Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Ezer milliárd jöhetne egy új EU-alapból épületfelújításra, rezsitámogatásra, ha az Orbán-kormány csak a rászorulóknak tenné elérhetővé a támogatást

Belföld
2024.01.18.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

Az energiaválság láthatóvá tette a rezsicsökkentés súlyos mellékhatását: a lakások több mint fele energiapazarló. A kabinetnek lenne esélye változtatni, de az uniós alap eléréséhez át kellene alakítani a támogatási rendszert.

Magyarország csaknem 1000 milliárd forintot fordíthatna épületfelújításra, rezsitámogatásra egy új uniós alapból, ha hajlandó lenne szociálisan célzottá tenni a hazai támogatási rendszert. A jelenlegi rezsivédelem ugyanis nem ilyen; mindenkinek jár rászorultságtól függetlenül, ami csúnyán pazarlóvá tette a magyarokat. Jól mutatja ezt a lakossági energiafogyasztás elszabadulása a kormány korábbi rezsicsökkentési intézkedései nyomán. Az áram, a földgáz és a távhő felhasználása 34-43 százalékkal nőtt az energiaárak 20-25 százalékos csökkentése, majd befagyasztása után 2014 és 2021 között – hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity Magyarország 2023-as jelentésének harmadik, a szociális klímapolitika lehetőségeit ismertető fejezetében, amelyet tegnap ismertetett a két szerző, Feldmár Nóra és Koritár Zsuzsanna a szervezet Margit körúti irodájában.

Még ennél is rombolóbb hatás az épületek elhanyagolása. Az örökké tartó olcsó rezsi illúziója háttérbe szorította a szigetelést, a nyílászáró cseréket, illetve a lakások fűtés- és elektromos rendszereinek felújítását, a hatékonyabb energiafelhasználást elősegítő korszerűsítéseket. A magyarok többsége benne ragadt régi, széllelbélelt, nagy alapterületű családi házában. Márpedig egy 1980 előtt épült ház 2,5-3-szor annyi energiát fogyaszt, mint egy azonos alapterületű, de korszerű otthon. Az alacsonyan tartott energiaár, bár kétségtelenül drasztikusan csökkentette a hátralékosok számát, keveseket ösztönzött felújításra, mígnem jött az ukrán háború és a nyomában elszabaduló energiaárak, ami pénzügyileg fenntarthatatlanná tette az állami rezsivédelmet.

Az Orbán-kormány 2022 augusztusától jelentősen átalakította a szabályokat, miközben a magyar lakosságot senki nem készítette fel a gyors váltásra. Valóságos pánik tört ki, amit később felváltott az egyéni alkalmazkodás, amelynek fő eleme a fogyasztás csökkentése és az alternatív fűtésmódokra való áttérés. A Habitat saját – főként a közösségi média és a publikus online oldalakon megjelent tartalmak, illetve az azokra adott válaszok alapján összeálló – kutatásából azt szűrte le, hogy a hamis biztonságérzetet minden átmenet nélkül, sokkszerűen váltotta fel a teljes bizonytalanság, a csalódottság és a felháborodás. Egy másik felmérésük szerint a rezsiszabályok változása előtti 52 százalékról 76 százalékra nőtt azok aránya, akiknek megterhelő a rezsiszámlák kifizetése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakossági gázfogyasztás negyedével, az áramfogyasztás 7 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. Az intézkedés az alacsony jövedelműeket sújtotta leginkább, hiszen kisebb jövedelemből kellett kigazdálkodniuk a megugró árakat. A szociálisan érzéketlen Orbán-kormánytól azonban semmiféle állami segítségre nem számíthattak. Holott a többi uniós országban éppen ekkor indítottak rezsitámogatási programot. Az energiaválság miatt szintén nehéz helyzetbe került önkormányzatok saját szűkös forrásaik miatt pedig csupán csekély segítséget nyújthattak a bajba jutottaknak.

A „rezsiillúzió” miatt állami szinten se tettek semmit a hatékonyabb energiafelhasználás elősegítése érdekében, ahogy a klímapolitikai célok elérése sem volt fókuszban, így csak kevés olyan projekt indult, amely lehetővé teszi az uniós keretek kihasználását. Holott társadalmi igény lenne rá: a hét elején nyílt napelem-pályázat iránt például olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a regisztrációkat fogadó állami informatikai rendszer órákra lefagyott, végül 17 ezer pályázónak sikerült leadnia a szükséges dokumentumokat. Az Energiaügyi Minisztérium előzetesen ennél jóval kevesebbel, 15.160 projekttel számolt.

Az energiaválság mellett az unió által kitűzött klímacélok is a kormányzati stratégia módosítását követelnék. 2030-ra 16 százalékkal, 2050-re 100 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ráadásul a megtakarítás 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő lakóépületeknél kellene elérni. Magyarországon a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók túlnyomó többsége ilyenben él. Kiadásaik csaknem ötödét viszi el a rezsi. Az általuk lakott lakások, házak korszerűsítése önmagában 17,4 százalékos energiamegtakarítást eredményezhetne népgazdasági szinten egy német kutatás szerint.

Örök kérdés a finanszírozás. Az EU már futó programjaiból összesen 460 milliárdot költhet a kormány energiahatékonysági projektekre. Ez cirka 100 ezer lakás korszerűsítésére elég, holott a kitűzött klímacél eléréséhez évente 130 ezer otthont kellene felújítani. Az EU felismerve, hogy a karbonsemlegesség elérését szolgáló szabályozások jelentősen növelik az energiaszegénység kockázatát (azok esetében lehet erről beszélni, aki nem tudnak hozzáférni az alapvető életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz), létrehozza a Szociális Klímaalapot, amelyet a szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételeiből töltenek fel. Az alap pénzügyi kerete tág körben használható fel rövid és hosszú távú célokra, beleértve az épület korszerűsítést és a rezsitámogatásokat is. A kormányoknak 2025. júniusáig kell kidolgozniuk a saját programjukat. Ezt a helyreállítási alaphoz hasonlatosan hagyja jóvá az EU. Az egyetlen feltétel: a pénzt szociálisan célzottan kell felhasználni, azaz elvileg csak rászorulók számára adható támogatás, indítható program. (Azért van egy kiskapu: a keret valamivel több mint harmada általános rezsitámogatásra is adható, ha épületfelújítás társul hozzá.)

Ez kormoly irányváltásra kényszerítheti az Orbán-kormányt, hiszen a 2016 és 2023 között a lakástulajdonhoz kapcsolódó támogatásoknak csupán kis részét költötték el rászorultsági alapon. A CSOK, az otthonfelújítási támogatások, államilag támogatott hitelek, stb. összesen 2234 milliárd forintot vittek el a központi költségvetésből. A pénz alig valamivel több mint a tizedét – 232 milliárdot – használták fel a rászorulók segítésére, például önkormányzati lakásfenntartási támogatására, szociális tűzifa-programra, akadálymentesítésre, gyermekvédelmi lakásalapra.

Mindeközben hatalmas összeget költöttek a Németh Szilárd rezsibiztos által felügyelt rezsivédelemre: 2021-ben 296 milliárdot, 2022-ben 1800 milliárdot, tavaly 2580 milliárdot. 

Az idén ezt 1340 milliárdra akarják visszahúzni, ami viszont további megszorító intézkedéseket, a rezsitámogatás csökkentését sejteti.

A Szociális Klímaalap 2032-ig használható fel, ám ehhez meg kell határozni az energiaszegénységben élők és a veszélyeztetettek körét, programokat kell kidolgozni és létre kell hozni egy intézményrendszert, amely a rászorultak számára is elérhetővé teszi ezeket a támogatásokat. Az óra már ketyeg, a tét pedig 1000 milliárd forint. (Népszava) 

Címlapkép forrása: Városi Kurír
Energiahatékonyság
SZOCIÁLIS RENDSZER
HABITAT FOR HUMANITY MAGYARORSZÁG
RÁSZORULTSÁG
REZSITÁMOGATÁS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.18. - 08:42
Módosítva 2024.01.18. - 08:50
A- A+

  • Megtámadta Renner Erikát a bíróságon a lúgos orvos rajongója

    Megtámadta Renner Erikát a bíróságon a lúgos orvos rajongója

  • Varga Zs. Andrásnak nem tetszik, hogy a Magyar Bírói Egyesület bírálta az átláthatósági törvény javaslatát

    Varga Zs. Andrásnak nem tetszik, hogy a Magyar Bírói Egyesület bírálta az átláthatósági törvény javaslatát

  • Változhat a rejtélyes sötét energia, ami boríthatja az univerzumról alkotott teljes képünket

    Változhat a rejtélyes sötét energia, ami boríthatja az univerzumról alkotott teljes képünket

  • Vészjósló figyelmeztetés érkezett: durva lesz az idei hurrikánszezon

    Vészjósló figyelmeztetés érkezett: durva lesz az idei hurrikánszezon

  • Ha nincs sajtószabadság, a hatalom könnyebben végez agymosást

    Ha nincs sajtószabadság, a hatalom könnyebben végez agymosást

  • Mire megy a magyar gazdaság a BYD budapesti központjával?

    Mire megy a magyar gazdaság a BYD budapesti központjával?

  • Bencsik András szerint „rohadt nagy vereség lesz” a vége, ha a Fidesz nem szedi össze magát

    Bencsik András szerint „rohadt nagy vereség lesz” a vége, ha a Fidesz nem szedi össze magát

  • Új vírus: gyorsan terjed és emberekre is veszélyes lehet

    Új vírus: gyorsan terjed és emberekre is veszélyes lehet

  • Donald Trump fia egyre nyíltabban beszél elnöki ambícióiról

    Donald Trump fia egyre nyíltabban beszél elnöki ambícióiról

  • Beleremeghet a forint, ha az átláthatósági törvényt alkalmazni kezdik, itt a figyelmeztetés

    Beleremeghet a forint, ha az átláthatósági törvényt alkalmazni kezdik, itt a figyelmeztetés

  • Erdélyi közszereplők estek áldozatul a Magyar Péter elleni lejárató kampánynak

    Erdélyi közszereplők estek áldozatul a Magyar Péter elleni lejárató kampánynak

  •  Ők Magyarország leggazdagabb emberei

    Ők Magyarország leggazdagabb emberei

  • Visszavonták a kinevezését annak az orvosnak, aki saját magánrendelésére hívta az állami ellátásból kizárt túlsúlyos betegeket

    Visszavonták a kinevezését annak az orvosnak, aki saját magánrendelésére hívta az állami ellátásból kizárt túlsúlyos betegeket

  • Előkerült Varga Judit, nagy megpróbáltatás előtt áll

    Előkerült Varga Judit, nagy megpróbáltatás előtt áll

  • Katasztrofális belső migráció várható a tengerszint-emelkedés miatt

    Katasztrofális belső migráció várható a tengerszint-emelkedés miatt

  • Szuverenitásvédelem: új listával állt elő Szájer József intézete

    Szuverenitásvédelem: új listával állt elő Szájer József intézete

  • 6,1-es földrengés rázta meg Krétát

    6,1-es földrengés rázta meg Krétát

  • Kiborult Kim Dzsongun, miután a szeme láttára borult fel Észak-Korea legnagyobb hadihajója

    Kiborult Kim Dzsongun, miután a szeme láttára borult fel Észak-Korea legnagyobb hadihajója

  • Repedezik az Orbán-mítosz

    Repedezik az Orbán-mítosz

  • Nem javasolja egy törvényszéki elnök, hogy beosztottjai részt vegyenek az Amnesty International egyik workshopján

    Nem javasolja egy törvényszéki elnök, hogy beosztottjai részt vegyenek az Amnesty International egyik workshopján

  • Hiába óvott Simion, a román alkotmánybíróság szerint Dan az új elnök

    Hiába óvott Simion, a román alkotmánybíróság szerint Dan az új elnök

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element