Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Van olyan település, ahol több külföldi él, mint magyar állampolgár

Belföld
2024.01.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Magyarországon a 2022-es népszámlálás alapján 217 945 külföldi állampolgár él, ebből 98 262-en a fővárosban, a többi 119 683 ember pedig valamilyen vidéki településen. 

Korábban már bemutattuk, hogy Budapest két kerületében már majdnem minden negyedik lakó külföldi. A Budapesten élők nemzetiségi hovatartozását és kerületi eloszlását már bővebben kifejtette a Telex, így ehhez most csak egy térképpel járulunk hozzá. E szerint a belvárosi kerületekben a legnagyobb a külföldi állampolgárok aránya, ami abból fakad, hogy a nagyvárosok belseje általában úgynevezett CBD-vé (Central Business District) válik az ott megtelepedő (általában pénzügyi) szolgáltatói és gazdasági centrumfoglalkozások sűrűsödése következtében. Ez a metropoliszok belvárosában lévő korábbi lakófunkció eltűnéséhez és a helyi társadalom nemzetközivé válásához vezet. Ez magyarázza azt, hogy az V. és a VI. kerületben együttvéve a magyarok száma 2001 és 2022 között 27 ezerrel csökkent, míg a külföldi állampolgároké 11 ezerrel növekedett.

A külföldi állampolgárok számának jelentős növekedésében az ukrán nemzetiségűek tömeges megjelenése is szerepet játszott: 2011-ben a számuk még csak 12 ezer volt, 2022-ben már a legnépesebb nemzetiségként jelent meg a statisztikában. Az északkeleti szomszédból való beköltözés már a háború előtt is megfigyelhető volt a kékgalléros munkavállalók megjelenésével. A háború kitörése után pedig a menekültek nagy számmal jelentek meg hazánkban is, bár ahhoz képest, hogy az első időszakban több mint félmillió menekült érkezett, az itt élő ukránok száma nem növekedett jelentősen. Ennek oka többek között a menekültstátusz iránti kérelem nehézkes kiadása is.

A szomszédos országok állampolgárai mellett a németek és a kínaiak jelentek meg még jelentős számban Magyarországon az elmúlt 10 évben, habár egészen eltérő földrajzi elhelyezkedéssel. Míg az Ázsiából, Franciaországból, Olaszországból és Törökországból érkezők sokkal inkább a fővárosban, addig a németek, románok, szlovákok, osztrákok, szerbek, illetve a hollandok a Budapesten kívüli területeken telepedtek le. Ezt mutatja a következő táblázat is, ahol a barnával jelölt negatív értékek jelzik az adott nemzetiség vidéki túlsúlyát, míg a kékkel jelöltek inkább a fővárost részesítik előnyben.

Ahogy Budapesten belül, úgy a fővároson kívül is eltérő térséget választanak a különböző nemzetiségű állampolgárok. Jellemző, hogy a határmentiség is befolyásolja ezt, ugyanis északon, három vármegyében is (Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén) a szlovákok vannak a legtöbben, míg délkeleten a románok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig az ukránok. Utóbbiak azonban nem korlátozódnak erre a térségre, más területeken is jelentős számban vannak jelen, főleg olyan területeken, ahol az ipari termelés még jelentős kékgalléros munkaerőt igényel.

E mellett az ország délnyugati (Balaton környéki) részén a németek túlsúlya jellemző, ami már korántsem a török kiűzése után beköltöztetett etnikai kisebbséget, hanem a nyugatról az utóbbi időben ideköltözőket jelöli. A német, holland és belga emberek körében ugyanis egyre népszerűbb célországnak számít Magyarország, azon belül is a Dél-dunántúli régió, a vidéki környezet szépsége, érintetlensége, szabadsága és az itteni élet nyugalmas volta miatt. Kezdetben még csak második otthonként vásároltak fel kisebb településeken a német (vagy akár a magyar nagyvárosi) lakásárakhoz képest rendkívül alacsony értékűnek számító ingatlanokat, de egyre többen élnek itt életvitelszerűen is. Körükben felülreprezentáltak az idősebbek, akik a nyugati nyugdíjukból nagyon magas életszínvonalat tudnak biztosítani.

A térképen az látható, hogy az egyes vármegyékben mely ország állampolgáraiból van a legtöbb, illetve a vármegyére kattintva az is láthatóvá válik, hogy a 2022-es népszámlálás idején az egyes állampolgárok az adott vármegyében mennyien voltak.

Az adatokat települési szinten ábrázolva már sokkal koncentráltabb jelenlétet kapunk. A korábban már említett dél-dunántúli német–holland–belga sűrűsödés a Baranya és Somogy vármegyék határterületén található Zselic dombságon, illetve a Balaton térségében található. Nem véletlenül, hiszen ezekre a tájakra a páratlan szépségük mellett az aprófalvas településszerkezet jellemző, ez alkalmas célterületté teszi őket a Nyugatról a vidéki idillbe vágyakozók számára. A jelenség súlyát mutatja, hogy a tudomány több képviselője is elkezdett vele foglalkozni, a Baranyai-hegyhát viszonylatában Máté Éva és Pirisi Gábor már 2019-ben megjelent tanulmányukban vizsgálták, illetve az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének doktorandusza, a Belgiumból származó Siel Defrancq készülő doktori dolgozatát is ebben a témában írja.

A másik két nagy sűrűsödési gócpont Mosonmagyaróvártól északra és Borsod vármegye határ menti részében található, itt a szlovák nemzetiségűek nagy fokú jelenléte figyelhető meg. Előbbi esetében Pozsony, utóbbinál pedig Kassa közelsége az, ami ezt a folyamatot az utóbbi időben felerősítette, hiszen ezeken a területeken az északi szomszédunk említett nagyvárosai könnyebben elérhetők, mint Győr vagy Miskolc. A vidéken viszonylag olcsó ingatlanárak (és a szlovák euró), illetve a schengeni átjárhatóság miatt északi szomszédainknak egyre inkább megéri Magyarországra költözniük, ezzel is kiszélesíteni a két szlovák nagyváros agglomerációs gyűrűjét. A jelenség kapcsán már a xenofób hangok is megjelentek, amikor a Bezenyén épülő lakópark ellen a helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek. Rajkán viszont már a Pozsonyba ingázók lobbija is megjelent az odajáró buszjárat menetrend-változásával kapcsolatban.

A külföldi állampolgárok térbeli elhelyezkedésének, az érdekességek mellett, választási relevanciája is lehet, habár nem úgy, ahogy azt Kósa Lajos 2019-ben állította. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán ugyanis választójoga van minden, Magyarország területén lakóhellyel bíró nagykorú európai uniós állampolgárnak, és aktív választójoguk van a harmadik országból érkezett, menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultságú nagykorú személyeknek is. Így az önkormányzati választáson külföldiek is szavazhatnak, ha életvitelszerűen az adott hazai településen élnek.

Két fontos tényezőt azonban nem tudunk pontosan ahhoz, hogy a külföldiek választásra gyakorolt hatását kimutassuk. Egyrészt, hogy a választásra jogosultak közül mennyi a külföldi, a népszámlálás és a választási névjegyzék nem feleltethető meg egymásnak, ugyanis előbbiben a választási névjegyzékben nem szereplők is megjelennek. Másrészt nem ismerjük a külföldiek választási hajlandóságának mértékét. Utóbbi a nyelvi akadályok és a helyi politikába való szerényebb bevonódás miatt vélhetően jóval alacsonyabb, mint a magyaroké.

Előbbit viszont némi fenntartással ugyan, de meg tudjuk becsülni az önkormányzati és az európai parlamenti választás névjegyzékében szereplők létszámának összevetésével. Ahhoz ugyanis, hogy egy EU-s állampolgár Magyarországon adja le az európai parlamenti választásra a szavazatát, regisztrálnia szükséges (amit vélhetően még nem tettek meg az öt hónap múlva esedékes választásra), viszont a Political Capital és a TASZ bejelentése után a Nemzeti Választási Iroda heti rendszerességgel közzéteszi a településszintű névjegyzéki adatokat. A két névjegyzék különbségét ábrázolva a külföldiek arányával való hasonlóság látványos. Az V. és a VI. kerületben minden ötödik választópolgár, aki az önkormányzati névjegyzékben szerepel, az EP-választáséban már nem.

A két névjegyzék közötti különbség és a külföldiek arányának hasonló térbeli eloszlása a fővároson kívüli területeken is rendkívüli hasonlóságokat mutat. A legnagyobb értéket mindkét esetben Rajkán kaptuk, ahol már tavaly augusztusban pletykáltak olyasmit, hogy egy Szlovákiából beköltöző is indulna a polgármesteri székért a településen, és rajta kívül a település lakosságának közel 80 százaléka hasonló hátterű. A Balatontól délnyugatra fekvő településeken sem ritka a 20-30 százalékos arány. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy a külföldiek döntenek majd egy-egy települési polgármesteri székről, de minél többen vannak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a helyi közéletbe is bekapcsolódnak, netán politikai szerepet vállalnak egyéni képviselőként.

(Telex)

Címlapkép: Szlovák nyelvű ingatlanhirdetés Rajka határában egy lakópark kerítésén – Fotó: Krizsán Csaba / MTI
BUDAPEST
Magyarország
balaton
térkép
Pozsony
külföldiek
népszámlálás 2022
RAJKA
VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.19. - 06:32
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Kiugróan sokan szabadulnának a balatoni ingatlanjaiktól

    Kiugróan sokan szabadulnának a balatoni ingatlanjaiktól

  • Orbán Viktor az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről értekezett, de Donald Trump tanácsadójával is találkozott Washingtonban

    Orbán Viktor az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről értekezett, de Donald Trump tanácsadójával is találkozott Washingtonban

  • „Figyelj, nyomigyerek” – Ceglédi Zoltán ismét nekiment Magyar Péternek

    „Figyelj, nyomigyerek” – Ceglédi Zoltán ismét nekiment Magyar Péternek

  • Félbe kellett szakítani az Operaház előadását: „Ez bármilyen kényszer-büfészünetnél kínosabb volt”

    Félbe kellett szakítani az Operaház előadását: „Ez bármilyen kényszer-büfészünetnél kínosabb volt”

  • Nagyon érdekli a Fideszt, mennyit foglalkoznak az emberek Magyar Péterrel

    Nagyon érdekli a Fideszt, mennyit foglalkoznak az emberek Magyar Péterrel

  • A cseh és a lengyel miniszterelnök kiabált Orbánnal

    A cseh és a lengyel miniszterelnök kiabált Orbánnal

  • A következő évtizedben gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

    A következő évtizedben gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék

  • Három nagy pornóoldal beperelte az EU-t

    Három nagy pornóoldal beperelte az EU-t

  • Az ország egyik legjobb gimnáziumát vinnék el Köves Slomóék

    Az ország egyik legjobb gimnáziumát vinnék el Köves Slomóék

  • Gazdatüntetés Budapesten és a vidék 12 pontja

    Gazdatüntetés Budapesten és a vidék 12 pontja

  • Átlagos idő, kevesebb eső

    Átlagos idő, kevesebb eső

  • Svédország hivatalosan is a NATO-tagja lett

    Svédország hivatalosan is a NATO-tagja lett

  • Nem lesz Békemenet március 15-én, megindokolták a döntést

    Nem lesz Békemenet március 15-én, megindokolták a döntést

  • Novák Katalin díszvacsorán járt Orbánnál

    Novák Katalin díszvacsorán járt Orbánnál

  • Pénteken dől el, hogy szabadulhat-e a lúgos orvos

    Pénteken dől el, hogy szabadulhat-e a lúgos orvos

  • Deutsch Tamás rendkívüli kéréssel fordult ocsis Mátéhoz

    Deutsch Tamás rendkívüli kéréssel fordult Kocsis Mátéhoz

  • Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik repülőgépe Kolozsváron

    Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air egyik repülőgépe Kolozsváron

  • A Boldog-ügy koronatanúja a bíróságon azt mondta, megfenyegették, hogy a képviselő „kib@szatja” a pályázatait, ha nem működik együtt

    A Boldog-ügy koronatanúja a bíróságon azt mondta, megfenyegették, hogy a képviselő „kib@szatja” a pályázatait, ha nem működik együtt

  • Titkolja a külügy, hogy megfosztották-e Balog Zoltánt diplomata útlevelétől

    Titkolja a külügy, hogy megfosztották-e Balog Zoltánt diplomata útlevelétől

  • Orbán Viktort és Moszkvát sejtik a spanyolok a Talgo megvásárlása mögött

    Orbán Viktort és Moszkvát sejtik a spanyolok a Talgo megvásárlása mögött

  • Fenntartóváltás csak a szülői közösség, a diákönkormányzatok és a pedagógus közösség egyöntetű támogatásával lehetséges

    Fenntartóváltás csak a szülői közösség, a diákönkormányzatok és a pedagógus közösség egyöntetű támogatásával lehetséges

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element