Az EU 27 energiaügyi minisztere találkozott, hogy megvitassák az állami támogatás kiterjesztését a meglévő nukleáris eszközökbe történő beruházásokra, de nem sikerült megállapodásra jutniuk.
Németország, Ausztria és Luxemburg aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ilyen támogatás elsősorban Franciaországnak kedvezne, és torzítaná az EU belső piacát - számolt be az Euractiv. Magyarország is erősen lobbizik az EU-ban az atomenergia nagyobb támogatása mellett. - írja a Portfolio
Az Európai Bizottság már márciusban javaslatot tett az uniós energiapiac reformjára, amely leginkább az árazási mechanizmust írná át, hogy a fosszilis energiaforrások - így a földgáz, az olaj és a szén - kevésbé legyen domináns az árakban, helyettük pedig a megújuló termelők részaránya növekedjen. A rendszer leszorítaná az árakat az elképzelések szerint. A cél az lenne, hogy az orosz-ukrán háború miatti gáz- és olajárkilengések hatását tompítsák.
Az EU-n belül viszont régebb óta folyik egy harc, hogy az atomenergia is számítson zöldenergiaforrásnak. Ennek a lényege, hogy az unión belül már a nem klímabarát energetikai fejlesztésekre nagyon komoly megkötésekkel lehetne csak támogatásokat felhasználni. Ha viszont az atomenergia is megkapná a zöldminősítést, akkor a költséges nukleáris technológiai beruházások is lendületet kaphatnának.
Két hangos szószólója van ennek az elképzelésnek: az atomenergiás nagyhatalom Franciaország és a Paks II. beruházás miatt atompárti Magyarország.
Az Európai Bizottság által javasolt villamosenergia-piaci reformba beépítettek egy részt az atomenergia támogathatóságáról is a francia lobbinak hála. A reformban a villamosenergia-termelőknek nyújtott jelenlegi állami támogatási rendszerek helyett kétirányú különbözeti szerződéseket (CfD) vezetnének be. A tagállamok azonban megosztottak abban a kérdésben, hogy engedélyezzék-e az atomerőművek élettartamának meghosszabbításához nyújtott állami támogatást a CfD-k segítségével - írja az Euractiv.
Franciaország és - a Portfolio tudomása szerint az egész uniós reformot a héten megvétózó magyar kormány - támogatja a CfD-ket az atomerőműparkjának meghosszabbításába történő beruházáshoz, kiemelve az atomenergia fontosságát Európa villamosenergia-termelésében, valamint energiabiztonsági és éghajlati célkitűzéseiben.
Ezzel szemben Németország, Belgium, Spanyolország, Ausztria és Luxemburg ellenzi, hogy a nukleáris energiát bevonják a CfD-mechanizmusba.
Azzal érvelnek, hogy ez jelentős piaci torzulást okozna, megsértené az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, és elsősorban a francia villamosenergia-ipari óriás, az EDF számára jelentene előnyt. A CfD-k arányosságát illetően is nézeteltérések vannak: egyes tagállamok azt javasolják, hogy a bevételeknek csak egy részét fektessék vissza a meglévő eszközökbe, míg mások szerint az elhasználódott atomerőművek termelésének csak egy részét kellene fedezni.
A vita kitért a potenciális CfD-bevételek újraelosztására is. A javaslat azt javasolja, hogy a bevételeket fogyasztásuk alapján osszák szét valamennyi villamosenergia-fogyasztó között. Németország és Spanyolország azonban támogatja, hogy a bevételeket szelektíven osszák szét a nagy ipari fogyasztók között, akik a magas európai áramárak miatt versenyhátrányban vannak.
Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa elismerte a túlkompenzációval kapcsolatos aggályokat, de hangsúlyozta, hogy a meglévő létesítmények fenntartásához vagy bővítéséhez elegendő ösztönzőkre van szükség.
Annak ellenére, hogy az Energiaügyi Tanács ülésén nem született konszenzus - részben épp a már említett, az Orbán-kormány által bedobott vétó miatt -, Simson optimizmusát fejezte ki, hogy a CfD-k meglévő eszközökre történő alkalmazására vonatkozó szabályok tisztázása révén megoldást találnak. A tárgyalások nagyköveti szinten folytatódnak a Tanácsban, az EU-tagállamok állandó képviselőiből álló bizottságban (COREPER). (Portfolio)