Ha kell, élesítik a 2016-os Magnyitszkij-törvényt is, amely szankciókkal sújt oligarchákat és politikusokat korrupció vagy az emberi jogok megsértése miatt.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete hétfőn utazott Washingtonba, ahol Antony Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőivel is egyeztetett az Egyesült Államok és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin közleményt adott ki, amelyben összefoglalta magyar kormány bel-és külpolitikai irányvonalának kritikáját, valamint konkrét szankciókat is kilátásba helyezett Magyarországgal szemben. „Jelentős aggodalmaink vannak a magyar kormány miatt, amelynek tagjai rendszeresen és olyan módon támadják a Biden elnököt és Pressman nagykövetet, amely elképzelhetetlen az Egyesült Államok szövetségesétől – fogalmazott. A Biden-kormánynak felül kell vizsgálnia, hogy Magyarország valóban megbízható partner-e és megérdemli a vízummentességi programban való részvételt.” A szenátor a 2016-ban elfogadott Global Magnitsky Act élesítését helyezte kilátásba a magyar féllel szemben. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy bárkit büntetőintézkedésekkel sújtsanak korrupció vagy az emberi jogok megsértése miatt. (A The Wall Street Journal már 2019-ben cikkezett arról, hogy élesíthetik a Magnyitszkij-törvényt élesíthetik Mészáros Lőrinc ellen – a szerk.)
Ezen túl Cardin meg is nevezte a 2024. február elsejétől működő Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amelynek a felállítást a „demokratikus normák eróziójának” tekint és amely szerinte „közvetlen támadást jelent az újságírók és a civil társadalom tagjai ellen, akik bírálják az Orbán-rezsimet.
Nem állíthatjuk, hogy derült égből villámcsapásként érkezett ez a bírálat. Január közepén James O’Brien amerikai külügyminisztérium európai és ázsiai ügyekért felelős államtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy csalódottak Magyarország vonakodó magatartása miatt az EU-s pénzügyi támogatás ügyében, bár ezt belügynek tekintik. A svéd NATO-csatlakozás akadályozása esetében viszont már határozottabban fogalmazott. E szerint a Fehér Ház elvárja, hogy Magyarország tartsa magát az ígéretéhez, miszerint nem utolsóként ratifikálja a svéd belépést. Azóta ezt a lehetőséget elszalasztotta az Orbán-kormány, így jobban érthető a fokozódó türelmetlenség.
Orbán Viktor miniszterelnöknek nem ez az egyetlen külpolitikai kudarca a héten. Csütörtökön az Európai Unió állam-és kormányfői vele együtt egyhangúlag megszavazták az Ukrajnának nyújtott négy évre szóló 50 milliárd euró értékű pénzügyi segítséget. A magyar kormányfő december óta tartó kemény ellenállásából csütörtökre annyi kifogása maradt, hogy éves vétóhoz kötné az segély folyósításának jóváhagyását. Végül ezt sem sikerült elérni, így a pénzek felhasználásának éves megvitatása mellett először csak két éve múlva, 2026-ban dönthet az Európai Bizottság az támogatás felülvizsgálatáról.
Az ügyről megkérdeztük Jeszenszky Gézát, az Antall-kormány külügyminiszterét, az első Orbán-kormány washingtoni, aztán oslói nagykövetét, aki emlékeztetett, a mai schengeni határokon belül élő európai polgárok már talán el is felejtették, mennyi idő és anyagi ráfordításba kerül egy vízum beszerzése.
Az Orbán-kormány azt állítja, folyamatos támadás alatt áll az Egyesült Államok kormánya részéről. Ezzel szemben a helyzet fordított: éppen az Orbán-kormány támadja minden udvariasságot félretéve – egyébként az amerikai elnököt hazánkban képviselő - David Pressman nagykövetet.
Az Egyesült Államok kormánya ráadásul jó alappal feltételezheti, hogy Magyarországon a közpénzek gazemberek zsebében landolnak. Ezt tetézi, hogy az Orbán-kormány nyíltan olyan külpolitikai döntéseket hoz, amely az ukrajnai háborút finanszírozó orosz oligarcháknak, így az Egyesült Államok ellenségeinek kedvez – jelezte az egykori diplomata. (Népszava)