Az elszegényedő magyarok lyukat ütöttek a költségvetésen
A robusztus, 4500 milliárd forintos költségvetési hiány több mint ötöde abból származott, hogy a magyar lakosság 2023-ban annyira elszegényedett, hogy az érezhetően visszafogta a fogyasztást, ami ezermilliárdos bevételkiesést eredményezett. Sőt, az Economxnak nyilatkozó elemző szerint lehetett egy kismértékű szürkülés is a gazdaságban.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartás bevételi oldalán 36 515 741 millió (kicsivel több mint harminchat és félezer milliárd) forint szerepel. Ebben többek között benne találhatóak
a gazdálkodó szervek befizetései, így például
- a társasági adó (1 013 milliárd forint),
- a kisvállalati adó (183,4 milliárd forint), vagy épp
- a kiskereskedelmi adó (242,3 milliárd forint),
a fogyasztáshoz kapcsolt adók, így
- az általános forgalmi adó (6 981 milliárd forint),
- a jövedéki adó (1 359 milliárd forint), illetve
- a pénzügyi tranzakciós illeték (333 milliárd forint),
és a lakosság befizetései, például
- személyi jövedelemadó (3 996 milliárd forint) és
- illeték befizetések (240,7 milliárd) formájában.
A kiadási oldalon 41 109 116 millió (valamivel több mint negyvenegyezer milliárd) forint szerepel. Ebben többek között benne van
- a közmédia támogatása (109 milliárd forint),
- a lakástámogatások (444 milliárd forint),
- a családi támogatások (404 milliárd forint),
- a Rezsivédelmi Alap költségvetési támogatása (1 168 milliárd forint),
- a Honvédelmi Alap központi támogatása (264 milliárd forint),
- a kamatkiadások (2 764 milliárd forint), valamint
- a nyugellátásokra (5 759 milliárd forint) szánt keret.
Így az államháztartás központi alrendszerének 2023-as teljesítménye mínusz 4 593,3 milliárd forint.
Bizonyságot nyert az a jóslat is, hogy jókora hiányt könyvelhet el a gazdasági kormányzat az elmaradó áfabevételek miatt, még úgyis, hogy inflációval sújtott volt a tavalyi év is. De vajon hiba okozta, hogy 2023 elején jelentősen több bevételt várt az áfából a kormányzat? – tettük fel a kérdést Regős Gábornak, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzőjének.
A tervezettől elmaradó áfa-bevétel a szakértő szerint több okra vezethető vissza. Először is bár az év egészére vonatkozóan nem ismerjük a GDP-adatokat, de az látszik, hogy a várt 1,5 százalékos növekedés helyett egy 0,4-0,6 százalék közötti visszaesést szenvedett el a gazdaság – nem kis részben az alacsonyabb fogyasztás miatt.
Az év első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene összességében 8,7 százalékkal mérséklődött.
Ebben több tényezőnek van szerepe:
- a 2022 első félévét jellemző transzferek miatti magas bázisnak,
- az év első háromnegyedében jellemző reálbércsökkenésnek,
- illetve a háztartások óvatosságának.
Regős Gábor arra is kitért, hogy az áfa-befizetések éves szinten mindössze 5,1 százalékkal emelkedtek.
Figyelembe véve a 17,6 százalékos inflációt, illetve a kiskereskedelem 8,7 százalékos visszaesését – bár ez természetesen nem fedi le pontosan az áfa-befizetések alapját – a növekedés valamivel 7 százalék felett lett volna. Ez az 5,1 százaléknál magasabb, itt tehát lehetett egy kismértékű szürkülés a gazdaságban – bár ez természetesen ennyi adatból nem vehető biztosra
– magyarázta a Gránit Alapkezelő elemzője.
Az áfa visszautalások növekménye ennél nagyobb, 9,4 százalék volt, ezt részben magyarázhatja a vállalkozások gyorsabb visszaigénylési gyakorlata, amelyet a kedvezőtlenebb likviditási helyzet (magasabb kamatkörnyezet) indokol. Így összességében az áfa-bevételek a magas infláció ellenére is alig növekedtek - tette még hozzá.
Ugyanakkor azt a szakértő sem titkolta, egy ezermilliárd forintos elmaradás költségvetési szinten jelentős tétel: a pénzforgalmi deficit 4593,4 milliárd forintjának több mint az ötöde, azaz jelentős részben magyarázza a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt.
Decemberi kutatások szerint mindössze a háztartások 3 százaléka élt a hitel- vagy kölcsönfelvétel lehetőségével, így nem meglepő, hogy a gazdasági szakértők szerint a fogyasztás növekedésének eléréséhez a bankokra nagy szerep hárul, elengedhetetlen a bankok új kamat-, hitelpolitikája, olyan konstrukciók megalkotása, amelyeket szívesen használna fel a lakosság.
Ezzel kapcsolatban Regős Gábor közölte, a fogyasztás beindulásához több dolog szükséges, és ebből csak az egyik a hitelezés felfutása, ezen kívül szükséges a háztartások óvatossági motívumának oldódása, illetve a jövedelmi helyzet javulása. Ez utóbbi az infláció mérséklődésével már megkezdődött, de fontos szerepe van benne az idei béremeléseknek.
A fogyasztás bővülését természetesen nem szerencsés teljes egészében a hitelezéstől várni, de van a hitelezésnek egy egészséges szintje, ami még fenntartható
– magyarázta.
Ahogy fogalmazott, a kamatkörnyezet már csökkenésnek indult, azonban innen még három lépes van a hitelezés felfutásáig:
- egyrészt kell, hogy az alacsonyabb kamatteher megjelenjen a fogyasztási hitelekben (mivel még a kamat csökkenő pályán van, ezért ez folyamatos feladat);
- másrészt pedig hogy erről az ügyfelek is értesüljenek, azaz tudjanak róla, hogy már mérsékeltebb a kamatkörnyezet;
- harmadrészt pedig szükséges továbbá, hogy a gazdasági helyzet megítélése kedvezőbb legyen, azaz a háztartások merjenek hitelt felvenni, kevésbé legyenek óvatosak.
Összességében tehát az elemző szerint szükséges a nagyobb fogyasztói bizalom, amiben szerepe van a jövedelmi helyzet megítélésének, avagy az alacsonyabb inflációs érzetnek és a magasabb béreknek. Ezt azzal magyarázta, hogy ha a hitelezés láb gyengébb, akkor a fogyasztás is lassabban indul be, bár ettől még a reálbérek idénre várható, szemmel is érzékelhető növekedése miatt bőven lehet fogyasztásbővülés 2024-ben.
A lakosság szegényedése visszafogta a költségvetés bevételét
Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az Economxnak a napokban arra mutatott rá, hogy a reálbérek 2023-as visszaesése a lakossági fogyasztást is visszafogta tavaly: a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest 8,7 százalékkal kisebb lett.
S ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította, hogy a lakossági reáljövedelem 1,2-1,3 százalékos csökkenése mellett a háztartások fogyasztási kiadásai 2,9–3,0 százalék között mérséklődhettek 2023-ban.
Az Oeconomus elemzője hangsúlyozta azt is, hogy mivel egyrészt a magyar adórendszerben nagyobb súly helyeződik a fogyasztást terhelő adóbevételekre (például: áfa, jövedéki adó) a költségvetésben, másrészt 2023-ban a magasabb infláció miatt korrigált a háztartások fogyasztási kiadása, együttesen e két hatás visszavetette a költségvetés forgalmi adókból származó bevételét. Ugyanis 2023-ban éves átlagban 17,6 százalékos mértékű volt a pénzromlás Magyarországon. (Economx)
