Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett. A fizetések 40 százalék körül vannak.
Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett, számolta ki az MNB módszertana és az Eurostat adatai alapján a G7.hu.
A bérekben azonban nem sikerült felzárkóznunk, bár az Eurostatban még csak 2022-es adatok vannak. 2022-ben a magyar élelmiszerárszint az átlag 90 százaléka volt, a bérszint azonban csak 39 százalékra nőtt, vagyis az olló kinyílt: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek. Mivel az árak Magyarországon 2023-ban is dinamikusan emelkedtek, és egyetlen év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt az arány, az is esélyes, hogy az olló tavaly tovább nyílhatott, teszik hozzá.
A lap azt is kiemeli, hogy a nyugat-európai országok többségében az árszint a magyar felett van, ott az élelmiszerek drágábbak, mint nálunk, ez nem változott attól, hogy a magyar érték a számtani átlag közvetlen közelébe emelkedett.
Hogy hol a legnagyobb a bérszint és az árszint közötti különbség? A speciális helyzetben lévő Luxemburgot nem számítva ebben a mutatóban a 2022-es adatok alapján Dánia a nyerő, mert ott hiába jóval magasabb az átlagosnál az élelmiszerek ára, a még ennél is jobban eltérő, magas bérek ezt kompenzálják.
Soha nem voltak még ilyen magasak a magyarok hitelkártya-tartozása: csaknem 152 milliárd forinttal tartoznak a hitelkártya tulajdonosok, ami kártyánként 130 ezer forint átlagosan. Az RTL Híradóban a szakértő arra figyelmeztetett: a magas infláció sokakat nehéz helyzetbe hozott, de a hitelkártyák 30-40 százalékos kamata csak nagyon rövid távon jelenthet megoldást. (rtl.hu)