“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”
A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt, a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”
És Kína?
HSZI CSIN-PING ELNÖK ALATT KÍNA LOVAGLÓ ÜLÉSBEN HELYEZKEDIK EL A KÉT HÁLÓZAT KÖZÖTT
– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.
Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?
Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.
Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?
OROSZORSZÁG ELVESZÍTETTE SZÁRAZFÖLDI HADSEREGÉNEK 87%-ÁT AZ UKRAJNAI HÁBORÚBAN
– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.
Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.
Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.
Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás sem született a stabilizációra!
NINCS MÁSODIK SZAKASZ UKRAJNA ESETÉBEN SEM?
Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?
Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz. (fuhu.hu)
