Mi lesz így a magyarokkal?
A legtöbb pénzt még mindig toronymagasan Budapesten kereshetjük, az országos átlagnál több mint 180 ezer forinttal kerestek többet a fővárosban 2023 januárja és augusztusa között. A munkanélküliségi ráta is növekedett, és az adatok alapján egyértelmű, hogy a szegény régiók még mindig Nógrád, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatóak. 2023 szeptemberére Pest vármegye kivételével az összes vármegyében csökkent az álláskeresők száma, ami egy újabb bizonyíték a fővárosi vonzáskörzet egyértelmű térhódítására.
A Pénzcentrum megnézte a KSH friss statisztikái között, hogy mennyi pénzt kerestünk tavaly az I-III. negyedévben nettó, valamint azt is kielemeztük, hogy a munkanélküliségi ráta és a munkaképes korú lakosságban a nyilvántartott álláskeresők aránya hogyan alakult a vizsgált időszakban.
Mennyi pénzt kaptak kézhez a magyarok tavaly augusztusig?
2023 januártól augusztusig terjedő időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forintot volt, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset 370 ezer forint. A KSH oldaláról azt is megtudhatjuk, hogy az adatok alapján átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek a legkevesebbet.
A bruttó kereset is jó mutató arra, hogy kimutassuk az országban jelenlévő társadalmi egyenlőtlenségeket, de ennél is érdekesebb megvizsgálni a nettó kereseteket, tehát azt az átlagértéket, ami valójában minden hónap elején a bankszámlánkra kerül. Alapvetően elmondható, hogy mind a bruttó és nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakéval együtt számítva – országosan egyaránt 14,0%‑kal múlták felül az egy évvel korábbit.
A Központi Satisztikai Hivatal adatai szerint mindenütt emelkedtek a keresetek, azonban nem egységesen, vármegyénként nagy különbségeket látni.
A növekedés mértéke Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, valamint a fővárosban volt a legkisebb, ezek esetén a növekedés nem érte el a 13%-ot, míg például Győr-Moson-Sopron vármegyében ez azért érték 19,8%, tehát közel 20%. A következő ábrán a vizsgált 2023 januártól augusztusig terjedő időszak nettó átlagkereseteit gyűjtöttük ki vármegyénként, feltüntetve az országos átlaggal.
Nem meglepő módon Budapesten keresnek átlagosan a legtöbbet, torony magasan több, mint 50 ezer forinttal keresnek átlagosan többet a fővárosban, mint a lista vezető vármegyében, Győr-Moson-Sopronban, ahol szintén 400 ezer forint feletti az átlagkereset értéke. Ezt a kettőt leszámítva, az összes többi vármegyében 400 ezer alá esik ez az érték. Ezekhez képest az országos átlagos érték is bőven elmarad, kerekítve 328 ezer forintra tehető, tehát Budapesthez képest több, mint 120 ezer forinttal kevesebb. A legkevesebb nettó átlagos kerestet Szabolcs- Szatmár- Bereg vármegyében láthatjuk, nagyjából 264 ezer forintot, ami bőven az átlag alatt helyezkedik el, és a budapesti átlagos nettó keresetekehez képest több, mint 180 ezer forinttal keresnek átlagosan kevesebbet nettó.
A lista legvégén, meg úgy összességében az alsó régióban olyan vármegyék szerepelnek, mint Borsod, Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, melyek esetén amúgy is tudható, hogy a a szegénység aránya a legjelentősebb. A következő ábrán össze is vetettük a munkanélküliségi rátát a nettó átlag keresetekkel.
A fenti vonaldiagramok alapján az nagyon jól kivehető, hogy a két vizsgált változó szinte fordítottan arányos, persze vannak vármegyék melyek kiugranak, de összességében megfigyelhető egy tendencia. Ezt onnan lehet látni, hogy ha lapozunk a két diagramm között, gyakorlatilag mintha tükröznénk őket.
Tehát azt lehet látni, hogy ahol magasabb az átlagos nettó kereset, ott alacsonyabb a munkanélküliségi ráta is, míg ahol a keresetek alacsonyabbak, a munkanélküliségi ráta magasabb.
A KSH elemzéséből az is kiderül, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 III. negyedévében. Azonban a munkanélküliek száma 21 ezer fővel nőtt. A legalacsonyabb értéket Győr-Moson- Sopron vármegyében láthatjuk, 1,8%, de a térségben több nagyvállalat és cég (pl.: audi gyár) található, ami munkát biztosít a környéken élőknek. A legmagasabb arányt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatták ki, 9,3%, ami bőven a 4,6%-os átlag felett van.
Nyilvántartott álláskeresők
Miután a munkanélküliségi rátát és a kereseteket összevetettük, érdemes lehet még ezekhez hozzánézni a nyilvántartott álláskeresők arányát a munkavállaláskorú népességhez viszonyítva. A következő ábrán vármegyék bontásában lehet látni az adatokat, valamint azt az országos átlagot is feltüntettük az ábrán.
2023. szeptember végén az egy évvel korábbinál 4,4%‑kal kevesebb, 228 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A főváros, valamint Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye kivételével az összes vármegyében csökkent az álláskeresők száma, a legjelentősebben Baranyában, 14%-kal. A legkevesebb álláskereső Győr-Moson-Sopron, a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a vizsgált időszakban.
A pályakezdő álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz képest 21%‑kal, 12 ezer főre apadt, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 6,6%-ról 5,5%‑ra csökkent. A főváros kivételével minden térségben kevesebben lettek, számuk a leginkább Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében esett vissza.
A KSH további elemzéséből az is kiderül, hogy az álláskeresők legnagyobb hányada (41%‑a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 25%‑uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 26%‑uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 8,3%‑uk pedig diplomával rendelkezett.
A legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végzett álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 52%, míg a diplomásoké a fővárosban volt a legnagyobb, 28%.
A munkaerőpiacon azt látni, hogy valamivel feszesebbé vált, tíz üres álláshelyre az egy évvel korábbinál 7‑tel kevesebb, 29 álláskereső jutott. A főváros és a vármegyék tekintetében a két szélsőértéket Budapest, illetve Baranya vármegye képviselte, a tíz üres álláshelyre eső 9, illetve 215 álláskeresővel. (Pénzcentrum)
