Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nagy Márton benézte, csak tűzoltásra volt elég a kiszórt ezer milliárd forint

Gazdaság
2024.01.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Nem sikerült elkerülni a recessziót a kamattámogatott állami hitelekkel.

Ez annyira nem meglepő: a gazdaságélénkítésen túl a Baross-program ezer milliárdjának egyszerre kellett volna pótolnia a kormány által ki nem írt uniós pályázatokat és újrafinanszíroznia a lejáró MNB-s NHP Hajrá!-hiteleket. - írja a Hvg.hu

„A Baross Gábor és a Széchenyi-kártya program összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okozott az idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon” – mondta Nagy Márton – akkor még gazdaságfejlesztési, január óta nemzetgazdasági – miniszter tavaly júniusban. A kijelentés meglehetősen rosszul öregedett, év végére a kormány is elismerte – nem nagyon tehetett mást –, hogy 2023-ban recesszió volt Magyarországon. A statisztikai hivatal a tényadatot még nem tette közzé, a Pénzügyminisztérium december végén publikált prognózisa 0,4 százalékos visszaeséssel számol.

Ha a tárcavezetőnek igaza volt, akkor az államilag támogatott hitelprogramok nélkül a gazdasági visszaesés 2 százalék körül lett volna. Mindenesetre kérdés, igaza volt-e – a becslés forrását nem említette, „felmérésekre” hivatkozott. Mindenesetre legalábbis erősen kérdéses, valóban okoztak-e a programok 1,6 százalék növekedési többletet – mármint mérsékelték-e ennyivel a visszaesést.

A Széchenyi-konstrukciókat nagyrészt figyelmen kívül lehet hagyni. A Széchenyi-kártya 2002 óta létezik, összetett programként a 2010-es évek eleje óta működik. A program különféle konstrukciót és iterációt megélt már, amit jól jelez, hogy az elnevezése mára az eldobható férfi borotvákét idézi („ultra max plusz”). Mindenesetre a rendszer szerves része, és bár változó feltételekkel és keretösszegekkel működik, nem tekinthető új gazdaságélénkítési eszköznek.

A piaci hitelezés összeomlott

Az biztos, hogy a vállalati hitelezés megtámasztásában fontos szerepük volt az államilag támogatott hitelprogramoknak, elsősorban a 2023 elején indult Baross Gábor programnak. A hitelprogramok újbóli felfutásának következtében érdemben nőtt a támogatott hitelek részaránya az új kibocsátáson belül: 2023 harmadik negyedévében 27 százalékot ért el, amely jelentősen magasabb, mint a koronavírus hazai megjelenését megelőző hónapokban jellemző 10-15 százalékos szint.

Ugyanakkor a harmadik negyedévben jelentősen visszaesett a támogatott hitelek aránya

a második negyedévben tapasztalt közel 50 százalékhoz

képest. A magas arány hátterében elsősorban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH) szerződött összegek felfutása állt – írta novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank.

Azzal együtt, hogy a kihelyezett új vállalati hitelek fele-harmada (!) kamattámogatott hitel volt, a vállalati hitelezés összeroppant, különösen az év végére. Ami nyilván összefügg azzal, hogy a BGH nagy részét a cégek már az év első felében elkapkodták.

Novemberre a hitelállomány növekedési üteme 5 százalék közelébe lassult,

ami megfelel a régiós átlagnak.

A magas kamatokra az elhibázott döntések miatt volt szükség

Emögött természetesen a rendkívül magas piaci kamatok állnak: a kisösszegű, egymillió euró alatti, éven belül változó kamatozású piaci forinthitelek átlagos kamatszintje a februári 16,9 százalékos csúcsértékhez képest szeptemberig 2,5 százalékpontot csökkent és 14,4 százalékot ért el. Ez még mindig rendkívül magas, összehasonlításképpen a BGH akár 6 (forinthitelek) vagy 3,5 százalékos (euróhitelek) kamatozást kínált.

Adva, hogy az állami hitelprogramok a piacinál jóval kedvezőbb kamatokat kínáltak, illetve életben van még a kis- és közepes vállalkozások kamatstopja, a kkv-hitelállomány átlagos kamatlába „csak” 7,9 százalék volt augusztus végén.

Ami a piaci kamatokat illeti, a magyar kamatkörnyezet kiemelkedően magas volt tavaly. Májusig az irányadó kamat 18 százalék volt, több, mint duplája a cseh vagy lengyel alapkamatnak. Év végére a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot 10,75 százalékra csökkentette, ami még mindig jóval magasabb, a cseh és lengyel rátánál.

Magyarán az támogatott hitelprogramok (és a kkv-kamatstop) egyik fontos funkciója az volt, hogy legalább valamelyest ellensúlyozzák a brutálisan magas piaci kamatú hiteleket a rendszerben. A magas kamatokra a korábbi gazdaságpolitikai hibák (amelyek eredménye az elszállt infláció és a 2022 őszén kibontakozó árfolyamválság volt) miatt volt szükség.

Pótolni kellett az uniós pályázatokat és a lejáró NHP-hiteleket

Hogy a cégek mennyire ki voltak éhezve a BGH-ra, jól jelzi, hogy 2023. december közepéig 1563 milliárd forint értékben érkezett be hitelkérelem a finanszírozó Eximhez (az állami exportbankhoz), miközben az eredetileg 700 milliárd foritos keret 300 milliárddal, 1000-re emelkedett. Többre vélhetően nem futotta – az Exim nem a központi költségvetést terheli, ám uniós módszertan szerint az államháztartás része, bele kell számítani az államadósságba.

A vállalkozások nem csak pusztán az elérhető kedvező kamatok miatt várták a BGH-t. Az elérhető források oldalán hiányzott épp nagyjából 1000 milliárd forint uniós támogatás. Mármint a vállalkozások számára elérhető uniós forrás, a magyar kormány ugyanis drasztikusan visszafogta az EU-s pályázatok kiírását.

A másik komoly probléma az volt, hogy nyáron nagy tömegben jártak le a jegybank 2020-as Növekedési Hitelprogramjában 2,5 százalékos kamaton kibocsátott kölcsönök. Ezeket piaci kamatozású hitelekből újrafinanszírozni sok vállalkozás számára hatalmas pofon lett volna.

A vállalati szféra elég sok pénzen ül

Összességében az 1000 milliárd forintos BGH-nak egyszerre kellett volna

  • élénkítenie a gazdaságot,
  • pótolnia mintegy 1000 milliárd forint uniós pályázati pénzt,
  • a csillagászati piaci hitelkamatok mellett alacsony kamatozású hitelforrást nyújtani úgy általában,
  • és különösen elősegíteni a lejáró NHP Hajrá!-hitelek refinanszírozását.

Mindez nyilvánvalóan nem sikerülhetett, és nem is sikerült. Ezzel együtt 1000 milliárd forint olcsó forrásról van szó, a pénz sok vállalkozásnak biztosan fejlesztési lehetőséget, sőt sokaknak akár a túlélés lehetőségét kínálta.

Apokalipszis, vagyis vállalati csődhullám azért jó eséllyel nem fenyeget. A jegybank arra számít, hogy a vállalati hitelezés belátható ideig visszafogott marad, a 2023 végi 4-5 százalékos bővülés 2024 végére 8-9 százalékra gyorsul, majd ezen a szinten stagnál, egyrészt a magas kamatok, másrészt az állami programok szűkülése miatt.

Továbbá „a vállalatok magas, GDP-arányosan mintegy 30 százalékra rúgó likvideszköz-állománya is mérsékelheti a hitelfelvételi kedvet”. Egyszerűen fogalmazva a vállalati szektor meglehetősen sok likvid eszközön (pénzen vagy könnyen pénzzé tehető eszközön) ül, így nincs végletesen rászorulva új hitelekre. Ez persze a teljes vállalati szférára vonatkozó általános megállapítás, az egyes vállalkozások között jelentős különbségek vannak. A magas likvideszköz-állomány hátterében legalább részben biztosan ott vannak a jegybank és az állam által még a gazdasági fellendülés és az alacsony piaci kamatok éveiben (a 2010-es évek második felében) is nyakló nélkül tolt támogatott hitelek.

A Baross Gábor kistestvére

Ami a jövőt illeti, a BGH 2024-ben folytatódik – technikailag újraindul – ám ezúttal csak 200 milliárd forintos kerettel. Úgy, hogy a 2023-as keretet a vállalkozások több, mint 500 milliárd forinttal túligényelték. Ahogy az várható volt,

az idei keret megnyitása után pár nap alatt 122 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett be.

Az Exim a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok számára 10 éves futamidejű hitelt és 5 éves futamidejű lízinget kínál 2024-ben, amelyek kamata forintban akár 5 százalék, euróban akár 3 százalék is lehet. Ezek valamivel alacsonyabbak, mint a tavalyiak, ám a piaci kamatok mérséklődésével a BGH által nyújtott kamatkedvezmény egyre csak szűkül.

Összességében a BGH idén jóval kisebb és kevésbé kedvező, mint 2023-ban volt.

A Széchenyi-hitelek több ponton kedvezőbb feltételekkel igényelhetők ebben az évben (például magasabb maximális összeg beruházási- és mikrohiteleknél, zöld hitelcél esetében alacsonyabb kamat), ám ezek a kedvezőbb feltételek aligha fogják pótolni a BGH-nál hiányzó százmilliárdokat.

Jönnek az uniós támogatott hitelek

Lesznek viszont uniós pályázatok, ráadásul jelentős részben támogatott hitelek formájában, legalábbis erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen publikált „véleménycikkben”. Ami azt illeti, az Európai Bizottság már hosszú évek óta forszírozza, hogy Magyarország minél nagyobb arányban támogatott hitelek formájában költse el a rendelkezésre álló vállalatfejlesztési forrásokat, a kormánynak folyamatosan küzdenie kellett azért, hogy vissza nem térítendő támogatásként adhassa tovább a pénzeket.

A hitelek egyik előnye, hogy ott banki szereplő is belép a folyamatba, ami automatikusan szigorúbb projektellenőrzést és -követést jelent, a másik pedig az, hogy a hitelből több vállalkozást lehet támogatni, nagyobb a multiplikátorhatás, azaz az adott összeg jobban fial a gazdaságban. A jelek szerint a brüsszeli elvárások találkoznak a jegybankár előéletű nemzetgazdasági miniszter elképzeléseivel.

Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak január 19-én adott „interjúban” nemzetgazdasági minisztere szavait visszhangozva azt állította, a kormány két válságot kezelt sikeresen uniós pénzek nélkül. Ez azonban nem igaz, a büdzsébe 2023-ban 2,2 ezer milliárd forintnyi brüsszeli pénz folyt be – ha figyelmen kívül hagyjuk az év végén felpörgő utalásokat, akkor is több, mint 1000 milliárd. Igaz, még jórészt az előző finanszírozási ciklus kifutó programjai alapján, de a bevétel attól még bevétel. A kormány – jelen esetben elsősorban Varga Mihály pénzügyminiszterre kell gondolni –

akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy megelőlegezte a befagyasztott uniós programok kifizetéseit.

Valójában, ahogy már említettük, nagyon komolyan visszafogta a pályázatok kiírását.

Tény, hogy az ország átvészelte az elmúlt éveket, de egy historikusan és régiós összehasonlításban is durva recessziót sikernek beállítani elég komoly mutatvány. Arról nem beszélve, hogy a gazdaság felpörgetését az uniós forrásokkal tervezi kivitelezni. (hvg.hu)

Címlapkép forrása: Demokrata
gazdaság
vállalati hitelezés
Széchenyi Kártya Program
Baross Gábor Hitelprogram
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.21. - 11:30
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element