„Továbbá ott van még a média kérdésköre is” – magyarázta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azért fog dolgozni, hogy megakadályozza „a Magyarországgal szemben dolgozó erők” beavatkozását a magyarok életébe, hosszú munkára készül, mivel ezek az erők „nem fognak egy csapásra megszűnni”, az is elképzelhető, hogy az Európai Unió eljárást indít Magyarországgal szemben e hivatal létrehozása miatt – fejtette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Lánczi Tamás, a hivatal vezetője.
A Lánczi Tamás: Résen kell lennünk című cikk arról szól, hogy a világban most nem csak a háború, kereskedelmi konfliktus, hanem a kulturális harc is veszélyezteti a nemzetállamokat, és a magyarhoz hasonló méretű közösségek számára nehéz időszak következik, ezért kell résen lenni. „A térségben sokan értik ezeket az összetett kihívásokat, ugyanakkor Magyarország volt az első, amely erre intézményes választ is adott” – mondta Lánczi.
Beszélt arról, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal maga nem fog nyomozni, mert
nem titkosszolgálat, rendőrség vagy ügyészség, viszont együttműködik ezekkel az állami szervekkel, információkat kér tőlük,
„amelyeket elemezhet a hivatal, ezeket az elemzéseket pedig időről időre közre fogja adni. Ezenfelül javaslatokat fogalmazhat meg a döntéshozók számára, ha úgy látja, hogy jogszabályt kell alkotni a magyar szuverenitás megvédéséhez”.
A hivatalnak szankcionálási jogköre sem lesz, legfontosabb eszköze és fegyvere a nyilvánosság – folytatta Lánczi, és rátért, milyen „aspektusai” vannak a szuverenitásnak: gazdasági, politikai és kulturális. „Továbbá ott van még a média kérdésköre is. Ezekben a dimenziókban is kutatásokat és vizsgálatokat fogunk végezni, hogy ezeken a területeken milyen mértékben érvényesül a magyar szuverenitás” – mondta a hivatalvezető.
A 444 az interjú kapcsán arra emlékeztet, amikor az úgynevezett szuverenitásvédelmi, valójában inkább megfélemlítési törvény készült, a kormány politikusai nem fogalmaztak egyértelműen azzal kapcsolatban, hogy e jogszabály a független sajtót is érinti-e.
Bár Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter novemberben a média egy részét is a magyar érdekek ellenségeként állította be, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a törvény nem érinti a sajtószabadságot, és utóbb Varga Judit is úgy beszélt, a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök egyszer szóba hozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájával összefüggésben a sajtót, máskor sejtelmesen fogalmazott erről.
A média szót mintha Lánczi Tamás is kerülte volna mostanáig. (magyarnarancs.hu)
