Jelentős mérföldkőhöz érkezett a nyugat-szibériai Szeverszkben épülő negyedik generációs orosz gyors neutronos kísérleti atomerőmű építése.
Beemelték a Kísérleti Demonstrációs Energetikai Komplexum (orosz rövidítéssel ODEK) BRESZT-OD-300 gyorsneutronos reaktorának 165 tonna tömegű, acélból készült tartószerkezetét, illetve a reaktor alatti alsó határolószerkezetet.
Ez a határolószerkezet a reaktortartály külső részéhez csatlakozik és biztosítja a reaktor alatti hőszigetelő betontálca alátámasztását, amely tálca egy plusz lokalizációs gátat jelent amennyiben a folyékony hűtőközeg kilépne a reaktorból. A tálca felületi hőmérséklete nem lépi túl a 60 Celsius-fokot és a háttérsugárzás sem haladja meg a természetes háttérsugárzás mértékét.
A BRESZT-OD-300 egy negyedik generációs, 300 MW teljesítményű, folyékony ólomhűtésű gyorsneutronos reaktor, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a nukleáris biztonság természetes biztonság elvén alapul, azaz egy esetleges hűtőközegvesztéssel járó baleset esetén a kiömlő ólom megszilárdul és nem kerül sugárzó anyag a környezetbe.
A kísérleti gyorsneutronos reaktor a Szibériai Vegyi Üzem területén épül fel, amely a Roszatom nukleáris üzemanyaggyártó vállalatához, a TVEL-hez tartozik. A Szeverszkben, Tomszk városa mellett létesülő innovatív erőmű a Roszatom nukleáris üzemanyagciklus zárását célzó, Áttörés elnevezésű projektje keretében valósul meg. A zárt üzemanyagciklus egy telephelyen történő megvalósítása azt jelenti, hogy az erőmű mellett a komplexum egy kevert urán-plutónium (nitrid) üzemanyagot gyártó egységet, valamint az erőmű kiégett üzemanyagát feldolgozó egységet foglal magába.
„Megkezdtük a világ első ólomhűtésű gyorsneutronos reaktorának, a negyedik generációs BRESZT-OD-300 reaktornak telepítését. A hagyományos könnyűvizes VVER-reaktorokkal ellentétben a BRESZT egybeépített szerkezetű. A tartály nem fémből készül mint a könnyűvizes reaktorok esetében, hanem egy fém-beton szerkezetből áll, amelyben a fém üregekben helyezik el a primer kör berendezéseit. Az egyes üregek közötti teret az építés során fokozatosan betonnal töltik ki. A BRESZT-OD-300 reaktortartályának másik lényeges jellemzője, hogy sokkal nagyobb méretű mint a nyomott vizes reaktoroké, csak részegységekben szállítható és a végszerelés ezért csak helyszínen lehetséges” – közölte Vagyim Lemehov, a BRESZT-OD-300 reaktor és egyben az Áttörés projekt főtervezője.
