5 év 8 hónap - ennyit késett tavaly a MÁV

Az elmúlt hat év adatait nézve látszik, hogy a Covid idején volt egy javulás, de azóta drámai ütemben romlik a vasúttársaság teljesítménye.

A MÁV mindig késett, mindig késik, és mindig is késni fog – aki Magyarországon él, ismeri ezt az alapvetést, aki pedig szokott vonattal járni, az a saját bőrén tapasztalja ennek igazságát. Vagy legalábbis így látszik, és így emlékszik mindenki, mert egy 2-3 órás várakozás a tűzforró vagy jéghideg vonaton egy jó felsővezeték-szakadás után sokkal emlékezetesebb, mint egy olyan vonatozás, amivel éppen pontosan érünk célba.

Az általános pesszimizmus és a MÁV örökös, néha túlzásokba eső bírálata mellett viszont érdemes megnézni, hogy mit is jelent pontosan az a mondat, hogy a MÁV mindig késik. Mert nem mindegy, hogy a mindig ebben az esetben minden harmadik vagy minden harmincadik járatot jelenti.

Hogy a valóságról részletes képet kapjunk, kikértük a MÁV-tól az elmúlt hat év késési adatait. Ezekről érdemes tudni, hogy 2017 óta egy olyan standardot használnak, amelybe csak a 6 percnél hosszabb késéseket számítják bele, vagyis az 5 perc 59 másodperc spéttel érkező vonat még pontosnak számít.

Ha pedig ezeket a hat percnél hosszabb késéseket összeadogatjuk, megkapjuk a MÁV teljes késési idejét. Ez tavaly körülbelül 3 millió perc volt, ami nagyjából 5 év 8 hónapnak felel meg, és messze meghaladja az előző évek értékeit.

Hogy pontosan értsük: tavaly 2020-hoz képest 80, 2018-hoz képest 40 százalékkal késtek többet a MÁV vonatai. 2017-ben ráadásul még csak 3,5 évet késett a MÁV, a jelenlegi tehát az új módszertannal mért időszak messze legrosszabb eredménye. Vagyis ha valaki úgy érezte, hogy a vasúttársaság nem volt a topon 2023-ban, jól érezte.

Ezt persze érdemes kontextusba helyezni azzal, hogy hozzátesszük: a MÁV 5 év 8 hónapos késése 176,5 évnyi teljes menetidőhöz viszonyul. A vasúttársaság azt is igyekszik leszögezni, hogy az utasok nem mindig késnek annyit, mint a vonatok, mert azt nem számítják bele ebbe a statisztikába, amikor egy baleset vagy fennakadás miatt pótlóbuszokkal szállítják őket.

Az időben megadott késéseknél pontosabb képet kapunk, ha azt közvetlenül összehasonlítjuk a MÁV teljes teljesítményével. Az összes járat teljes menetideje az elmúlt hat évben 84 millió percről 93 millió percre nőtt, ha ezekhez hasonlítjuk az éves késéseket, akkor a következő arányokat kapjuk:

Az ábra nem sokban különbözik az előzőtől, itt is azt látjuk, hogy 2020-ig javultak a késési adatok, azóta viszont rohamosan romlanak. A MÁV adatai szerint egyébként csak minimálisan indítottak kevesebb vonatot 2020-ban, mint azelőtt, de a társaság szerint akkor és 2021-ben „a járványügyi korlátozások hatása miatt az utasforgalmi okokra visszavezethető késések mértéke csökkent”. Ezt a javulást azóta drasztikus léptékű romlás váltotta fel.

A MÁV késéseit egyébként nagyrészt nem a vonatokat üzemeltető MÁV-Start hibái okozzák, hanem valamilyen egyéb ok. Ezek nagy része az infrastruktúra borzalmas helyzetével függ össze, a társaság saját szavaival a gyakori okok között van, hogy:

• Balesetek esetén a helyszíneléshez 2-3 órára le kell zárni a vasútvonalat – ez egyvágányú pálya esetében forgalomszünetelést, kétvágányú pályánál vagy korlátozást, vagy szintén forgalomszünetet jelent.
• Gyakoriak a műszaki problémák, így a pályahiba, biztosítóberendezés meghibásodása, járműhiba, sebességkorlátozás, sorompó üzemzavara, esetleg meghibásodása.
• Előfordul ezen kívül a szomszéd vasúttársaság pályahálózatáról érkező vonatok átvett késése, hatósági intézkedés vagy időjárási behatás.
• Ezen kívül a vonatok saját késése is hatással lehet egymásra, például a csatlakozások megvárása vagy az egyvágányú pálya miatt.

Vasúti szakértők szerint a MÁV működését egy sor körülmény hátráltatja:

1. késések, szolgáltatási színvonal a béka segge alatt;
2. lerobbant vonatok, rozzant mozdonyok;
3. kritikán aluli pályaállapotok sok helyen;
4. szakemberhiány, megújulásra képtelen, megrögzült posztszocialista szervezet;
5. háború a saját minisztériummal.

(Telex)