Az energiaválság láthatóvá tette a rezsicsökkentés súlyos mellékhatását: a lakások több mint fele energiapazarló. A kabinetnek lenne esélye változtatni, de az uniós alap eléréséhez át kellene alakítani a támogatási rendszert.
Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen; mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34-43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között – hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit ismertető fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában.
Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászáró cseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, széllelbélelt, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár kétségtelenül drasztikusan csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra, mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami pénzügyileg fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet.
Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a magyar lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját – főként a közösségi média és a publikus online oldalakon megjelent tartalmak, illetve az azokra adott válaszok alapján összeálló – kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül, sokkszerűen váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakossági gázfogyasztás negyedével, az áramfogyasztás 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Az intézkedés az alacsony jövedelműeket sújtotta leginkább, hiszen kisebb jövedelemből kellett kigazdálkodniuk a megugró árakat. A szociálisan érzéketlen Orbán-kormánytól azonban semmiféle állami segítségre nem számíthattak. Holott a többi uniós országban éppen ekkor indítottak rezsitámogatási programot. Az energiaválság miatt szintén nehéz helyzetbe került önkormányzatok saját szűkös forrásaik miatt pedig csupán csekély segítséget nyújthattak a bajba jutottaknak.
A „rezsiillúzió” miatt állami szinten se tettek semmit a hatékonyabb energiafelhasználás elősegítése érdekében, ahogy a klímapolitikai célok elérése sem volt fókuszban, így csak kevés olyan projekt indult, amely lehetővé teszi az uniós keretek kihasználását. Holott társadalmi igény lenne rá: a hét elején nyílt napelem-pályázat iránt például olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a regisztrációkat fogadó állami informatikai rendszer órákra lefagyott, végül 17 ezer pályázónak sikerült leadnia a szükséges dokumentumokat. Az Energiaügyi Minisztérium előzetesen ennél jóval kevesebbel, 15.160 projekttel számolt.
Az energiaválság mellett az unió által kitűzött klímacélok is a kormányzati stratégia módosítását követelnék. 2030-ra 16 százalékkal, 2050-re 100 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ráadásul a megtakarítás 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő lakóépületeknél kellene elérni. Magyarországon a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók túlnyomó többsége ilyenben él. Kiadásaik csaknem ötödét viszi el a rezsi. Az általuk lakott lakások, házak korszerűsítése önmagában 17,4 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetne népgazdasági szinten egy német kutatás szerint.
Örök kérdés a finanszírozás. Az EU már futó programjaiból összesen 460 milliárdot költhet a kormány energiahatékonysági projektekre. Ez cirka 100 ezer lakás korszerűsítésére elég, holott a kitűzött klímacél eléréséhez évente 130 ezer otthont kellene felújítani. Az EU felismerve, hogy a karbonsemlegesség elérését szolgáló szabályozások jelentősen növelik az energiaszegénység kockázatát (azok esetében lehet erről beszélni, aki nem tudnak hozzáférni az alapvető életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz), létrehozza a Szociális Klímaalapot, amelyet a szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből töltenek fel. Az alap pénzügyi kerete tág körben használható fel rövid és hosszú távú célokra, beleértve az épület korszerűsítést és a rezsitámogatásokat is. A kormányoknak 2025. júniusáig kell kidolgozniuk a saját programjukat. Ezt a helyreállítási alaphoz hasonlatosan hagyja jóvá az EU. Az egyetlen feltétel: a pénzt szociálisan célzottan kell felhasználni, azaz elvileg csak rászorulók számára adható támogatás, indítható program. (Azért van egy kiskapu: a keret valamivel több mint harmada általános rezsitámogatásra is adható, ha épületfelújítás társul hozzá.)
Ez kormoly irányváltásra kényszerítheti az Orbán-kormányt, hiszen a 2016 és 2023 között a lakástulajdonhoz kapcsolódó támogatásoknak csupán kis részét költötték el rászorultsági alapon. A CSOK, az otthonfelújítási támogatások, államilag támogatott hitelek, stb. összesen 2234 milliárd forintot vittek el a központi költségvetésből. A pénz alig valamivel több mint a tizedét – 232 milliárdot – használták fel a rászorulók segítésére, például önkormányzati lakásfenntartási támogatására, szociális tűzifa-programra, akadálymentesítésre, gyermekvédelmi lakásalapra.
Mindeközben hatalmas összeget költöttek a Németh Szilárd rezsibiztos által felügyelt rezsivédelemre: 2021-ben 296 milliárdot, 2022-ben 1800 milliárdot, tavaly 2580 milliárdot.
Az idén ezt 1340 milliárdra akarják visszahúzni, ami viszont további megszorító intézkedéseket, a rezsitámogatás csökkentését sejteti.
A Szociális Klímaalap 2032-ig használható fel, ám ehhez meg kell határozni az energiaszegénységben élők és a veszélyeztetettek körét, programokat kell kidolgozni és létre kell hozni egy intézményrendszert, amely a rászorultak számára is elérhetővé teszi ezeket a támogatásokat. Az óra már ketyeg, a tét pedig 1000 milliárd forint. (Népszava)
