Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Tényleg kivezethetik az 5 és 10 forintos érméket Magyarországon?

Gazdaság
2024.01.31.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
20

Az árak elszabadulása óta az embernek gyakran az az élménye, hogy szinte bármilyen apróságot is vásárol, néhány ezer forintot biztosan otthagy a boltban.

Ilyen körülmények között pedig sokakban felmerülhet, mégis mi értelme van az olyan kis értékű érméknek, mint amilyenek az 5, 10, 20 és 50 forintosok. Az alábbiakban annak járunk utána, hogy milyen érvek szólnak ezeknek az érméknek a megtartása mellett.

Lassan 16 év telt el azóta, hogy 2008. február 29-én bevonták az 1 és 2 forintos érméket Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori kommunikációja szerint a döntést egyszerű gazdaságossági szempontok indokolták – a 2000-es évek második felére egyszerűen már nem érte meg legyártani ezeket az érméket, hiszen míg a névértékük értelemszerűen csak 1, illetve 2 forint volt, addig az előállításuk már 2-6 forintba került.

Bár itt nem címlet teljes kivonásáról volt szó, de ugyancsak 2008-ban született meg a döntés, hogy a forint értékvesztése következtében a 200 forintos bankjegyeket érmékkel váltsák fel. Ez végül egy évvel később meg is valósult – az új kétszázasok kibocsátására 2009. június 15-én került sor, míg a bankjegyeket 2009. november 15-én vonták be.

A 200 forintos bankjegy bevonásával kapcsolatban született jegybanki tanulmány már az elején leszögezte, hogy

kis címletű bankjegyeknél folyamatos a ráfordítás, mivel – azok gyors elhasználódása miatt – évente jelentős újragyártási költség merül fel, míg a nagyobb értékű érmék esetében az elhasználódás marginális, így főképp az induló állomány egyszeri legyártása jelent ráfordítást, és ehhez csak az esetleges forgalombővülésből fakadó igények kielégítése adódik hozzá.

Az azóta eltelt időszakban ugyancsak sokat vesztett a forint a vásárlóerejéből, így felmerülhet a kérdés, mi a helyzet a jelenlegi legkisebb értékű érméinkkel? Indokolt még a fenntartásuk?

5, 10, 20 és 50 forintos

Egy 2009-ben publikált, az 1 és 2 forintos érmék kivonásának hatásait vizsgáló jegybanki tanulmány kiemelte, hogy

Az 1 és 2 forintos érmék vásárlóértéke az elmúlt évek során olyannyira lecsökkent, hogy az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használták vásárlásaik során. Az érmékért jó ideje már semmit sem lehetett venni, csupán a napi bevásárlásaikkal összefüggő, rendszerint kisebb összegű készpénzes tranzakciók pontos elszámolásához volt rájuk szükség.

Az érmék alacsony vásárlóértéke és relatíve nagy méretük, súlyuk következménye volt, hogy az 1 és 2 forintosok „egyszer használatossá” váltak – az emberek megkapták azokat mint visszajárót, majd többé nem használták őket. Az így kieső érmék pótlására az MNB naponta átlagosan közel 1 millió darab 1 és 2 forintost fizetett ki a forgalomba – mindez jól érzékelteti, hogy miért is nem érte meg megtartani ezeket az érméket.

Csakhogy a jelenlegi árak mellett felmerülhet a kérdés, hogy mostanra nem ugyanez-e a helyzet a legkisebb érméink esetében?

Nos, az MNB álláspontja szerint nem:

Az MNB hatályos készpénz-stratégiájában a jelenlegi érmecímlet-struktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Az 5, 10, 20 és 50 forintos érmék használatának forgalmi adatai azt mutatják, hogy egyik érmecímlet bevonására sincs szükség a közeljövőben. Az elmúlt években a legkisebb érmecímlet, az 5 forintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. Az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, nem figyelhető meg a forgalomból történő kicsapódás (ahogy ez az 1 és 2 forintosok bevonása előtt történt) ezért jelenleg nincs napirenden sem 5 forintos, sem pedig az ennél nagyobb címletek bevonása

– árulta el kérdésünkre az MNB.

Mindebből pedig az is következik, hogy az 5 forintosoknál nagyobb értékű érmék kivonását sem tartja indokoltnak a jegybank.

A forgalomban levő fizetőeszközök címletstruktúrájának meghatározása, vagy megváltoztatása – így például egy érmecímlet bevonása – nem ítélhető meg pl. a fémárak vagy az általános infláció alakulását vizsgáló, pillanatnyi szempontok alapján. Mivel hosszú távú és a lakosság széles rétegeit érintő, magas társadalmi és privát költséget generáló döntések meghozataláról van szó, azokat minden esetben széles körű, és a készpénzellátási lánc valamennyi érintettjére kiterjedő, alapos mérlegelésnek kell megelőznie

– árulta még el a kérdéssel kapcsolatban az MNB.

A készpénzgyártási költségekkel kapcsolatban egyébként elmondható, hogy az MNB a 2022-es évre vonatkozó jelentése alapján abban az évben 11,7 milliárd forintot tettek ki a gyártási költségek. Ebből 7,4 milliárd forintot fordítottak a bankjegyek és 4,3 milliárd forintot az érmék gyártására.

További érdekességként még azt is elárulta az MNB, hogy jelenleg 5 forintosból 825 millió darab, 10 forintosból 493 millió darab, 20 forintosból 452 millió darab, 50 forintosból 243 millió darab érme van forgalomban.

D-metric

Többféle megoldás is létezik egy nemzeti valuta címletösszetételének meghatározására, melyek egyike az úgynevezett D-metric módszer. Az 1990-es években, amikor a forint nagymértékű inflációja és a régi forint bankjegyek gyártási technológiájának elavultsága miatt napirendre került a teljes sorozat lecserélése, akkor az új bankjegysorozat címletösszetételének meghatározására a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is ezt a módszert javasolta az MNB számára. A jegybank akkor bevallottan ezt a módszert is figyelembe vette.

A módszer értelmében az egynapi átlagos munkabér alapján kerülnek meghatározásra egy nemzeti valuta bankjegy- és pénzérmecímletei. A módszer szerint a napi átlagbér egyenlő D értékével, optimális esetben pedig a forgalomban lévő címletek a következő értékeket közelítik:

  • legnagyobb bankjegycímlet: 5D;
  • legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között;
  • legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között;
  • legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között.

A havi bruttó 621 200 forintos átlagkereset alapján a napi átlagbér 20 707 forint. Ebből kiindulva a D-metric szerinti legnagyobb bankjegycímlet 103 535 forint (→ 100 000 forint), míg a legkisebb 1 035,35 és 2 070,7 forint közé esik, ami alapján az 500 forintos, de akár az 1000 forintos is lehetne érme a mostani bankjegy helyett.

Az érmecímletek esetében a legnagyobb címlet értéke 207,07 és 414,14 forint közé esne (→ 200 vagy 500 forint), míg a legkisebbé 4,14 és 10,35 forint közé (→ 5 vagy 10 forint).

Látható tehát, hogy az IMF által korábban javasolt módszer alapján is maximum az 5 forintos bevonása lehetne indokolt, ám az ennél nagyobb címletek forgalomban tartása egyelőre indokoltnak tűnik.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy az MNB egyébként sem kezeli szentírásként a D-metric módszert, hiszen az alapján ha a legkisebb érmecímletekhez nem is, de a bankjegycímletekhez már hozzá kellene nyúlnia, hiszen a módszer alapján akár már a 100 ezer forintos címlet bevezetése is indokolt lehetne, ahogy azt a Pénzcentrum egy korábbi cikkében már bemutatta. (Pénzcentrum)

Címlapkép: Rengeteg 5 forintos, amely manapság szinte semmit sem ér. - Forrás: 24.hu
MNB
jegybank
forint
bankjegy
érme
bankjegycsere
forintbankjegy
MAGYAR NEMZETI BANK
imf
érmekibocsátás
nemzetközi valutaalap
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.31. - 05:56
20
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Leállították az eltűntek utáni kutatást, hat halálos áldozata lehet a baltimore-i hídomlásnak

    Leállították az eltűntek utáni kutatást, hat halálos áldozata lehet a baltimore-i hídomlásnak

  • Vitézy Dávidra 6 százalékkal többen szavaznának, mint Szentkirályi Alexandrára

    Vitézy Dávidra 6 százalékkal többen szavaznának, mint Szentkirályi Alexandrára

  • Ifj. Lomnici szerint a BBC, a Politico, az Euronews, az AP, a Reuters, a brit Guardian és a Fox News nem mértékadó sajtótermékek

    Ifj. Lomnici szerint a BBC, a Politico, az Euronews, az AP, a Reuters, a brit Guardian és a Fox News nem mértékadó sajtótermékek

  • Így járt Puzsér Róbert Bohár Dániellel, aki a családon belüli erőszakról kérdezte

    Így járt Puzsér Róbert Bohár Dániellel, aki a családon belüli erőszakról kérdezte

  • Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyar Péter Rogán mellett Tiborcz nevét emlegette többször

    Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyar Péter Rogán mellett Tiborcz nevét emlegette többször

  • Varga Judit volt kabinetfőnöke Magyar Péterről beszélt

    Varga Judit volt kabinetfőnöke Magyar Péterről beszélt

  • A meghasonlás anatómiája

    A meghasonlás anatómiája

  • A kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, pár napot adott egyeztetésre

    A kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, pár napot adott egyeztetésre

  • Hiába szólalt fel személyesen Karsai Dániel az igazságügyi bizottság keddi ülésén, nem lesz újabb vita a parlamentben az életvégi döntésekről

    Hiába szólalt fel személyesen Karsai Dániel az igazságügyi bizottság keddi ülésén, nem lesz újabb vita a parlamentben az életvégi döntésekről

  • Molnár Áron is megszólalt a Magyar Péter által közzétett hangfelvételről

    Molnár Áron is megszólalt a Magyar Péter által közzétett hangfelvételről

  • A Fidesz morálisan megbukott

    A Fidesz morálisan megbukott

  • Melegedni kezd az idő

    Melegedni kezd az idő

  • Kezdetét vette Magyar Péter tüntetése a Legfőbb Ügyészség előtt

    Kezdetét vette Magyar Péter tüntetése a Legfőbb Ügyészség előtt

  • Meghalt a ralibalesetben súlyosan megsérült kislány

    Meghalt a ralibalesetben súlyosan megsérült kislány

  • Megszólalt Völner Pál ügyvédje Magyar Péter hangfelvételéről

    Megszólalt Völner Pál ügyvédje Magyar Péter hangfelvételéről

  • Az amerikai nagykövetség videóhirdetésben cáfolja Szijjártó Péter állításait az orosz gázról

    Az amerikai nagykövetség videóhirdetésben cáfolja Szijjártó Péter állításait az orosz gázról

  • Atomcsapás vízipisztollyal

    Atomcsapás vízipisztollyal

  • Beszólt Varga Juditnak Steiner Kristóf: Lehet egyszerre kiállni a nők bántalmazása ellen és a demokráciáért

    Beszólt Varga Juditnak Steiner Kristóf: Lehet egyszerre kiállni a nők bántalmazása ellen és a demokráciáért

  • Igaz beszéd

    Igazbeszéd

  • Közleményt adott ki az ügyészség Magyar Péter tanúmeghallgatásáról

    Közleményt adott ki az ügyészség Magyar Péter tanúmeghallgatásáról

  • Mélyponton a Fidesz-KDNP támogatottsága

    Mélyponton a Fidesz-KDNP támogatottsága

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element