A Habitat for Humanity Magyarország 12. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.
A 2023-as Lakhatási jelentésének 3. fejezete az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi.
Az elmúlt évek energiaválsága Európa-szerte felerősítette és központba helyezte a lakhatással kapcsolatos problémákat. A legtöbb uniós ország állami beavatkozásokkal igyekezett mérsékelni a lakossági energiaárakat, azonban Magyarországon egy ellenkező irányú folyamat indult el. Megingott a rezsicsökkentés intézménye, amely 2013-as bevezetése óta először kényszerült lényeges átalakításra. A rezsicsökkentés 2022-es “csökkentése” rávilágított: a lakosság nagy része ki van szolgáltatva az energiaár-változásoknak, és nincs felkészülve egy hasonló energiaválságra.
Ennek egyik fő oka, hogy lakóépületeink többsége nagy energiaigényű és korszerűtlen. A teljes lakóépület-állomány több mint fele GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik – ezek a korszerű ingatlanoknál 2,5-3-szor több energiát használnak fel.
Lakóingatlan-állományunk mélyfelújításával akár 60 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthatnánk; ez lehetne a valódi rezsicsökkentés, valamint az energiaszegénység felszámolásának kulcsa. A 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez évente 130 000 lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség, míg a valóság ennek töredéke. Emögött részben az eredeti rezsicsökkentés áll, mivel a garantáltan alacsony árak nem ösztönözték az energia takarékos használatát, és így még kevésbé a lakáskorszerűsítési hajlandóságot.
Sőt, a háztartási villamos energia, földgáz és távhő felhasználása 2014 és 2021 között együttesen 34 százalékkal emelkedett, csak a földgázhasználat pedig 43 százalékkal. Mivel ezek nagy része fosszilis alapú, a rezsicsökkentés klímavédelmi szempontból teljesen fenntarthatatlan. Ráadásul óriási nemzetgazdasági terhet is jelent; a 2023-24-es központi költségvetésben a lakhatási célú kiadások kétharmadát – több milliárd forintot – a lakossági rezsivédelem teszi ki. Ezzel szemben a legszegényebb rétegeket érintő szociális tüzelőanyag támogatására a rezsicsökkentésre költött milliárdok csupán töredékét fordították (lásd az ábrán).
Forrás: Habitat for Humanity
A legnagyobb energiafogyasztó Magyarországon, és az Európai Unióban is az épületszektor. A szigorodó EU-s jogszabályok egy része komoly előírásokat tartalmaz a lakóépületek energetikai teljesítményének javítására, és a karbonsemlegesség elérésére (a Fit for 55 jogszabályalkotási csomag keretében). Ezzel egyidejűleg az EU-s források és karbonkvóta bevételek pénzügyi forrásokat is biztosítanak a szükséges épületfelújításokra. Ezeket a lehetőségeket azonban Magyarország kevéssé használja ki; a programtervekben (pl. RRF, KEHOP), a következő évekre mindössze néhány tízezer lakás energiahatékonysági felújítása szerepel, a szükséges évi százezres nagyságrend helyett.
Az épületek energiahatékonysága mellett az energiaszegénység másik fő tényezője az energia megfizethetősége. A rezsicsökkentés kétségtelenül sokak számára nagy segítséget jelentett, de a legszegényebb háztartásokat szinte egyáltalán nem segítette (ellentétben a jellemzően többet fogyasztó, jobb módú háztartásokkal). Ez a visszafogott fogyasztásukon kívül, a szilárdtüzelő-használat miatt van így; a tűzifa ára kimaradt a támogatásból, ezért több mint háromszorosára emelkedett 2012 óta (lásd a lenti ábrán).
Ez idő alatt az egyetlen, szegényebb rétegeket célzó energiatámogatás a szociális tüzelőanyag támogatás volt, aminek évi 5 milliárdos költségvetése eltörpül a rezsicsökkentés mellett
– fejtette ki Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.
A megfizethető energiának nem kell feltétlenül fosszilis forrásokból származnia. Az épületek energiaigénye is jócskán csökkenthető, valamint az energiapazarlás mérséklésével és az energiaárazás átalakításával egy sokkal igazságosabb és környezetkímélőbb jövő is elérhető
– magyarázta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője.
Az Európai Unió a háztartások növekvő energiakiadásait a 2025-ben induló Szociális Klímaalap bevezetésével tervezi ellensúlyozni. Ezt a pénzügyi forrást a tagállamoknak olyan energiaszegénységi intézkedésekre kell fordítaniuk, amelyek célzottan a szociálisan rászoruló háztartásokat támogatják. Az Alap felhasználható a közvetlen energiaár-támogatástól kezdve az épületkorszerűsítésig. Ez megközelítőleg 1000 milliárd forintot jelentene Magyarország számára, amely nagyságrendekkel meghaladja az elmúlt évek ilyen célú támogatásait.
Az elmúlt 7 év lakhatási támogatásai és a Szociális Klímaalap tervezett összege (Ft)
Az energiahatékonyság támogatása hosszú távon gazdaságosabb és fenntarthatóbb, mint az energiaár-kompenzáció, és sok járulékos haszna van. Az otthon- és lakásfenntartási támogatások rendszerét pedig át kell alakítani úgy, hogy elsősorban az energiahatékonyságot és a rászoruló háztartásokat célozzák
– mondja a Habitat éves Lakhatási jelentésének 3. fejezete, amely itt érhető el.(PIAC&PROFIT)
