Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. - írja a hvg.hu
Újfajta módszert hoztak létre a japán Hokkaido Egyetem és az amerikai Texas A&M Egyetem kutatói a CRISPR néven ismert technológiával, hogy segítsék az immunrendszert a daganatos sejtek felismerésében és legyőzésében. A munka eredményeit összefoglaló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.
Az emberi szervezet összes sejtjének felszínén megtalálhatók az úgynevezett fő hisztokompatibilitási komplex (Major Histocompatibility Complex – MHC) I. osztályú molekulák. Ezek a molekulák lényegében jelölők, amelyek segítik az immunrendszert a rákos sejtek azonosításában és elpusztításában.
A daganatos sejtek azonban, amikor észlelik az immunrendszer aktivitását, megpróbálnak elrejtőzni úgy, hogy csökkentik az MHC I. osztályú molekulák számát. Ennek köszönhetően elkerülhetik a találkozást a CD8+ T-sejtekkel, az immunrendszer azon, legfőbb sejtjeivel, amelyek a daganatos sejteket hivatottak elpusztítani.
A kutatók ezért egy olyan módszert dolgoztak ki, amely az érintett sejteknél fokozza az MHC I. osztályú molekulák jelenlétét, így megmutatva az immunrendszernek, hol kell beavatkoznia. Koicsi Kobajasi, a Hokkaido Egyetem tudósa szerint
az új módszer reményt ad azoknak a betegeknek, akiknél eddig hatástalannak bizonyult az immunterápia.
Az új eljárás mögött az a felfedezés áll, hogy az MHC-molekulák szintjét az NLRC5 gén szabályozza. A kutatók is rájöttek, hogy rákos megbetegedések esetén ez a gén elnyomódik, ha kikapcsolnak bizonyos molekuláris kapcsolókat a DNS-en. A DNS-metiláció néven ismert folyamat csökkenti az MHC-molekulák szintjét, segítve a rákos sejtek elterjedését – írja az Interesting Engineering.
Az új módszer, a TRED-I képes visszafordítani ezt a folyamatot, és ismét bekapcsolni az NLRC5 gént. Ez megnöveli az MHC-szintet anélkül, hogy súlyos mellékhatásokkal járna.
A kutatók állatkísérleteket végeztek, azok eredménye nemcsak a célzott daganat esetében tűnt hatékonynak, hanem még a szervezet más részén található tumor esetében is. Vagyis elképzelhető, hogy a módszer az áttétek esetében is működik. (hvg.hu)
