Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A magyar kormánynak a saját háza táján kellene söprögetnie, de inkább a cégeket nyomasztják

Belföld
2024.01.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
12

A statisztikusok által kimutatott infláció az év végén már látványosan lassult, ám a pénzromlásnak vannak kevésbé feltűnő formái is, amelyek ellen a magyar kormány semmit nem tesz. Sőt az intézkedései szemmel láthatólag gerjesztik ezt.

2022 után 2023 is nyomasztó inflációt hozott, a tavalyi évben mért 17,6 százalékos fogyasztóiár-index például a 90-es évek legsötétebb időszakait idézte. A drágulásra a lakossági fogyasztás is reagált, először az olcsóbb – az áruházak sajátmárkás – termékeit vették a magyarok, de az is megfigyelhető volt, hogy a korábbiakhoz képest mennyiségben is jóval kevesebbet vásároltak az emberek. Részben erre reagáltak a vállalatok is, hiszen ilyenkor bevett gyakorlat, hogy megpróbálnak a vevők pszichéjére hatni, és a megszokott termékek kiszerelését módosítják, hogy a drágulás kevésbé legyen feltűnő. Így lett például évek alatt a 2 decis dobozokból mára sok esetben 125 milliliteres. Aki viszonylag rendszeresen vásárol, az számos ilyen terméket ismer, amely idővel egyre kisebb kiszerelésben került a polcokra.

Ezt a módszert szokták sok esetben zsugorinflációnak is nevezni, amikor az ár nem változik, de a mennyiség összemegy.

A vásárlóknak ugyan lenne lehetőségük az árak összehasonlítására, hiszen a nagyobb boltok, -láncok kötelesek ilyen adatot is közzétenni, így a termékek árai alatt rendre ott van, hogy egy kilóra vagy literre vetítve mennyibe is kerül az adott termék. Ettől függetlenül tény, hogy ez a rejtett infláció egyik formája.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a drágulás elleni harcot látszólag a zászlajára tűző magyar kormány szabályozni akarja ezt a kérdést és március 1-től az egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező élelmiszerkereskedő vállalatoknak tájékoztatást kell kitenniük, ha egy termék kiszerelése csökken.

Mondhatnánk, hogy ez igazán dicséretes lépés a kormánytól, ha közben nem azt látnánk, hogy ők a rejtett infláció igazi nagymesterei.

A magyar lakosság ugyanis immár szignifikánsan évről-évre rosszabb közszolgáltatásokat kap, miközben az adóterhelés például érdemben nem változott.

Tehát nem arról van szó, hogy egyfajta társadalmi megállapodás keretében a kormány több pénzt hagy a lakosságnál, akik eldönthetik, hogy számukra milyen fontos célok vannak, legyen szó napi fogyasztásról, beruházásról, önmaguk vagy a gyermekeik képzéséről vagy bármi másról. Nem, az állam beszedi a pénzt, és azt újraelosztja, a saját szempontjai szerint, ami nem feltétlen egyezik meg úgy általában véve sem a lakosság érdekeivel, arról nem beszélve, hogy az egyes társadalmi csoportok nyilvánvalóan más érdekeltséggel rendelkeznek.

Van ugyanakkor két olyan kulcsterület, ami még a kormánnyal szimpatizálók számára is komoly minőségcsökkenést szenvedett el: az oktatás és az egészségügy. Előbbi fejlesztése már csak azért is nemzetstratégiai jelentőségű, mert a jelenlegi gazdasági helyzetből nem az olcsó külföldi munkavállalók behozatala jelent kitörést, hanem a humántőke fejlesztése révén a magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások előállítása. Ez egyébként nem valami nyugati, neoliberális susmus, hanem az Orbán Viktor által példaértékűnek tartott komoly fejlődési ugrást bemutató keleti országok is így tudtak előrelépni, legyen szó olyan törpeállamról, mint Szingapúr, vagy olyan óriásról, mint Kína. A számok pedig azt mutatják, hogy akár az alapképzés (például a kompetenciatesztek vagy a Pisa-felmérés alapján), akár a felsőoktatás (nemzetközi egyetemi rangsorok) folyamatosan lefele csúszik. Emblematikus momentuma volt ennek a problémának 2023-ban, amikor a kormány is büszkélkedett Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjával, egészen addig, míg ki nem derült, hogy a kutató egykori iskolájában jelenleg nincs fizikatanár.

Az egészségügyről is hosszan lehetne lamentálni, de véleményem szerint végtelenül szomorú, hogy a hazai átlagéletkor (az Európai Unión belül) a régió más országaitól évekkel elmarad, nem beszélve a skandináv államokról. Mindezt ráadásul tetézi az, hogy a magyarok a rövidebb élethosszuk egy részét is különböző súlyú egészségkárosodástól, betegségektől sújtva töltik.

Az lenne tehát igazán korrekt, ha már ezeket a területeket nem tudja vagy akarja a kormány fejleszteni, akkor ugyanúgy tájékoztassák a fogyasztóközönséget, hogy „csökkent a kiszerelés”. Ki lehetne írni a korházakban, hogy mennyivel nőttek a várólisták, miként változott a kórházi fertőzések száma, vagy éppen hány olyan nap van, amikor egy-egy adott osztályon nem tudnak a betegekkel foglalkozni létszám vagy eszközhiány miatt. Hasonlóképpen illendő lenne tájékoztatni az embereket, hogy a gyengébb oktatás miatt mennyivel alacsonyabb fizetésre számíthatnak a magyarok a jövőben, vagy mennyibe kerül az érintetteknek, hogy az alacsonyabb színvonalú oktatást ellensúlyozzák.

Természetesen nem vagyok végletekig naiv. Nemcsak Orbán Viktor, de más politikus sem olyan őrült, hogy kommunikálja, hogyan verik át a lakosságot. Éppen fordítva, évente 100 milliárdok folynak el arra, hogy meggyőzzék a választókat, milyen tökéletesen kormányoznak, és az esetleges hibákat mindig sajnálatos külső körülmények (legyen az járvány, háború vagy elhibázott brüsszeli szankció) okozzák. Gondolhatnánk persze, hogy az egyre alacsonyabb életszínvonal majd kinyitja a magyarok szemét, hiszen Ausztria állandó üldözése közben ebben már a románok is elhagytak minket, ám a gyakorlat nem feltétlen ezt mutatja. Argentína például a 20. század elején a világ egyik leggazdagabb országa volt, de 70-80 évig tartott míg a populista kormányok által végrehajtott, látszólag a lakosság érdekeit szolgáló lépések után tavaly totális irányváltásról döntöttek. Magyarország ehhez képest még az út elején jár, hiszen a Medgyessy-Gyurcsány időszakkal együtt is még csak 20 éve vagyunk lejtőn... (mfor.hu)

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
EGÉSZSÉGÜGY
infláció
oktatás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.19. - 05:07
12
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

    Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

  • Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

    Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

  • 13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

    13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

  • Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

    Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

  • 15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

    15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

  • Kenyérszakadék van Magyarországon

    Kenyérszakadék van Magyarországon

  • Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

    Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

  • Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

    Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

  • A magyar polgárság pusztulása

    A magyar polgárság pusztulása

  • Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

    Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

  • Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

    Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

  • Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

    Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

  • Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

    Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

  • Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

    Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

  • Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

    Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

  • Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

    Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

  • Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

    Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

  • Földrengés volt Pápán

    Földrengés volt Pápán

  • Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

    Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

  • Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

    Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

  • Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

    Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element