Bár a kormány 2022-ben megígérte a vagyonnyilatkozati rendszer megújítását, a rendszer azóta csak még rosszabb lett.
„Magyarországon abszurd a vagyonnyilatkozati rendszer, mivel a bevallott javak valósággal való összevetésére tulajdonképpen sosem kerül sor. A szankciók hiánya miatt pedig azokat sem fenyegetik súlyos következmények, akik hiányos nyilatkozatot készítenek, komolyan vehető elszámoltatásra sosem kerül sor” – ez a véleménye Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának a jelenlegi gyakorlatról.
Bár a kormány 2022-ben megígérte a vagyonnyilatkozati rendszer megújítását, a rendszer azóta csak még rosszabb lett.
Ligeti Miklós szerint ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és a vagyonnyilatkozatoknak legyen értelme, olyan szabályokra volna szükség, amelyek betartását komoly jogosítványokkal rendelkező és azokat elkötelezetten alkalmazó állami szerv ellenőrzi. A TI ajánlásai szerint az átláthatóság érdekében a nyilatkozatokat elektronikusan kellene kitölteni, majd kereshető és összehasonlításra alkalmas formában nyilvánosságra hozni. Az adatbázisban nemcsak a parlamenti képviselők és a közhatalmi vezetők, hanem minden nyilatkozatra kötelezett tisztségviselő vagyonnyilatkozatát elérhetővé kellene tenni. Az adatbázisban szerepelnie kellene a politikai vezetők hozzátartozóinak, velük egy háztartásban élők nyilatkozatainak is.
A hatékony ellenőrzés érdekében pedig a jogi igazgató szerint kézenfekvő megoldás lenne,
ha az adóhatóság feladata lenne, hogy minden évben automatikusan vesse össze a vagyonnyilatkozatokat az adóbevallásokkal.
A TI javaslata szerint ha az összemérés az adózott jövedelemmel, és az egyébként jogszerűen birtokolt vagyonnal arányban nem álló gazdagodást állapítana meg, a NAV-nak kellene egy ezt tisztázó vizsgálatot lefolytatni. Igazi elrettentő erővel viszont az bírna, ha a nyilatkozattétel megszegését, elmulasztását, vagy valótlan adatok feltüntetését
börtönbüntetéssel és közhatalmi, valamint a közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltással sújtanák.
Mindemellett a szervezet szerint célravezető lenne, ha az Integritás Hatóság is érdemi szerepet kapna az ellenőrzésben. A 2022 őszén alakult hatóság egyébként maga is készített jelentést a vagyonnyilatkozatokról, és az ebben megfogalmazott javaslatokat a TI is támogatja, annál is inkább, mert szinte teljesen megegyeznek a szervezet által több mint egy évtizede szorgalmazott ajánlással.
Az Integritás Hatóság egyébként a parlamenti képviselők esetében kizárólag a mentelmi bizottság vagyonnyilatkozati eljárásának a kezdeményezésére jogosult. Ligeti Miklós szerint a hatóság felhatalmazása hiányos; hatásköre az Európai Unióból származó források ellenőrzésére terjed ki, a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő jogosítványait is kizárólag az uniós források kontrolljával összefüggésben gyakorolhatja, így érdemi változás tőlük sem várható. (Népszava)
