Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

Környezet
2024.01.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ez már a gazdagok képmutatása

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.

Könnyű a klímaváltozás kérdését a világ fő prioritásaként kezelni, ha az ember kényelmes életet él. A világ népességének 16%-a, aki ezekben a gazdag országokban él, jellemzően nem éhezik, vagy nem tapasztalja meg azt, hogy szerettei olyan egyébként könnyen kezelhető betegségekben halnak meg, mint a malária vagy a tuberkulózis. A legtöbbjük jól képzett, átlagjövedelmük pedig akkora, mint amilyen egykor a királyi családoké volt.

A világ többi részének nagy hányada azonban még mindig a fent leírt nehézségekkel küzd:

  • a szegényebb országokban évente ötmillió gyermek hal meg ötéves kora előtt,
  • és közel egymilliárd ember nem jut elég élelemhez.

Több mint kétmilliárd embernek környezetszennyező módon, például trágyával és fával kell főznie és fűtenie, ami csökkenti a várható élettartamukat. Bár a legtöbb gyerek ma már jár iskolába, az oktatás nem megfelelő színvonala miatt az alacsony és az alsó közepes jövedelmű országokban a legtöbb gyermek továbbra is funkcionális analfabétának számít.

A SZEGÉNY ORSZÁGOKNAK ÓRIÁSI SZÜKSÉGÜK VAN ARRA, HOGY NAGYOBB MÉRTÉKBEN HOZZÁFÉRJENEK AHHOZ AZ OLCSÓ ÉS BŐSÉGESEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ENERGIÁHOZ, AMELY KORÁBBAN LEHETŐVÉ TETTE A GAZDAG ORSZÁGOK FEJLŐDÉSÉT.

Az energiához való hozzáférés hiánya akadályozza az iparosodást, a növekedést és a lehetőségeket. Erre az alábbi példát hoznám fel: Afrikában olyan mértékű hiány áll fenn a villamos energia terén, hogy az egy főre jutó teljes árammennyiség jóval kevesebb annál, mint amennyit a gazdag világban egyetlen egy hűtőszekrény elfogyaszt.

A fejlesztési célú források keretének klímavédelemre történő kifosztása nagyon rossz döntés. A klímaváltozás valós dolog, azonban az adatok nem támasztják alá, hogy erre fordítsuk a szűkös fejlesztési forrásokat a szegénységgel összefüggő problémák kezelése helyett.

A klímavédelmi aktivisták szerint a szegénység és az éghajlatváltozás elválaszthatatlanul összefügg, és mindkettővel foglalkoznunk kell. De valójában nem ezt tesszük. A kutatások pedig sorra azt mutatják, hogy az alapvető fejlesztési prioritásokra fordított források sokkal nagyobb és gyorsabban jelentkező hasznot okoznak egy elköltött dollárra vetítve, mintha a klímavédelemre fordítanánk a forrásokat.

Ez azért van így, mert a valódi fejlesztési beruházások – legyen szó akár a malária elleni küzdelemről, a nők és lányok egészségének javításáról, az e-tanulás előmozdításáról vagy a mezőgazdasági termelékenység növeléséről – már most jelentős mértékben javíthatják az érintett emberek életét, valamint a szegényebb országokat számos szempontból jobb helyzetbe hozhatják, beleértve a természeti és minden további, a klímaváltozással kapcsolatos katasztrófával szembeni ellenállóképességük erősödését.

Ezzel szemben még a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése sem eredményezne észrevehető változásokat egy vagy több generáción keresztül. Bár a szegény országok ellenállóképességének növelését célzó, a klímaváltozással szembeni alkalmazkodására fordított források valamivel hatékonyabbnak nevezhetők, mint a kibocsátáscsökkentés, mindkét intézkedés hatása messze elmarad a legjobb fejlesztésekbe történő befektetésektől.

A klímaváltozás nem a világ végét jelenti. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által bemutatott forgatókönyvek szerint a világ helyzete az évszázad során jelentős mértékben javulni fog, és a klímaváltozás – a kérdésben megfigyelhető pánikszerű kampányolás ellenére – csak kissé lassítja majd ezt a fejlődést. A tavalyi év minden idők legnagyobb gabonatermését hozta globális szinten. A jövedelmek és a terméshozamok további növekedésével az éhínség mértéke óriási mértékben fog csökkeni az elkövetkező évtizedekben.

AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT A KLÍMAVÁLTOZÁS PEDIG CSUPÁN KIS MÉRTÉKBEN LASSÍTJA MAJD AZ ÉHÍNSÉGEK CSÖKKENÉSÉNEK ÜTEMÉT.

Továbbá az IPCC számításai azt mutatják, hogy klímaváltozás hiányában a globális átlagjövedelem 2100-ra 3,5-szeresére nőne. William Nordhaus professzor (az egyetlen klímaközgazdász, aki Nobel-díjat kapott) azonban kimutatta, hogy még ha keveset is teszünk a klímaváltozás ellen, akkor azzal is csak kissé lassítanánk a fejlődést – 2100-ra a jövedelmek még mindig 3,34-szeresükre nőnének.

A klímaváltozást okosan kellene kezelnünk, oly módon, hogy a gazdag országok kormányai hosszú távon befektetnek a zöld energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan alacsony költségű innovatív megoldások szülessenek, amelyek megbízhatóan rendelkezésre álló energiát biztosítanak mindenkinek megfizethető áron. A világ szegényebb felének nagy része elsősorban olcsó és megbízhatóan rendelkezésre álló energiával akarja kiemelni az embereket a szegénységből, és javítani az életminőségüket.

A GAZDAG ORSZÁGOK AZONBAN MA MÁR NEM HAJLANDÓK FINANSZÍROZNI MÉG OLYAN BERUHÁZÁSOKAT SEM, AMELYEK CSAK TÁVOLRÓL KAPCSOLÓDNAK A FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOKHOZ.

Ez képmutatásnak tűnik, mivel a gazdag országok maguk is fosszilis forrásból fedezik energiafelhasználásuk majdnem négyötödét, főként a nap- és szélenergia megbízhatatlansága és azok energiatárolási problémái miatt. Mégis arrogánsan bírálják a szegény országokat, amiért azok nagyobb energia-hozzáférésre törekszenek. Továbbá azt javasolják, hogy a szegény államoknak valahogy „előre kellene ugraniuk” az időszakosan működő nap- és szélenergia használatára, amelyek megbízhatatlanságát a gazdag világ amúgy nem fogadja el saját energiaszükségletei fedezésénél.

A klímaváltozás a szegényebb országokban élő emberek prioritási listáján messze hátul szerepel. Az alacsony és közepes jövedelmű országok vezetői körében végzett nagyszabású felmérés is azt mutatja, hogy az oktatás, a foglalkoztatás, a béke és az egészségügy áll a fejlesztési prioritások élén, a klímavédelem kérdése csupán a 12. helyen áll a listán szereplő 16 téma közül.

A VILÁG SZEGÉNYEBB FELE MINDENKÉPPEN MEGÉRDEMLI A LEHETŐSÉGET, HOGY JOBBÁ TEGYE AZ ÉLETÉT.

De ahogy a politikusok több pénzt kérnek állítólag a világ legszegényebb embereinek megsegítésére, úgy kellene követelnünk, hogy ezt a forrást ne az amúgy jó érzést biztosító, de hatástalan klímavédelmi programokra fordítsák, hanem olyan hatékony fejlesztési projektekre, amelyekkel valóban életeket lehet megmenteni és megváltoztatni.

Bjorn Lomborg, Copenhagen Consensus, Stanford Egyetem/(Portfolio)

Címlapkép forrása:
klímaváltozás
energia
EGÉSZSÉGÜGY
népesség
KLÍMAVÉDELEM
betegség
éhínség
gyerekek
malária
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.29. - 17:02
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

    Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

  • Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

    Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

  • Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

    Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

  • Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

    Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

  • Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

    Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

  • Köd és napsütés

    Köd és napsütés

  • Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

    Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

  • Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

    Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

  • Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

    Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

  • Hálos lavina a Tátrában

    Hálálos lavina a Tátrában

  • Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

    Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

  • Komoly áremeléssel búcsúzik a január

    Komoly áremeléssel búcsúzik a január

  • Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

    Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

  • 400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

    400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

  • Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

    Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

  • Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

    Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

  • Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

    Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

  • Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

    Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

  • Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

    Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

  • A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

    A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

  • Régen eltűnt gyermekbetegség bukkant fel Magyarországon: ez ellen mit sem ér az oltás?

    Régen eltűnt gyermekbetegség bukkant fel Magyarországon: ez ellen mit sem ér az oltás?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element