Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Többet tudunk a Marsról, mint az óceánok mélyéről

Tudomány
2024.01.25.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
32

A szédítő, titokzatos mélység egy semmihez sem fogható, földöntúli világ. Az első merülő páros után egy vakmerő és mániákus rendező kellett ahhoz, hogy mi is betekintést nyerhessünk a mélység életébe.

Bár az emberek évezredek óta utaznak a tengereken, többet tudunk a Marsról, mint amennyit az óceánokról – véli Sylvia Earle tengerbiológus. Az emberek viszonylag sokáig megelégedtek azzal, hogy a tengeren hajózva ismerik annak felszínét, mígnem 1875-ben a HMS Challenger nevű brit hajó tengerkutató útra kelt. A rajta utazók fedezték fel a Mariana-árkot, és egy meglehetősen kezdetleges mérőeszközzel, az úgynevezett súlyozott kötéllel megmérték a mélységét: szerintük 26.850 láb (8114 méter) volt.

Majdnem 75 évvel később a HMS Challenger II nevű brit hajó már egy modernebb technológiát alkalmazott a mélységméréshez. A visszhangos vagy akusztikus mérő 35.760 lábat, vagyis 10-899 métert hozott ki.

A bolygó legmélyebb pontja, a Challenger Deep erről a két hajóról kapta a nevét.

Még száz év sem telt el a felfedezése óta, amikor 1960-ban az amerikai csapat képes volt lejutni a mélyére.

1960. január 23-án Jaques Piccard svájci óceánkutató és Don Walsh amerikai tengerészhadnagy elsőként indult arra a helyre, ahová ember még nem tette be a lábát.

Piccard és Walsh vállalkozása szembement a korszellemmel: akkor vágtak neki, amikor mindenki a Holdra vágyott. Pedig a Föld legmélyebb pontjának felfedezése még hátra volt.

Az óceániai Guamtól nagyjából 320 kilométerre délkeletre kezdték a merülést, és egy szűk, hermetizált mélytengeri búvárgömb belsejében szorongtak majdnem öt órán át, szinte mozdulatlanul. A hajóablakukon kívüli világot eleinte erős fény világította meg, majd amint egyre lejjebb ereszkedtek, már csak vaksötét vette őket körül, amit csak a saját járművük fénykévéje tört meg. Nagy volt a csönd, egymással is alig beszéltek. Mint később Piccard felidézte, pattogó hangokat hallottak: „mint hangyák a hangyabolyban, halk, pattogó hangok jöttek mindenfelől”.

Amikor lejutottak az óceánfenékre, megpróbáltak kapcsolatba lépni a felszínnel, egy külön erre a célra kialakított kommunikációs eszközzel. Nem tudták, sikerülhet-e, hiszen előttük még soha, senki nem próbálkozott hasonlóval.

„Hallak, gyengén, de tisztán. Kérlek, ismételd meg a mélységet!” – hangzott a történelmi kérés odafentről.

Walsh pedig büszkén felelt: „hat-három-nulla-nulla öl” – vagyis, mintegy 11 ezer méter, a tenger szintje alatt.

Ha a Föld legmagasabb hegyét, a Mount Everestet (8849 m) valami óriás belepottyantaná a Challenger Deepbe (10.935 m), akkor nyom nélkül eltűnne benne, sőt, több mint két kilométernyi (2086 m) víztömeg is fedné.

Ezek a hatalmas óceáni árkok két tektonikus lemez ütközésekor keletkeznek, amikor a kéreg egyik darabja a másik alá süllyed, egyfajta szakadékot hozva létre.

Hal vagy uborka?

Az óceánfenék ebben a mélységben sokkal inkább hasonlít egy sci-fi regény helyszínére, mint a Föld bármely pontja. A sarló alakú, víz alatti hasadékokból folyékony kén és szén-dioxid bugyog elő. Totális a sötétség, a hőmérséklet pedig alig pár fokkal haladja meg a fagypontot.

A víznyomás a Challenger Deep mélyén ezerszerese a tengerszinten meglévő nyomásnak. Mégis, a hideg, a vaksötét és a nyomás támasztotta kihívások ellenére is élnek errefelé élőlények.

Az 1960-as merülés legénysége különösen szerencsés volt, mert kézzelfogható bizonyítékot talált az élet létezésére.

Piccard így beszélt a váratlan bizonyságról:

„Ahogy megkezdtük a merülést az utolsó ölre, csodálatos dolgot láttam. A tenger fenekén, éppen alattunk valamiféle laposhal tűnt fel, 30 centi hosszú és 15 centi széles, nyelvhalhoz hasonlított. A feje tetején lévő két kerek szemével ránk bámult, erre az acélszörnyetege, ami betolakodott a csöndes magányába. De vajon miért volt szeme? A fénycsóva, ami megvilágította, volt az első valódi fény, amelyet látott. Egy másodperc alatt eldőlt a kérdés, amire a biológusok évtizedek óta kíváncsiak voltak: létezhet élet az óceán mélyén? A válasz igen, ráadásul nem valami primitív létforma, rája vagy porcoshal, hanem egy fejlett gerinces. Lassan, hihetetlenül lassan elúszott a szemünk elől. Részben az iszapban, részben a vízben mozogva eltávolodott tőlünk."

Azóta ugyanakkor egyes tudósok arra gyanakodnak, hogy Piccardék mégis inkább tengeri uborkát láthattak. A legtöbb természettudós azon az állásponton van, hogy gerincesek számára lehetetlen a túlélés azon a nyomáson. Tengeri uborkát és más mikroorganizmusokat pedig azóta találtak a Mariana-árok más részein is.

Érdekesebb a Mars? Cameronnak biztos nem

Piccardék után mintegy fél évszázadon át nem járt ember a Challenger Deepben. Bár közben két tengeralattjárót is leküldtek, 1995-ben a japánok, 2009-ben az amerikaiak, ezek fedélzetén nem volt ember.

James Cameron, a Titanic rendezője volt 2012-ben az első ember, aki egyedül, bajtárs nélkül merült a Challenger Deepbe, és ő lett a harmadik ember a világon, aki odalenn járt.

A rendező hét évig fejlesztette egyedi tengeralattjáróját egy ausztrál szakértő csapat segítségével, és a National Geographic szponzorálásával.

A szerkezet vezetőfülkéje annyira apró volt, hogy Cameron a végtagjait sem tudta benne teljesen kinyújtani.

De neki már mindössze két és fél órába telt lefelé az út. A járművét 3D videokamerákkal és karokkal szerelték fel, ez utóbbiak mintákat gyűjtöttek az óceán fenekéről.

A lenti látvány pedig a 2014-es Deepsea Challenge című dokumentumfilmben tárul fel, ami képekben is megmutatja, mi rejtőzik a hideg, sötét mélységben.

Azóta egyébként sűrűbbé váltak a mélységbe tett utazások, és egy sor újabb expedíció is sikerrel járt. (szmo.hu)

Címlapkép forrása: YouTube/John Nelson Maps
ÉVFORDULÓ
tengeralattjáró
David Cameron
Mariana-árok
challanger deep
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.01.25. - 13:50
32
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Ha a mobilja ezt csinálja, Önt is megfigyelhetik!

    Ha a mobilja ezt csinálja, Önt is megfigyelhetik!

  • Tíz évre megkapta a környezethasználati engedélyt a zajszennyező gödi akkugyár

    Tíz évre megkapta a környezethasználati engedélyt a zajszennyező gödi akkugyár

  • Fogynak a románok

    Fogynak a románok

  • Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt

    Elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt

  • Lassan megkezdheti a kormányzást Donald Tusk

    Lassan megkezdheti a kormányzást Donald Tusk

  • Amíg a Fidesz ünnepli önmagát, az ország egyre rosszabb helyzetbe kerül

    Amíg a Fidesz ünnepli önmagát, az ország egyre rosszabb helyzetbe kerül

  • Ukrajna uniós csatlakozásáról tárgyal a parlament

    Ukrajna uniós csatlakozásáról tárgyal a parlament

  • Az eutanáziát nem, de az engedélyezéséről szóló népszavazást

    Az eutanáziát nem, de az engedélyezéséről szóló népszavazást

  • Új kamatplafon: ennyit lehet spórolni a januártól még olcsóbb lakáshitelekkel

    Új kamatplafon: ennyit lehet spórolni a januártól még olcsóbb lakáshitelekkel

  • Ijesztő jóslatot tettek a tudósok: káosz várható a Földön 2024 elején

    Ijesztő jóslatot tettek a tudósok: káosz várható a Földön 2024 elején

  • Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

    Kínos lett a Fidesznek az új akkugyár: leszavazták a beruházást Tatabányán

  • Olyat kérnek Orbán Viktortól a kárpátaljai magyarok, amiről a kormány hallani sem akar

    Olyat kérnek Orbán Viktortól a kárpátaljai magyarok, amiről a kormány hallani sem akar

  • Simán megszavazta a Fidesz a budapesti választási rendszer átalakítását

    Simán megszavazta a Fidesz a budapesti választási rendszer átalakítását

  • Kiadós esőt kapunk a nyakunkba szerdán

    Kiadós esőt kapunk a nyakunkba szerdán

  • Ezerforintos matricák díszítik az uniós közpénzből beszerzett tízezer elavult és gyenge laptopot

    Ezerforintos matricák díszítik az uniós közpénzből beszerzett tízezer elavult és gyenge laptopot

  • Mit adott, nekünk magyaroknak az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása?

    Mit adott, nekünk magyaroknak az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása?

  • Alig akad határvadász

    Alig akad határvadász

  • Napjai maradtak az igénylésre a hitelüket vesztő babavárósoknak

    Napjai maradtak az igénylésre a hitelüket vesztő babavárósoknak

  • Enyhe időt hoz a kedd

    Enyhe időt hoz a kedd

  • Militarizmus

    Militarizmus

  • Elbukta a bizalmi szavazást a lengyel miniszterelnök

    Elbukta a bizalmi szavazást a lengyel miniszterelnök

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element