust, még akkor is, ha esetleg más betegségben (ad absurdum balesetben) hunyt el.
A többlethalálozási mutató azt jelzi, hogy a járvány időszakában mennyivel haltak meg többen (vagy kevesebben), mint a járvány előtt. A többlethalálozási mutató egyszerűen megkerüli azt a problémát, hogy kit tekintsünk koronavírusban elhunytnak. Ezt a mutatót például azok az esetek is növelik, amikor az egészségügy túlterheltsége miatt valakit nem tesztelnek koronavírusra, mégis Covidban hal meg, vagy ha egyéb betegsége ellátatlanság miatt okozza egy beteg halálát. Ugyanakkor például a többlethalálozást csökkenti, ha a koronavírus-járvány idejére kiszorul a megszokott influenzavírus, és emiatt nem szed annyi áldozatot, mint amennyit szokott.
A két mutató egyébként csak ritkán mutat nagy ellentmondásokat, a tanulmány mindkét mutatón keresztül tesztelte a modellt, mi az ismertetéskor a többlethalálozási mutatóra koncentrálunk.
A különbségek okai
Lackó Mária első általános megállapítása tehát az, hogy a múltbeli halálozási minták visszatükröződnek a Covid-járvány időszakának többlethalálozásában is. Ez azonban még csak egy felületes magyarázat, és csupán arra mutat rá, hogy azok a tényezők, amelyek magas halálozási rátához vezettek egy országban "normális" időszakban, azok vezethettek a koronavírus-járvány súlyosabb lefutásához. De melyek ezek a tényezők?
- Az egészségügyi kiadások
- A földrajzi elhelyezkedés
- Légszennyezettség
- Idősek aránya
- Dohányzás
- Alkoholfogyasztás
- Jövedelmi egyenlőtlenség
Ezek a faktorok magyarázták nagyon erősen 2020 előtt a halálozási ráták alakulását. Ezek közül talán csak a földrajzi elhelyezkedés igényel némi magyarázatot: emögött a mediterrán (vagy francia) paradoxon húzódik, ami szerint a dél-európai életmód (főként az étrend) önmagában hozzájárul az egészséghez.
Lackó vizsgálata bemutatta, hogy ezek a tényezők a pandémia alatt jelentősen befolyásolták a többlethalálozást: "...minél kisebb az egészségügyi kiadások nagysága, minél nagyobb a légszennyezettség mértéke, minél nagyobb az alkohol- és dohányfogyasztás együttes nagysága, és minél nagyobb a jövedelemegyenlőtlenség mértéke – ceteris paribus –, annál nagyobb a többlethalálozás rátája. Vagyis ott volt nagyobb a többlethalálozás, ahol a múltban az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, a légszennyezettség, az egészségtudatos magatartás hiánya jelentős és a jövedelemegyenlőtlenség magas volt." Ezen tényezők (legalábbis az együtthatók alapján) még erősebben is hatottak a Covid-időszak többlethalálozására, mint a megelőző időszak halálozási rátájára.
Forrás: Lackó Mária: A Covid-járvány előtti halálozás és a járványidőszak többlethalálozásának nemzetközi összehasonlítása
Mi a helyzet a korlátozások hatásával?
A tanulmány eredményei azért is érdekesek, mert úgy is erős magyarázó erőt tudott felmutatni, hogy a járvány terjedését korlátozó adminisztratív intézkedések hatását nem is vizsgálta. Bár ezek az intézményi beavatkozások - mérési és összehasonlítási problémák miatt - kimaradtak a modellből, egy érdekes kiterjesztés szerepel benne, ez az intézmény környezet. Az ugyanis szintén befolyásolhatta a Covid-halálozások országonkénti eltérését, hogy a lakosság hogyan fogadta az alkalmazott intézményi beavatkozásokat, vagyis hogy mennyire megértően és együttműködő módon viszonyultak ezekhez. Ehhez Lackó a Világbank véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság indikátorát (Voice and Accountibility) építette be a modellbe. Ahogy írja: "Ez a mutató azt kívánja megragadni, hogy ha a polgárok úgy érzékelik, hogy érdekeik (preferenciáik) megfelelően jelennek meg a politikában, és a működő közintézményekben megfelelő közjavakat kapnak, beleértve azt is, hogy lehetőségük van erős véleménynyilvánításra és elszámoltatásra, akkor a kormányba vetett bizalmuk és az állammal való azonosulásuk erőteljes, és együttműködési hajlandóságuk jelentős."
A kutatás úgy találta, hogy egyértelmű a járványra gyakorolt hatás: minél nagyobb egy országban a véleménynyilvánítás szabadsága és az elszámoltathatóság, annál kisebb a többlethalálozás rátája. Ráadásul kapcsolat a modellben (az együttható alapján) erős. Ezt úgy lehet interpretálni, hogy az intézményi környezet, a társadalmi bizalom fontos szerepet játszott abban, hogy a járvány kevesebb áldozatot okozzon. Vélhetően azért, mert a koronavírus terjedését lassító intézkedéseket hitelesebbnek és követendőnek tekintették az állampolgárok.
Lackó Mária tanulmánya összefoglalójában úgy fogalmaz, hogy a számítások megerősítik, hogy a Covid-járvány alatt jóval sérülékenyebbek voltak azok az országok, ahol a járvány előtti időszakban
- az egészségügyi kiadások alacsonyabbak voltak,
- az állandó légszennyezettség már korábban is erősen kifejtette egészségromboló hatását,
- a lakosság körében az alkohol- és dohányfogyasztás a múltban is magas volt,
- a jövedelmek közti egyenlőtlenség nagy volt,
- a lakosság és a kormányok közötti kapcsolatban a véleménynyilvánítás és az elszámoltathatóság gyenge volt, ami aláásta az állampolgárok és a kormányok közötti bizalmat.
Magyarországon (és a többi régiós országban is) a fenti tényezők az átlagosnál erőteljesebben hatottak, vagyis több halálozáshoz vezetett. Ebből az a következtetés adódik, hogy a régióban a kormányoknak és a társadalomnak érdemes jelentős erőforrásokat és energiát fordítani a népesség általános egészségi állapotának, illetve a kormányzat és a társadalom közötti bizalomnak a javítására. (Portfolio)