Mi lesz a világgal, ha tényleg Donald Trump lesz a következő elnök?

Bár a választás még nem lejátszott meccs, sőt, még az is benne van a pakliban, hogy Trump rács mögé kerül, mielőtt megválasztják elnöknek, abszolút nem kizárható, hogy 2025 elején ismét beül majd az Ovális Irodába a megosztó hírű amerikai politikai nagyágyú. A sokszor kiszámíthatatlan, impulzív kijelentéseiről és világrengető ígéreteiről ismert vezető újraválasztása nemzetközi szinten felkavarhatja az állóvizet, de nagyon nem mindegy, mekkorát nyernek a republikánusok novemberben.

Nagyon nem mindegy, mekkorát nyernek a Republikánusok

Mielőtt elkezdenénk azt vizsgálgatni, hogy Donald Trump esetleges választási győzelme vajon összedöntheti-e a NATO-t vagy átjátszhatja-e Ukrajnát az oroszoknak, nagyon fontos egy dolgot tisztázni:

AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS, A KONGRESSZUS, IGENCSAK MEG TUDJA KÖTNI A REGNÁLÓ ELNÖK KEZÉT.

Ez azért fontos, mert ahhoz, hogy Trump meg tudja valósítani a leginkább extrémnek ható ígéreteit, sok esetben a törvényhozás alsó- és felsőházának jóváhagyása kell. 2024. november 5-én nem csupán elnökválasztás lesz, hanem 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választók,

NAGYON NEM MINDEGY, HOGY TRUMP ESETLEGES GYŐZELME MELLETT MENNYI HELYET FOGLALNAK MAJD EL A REPUBLIKÁNUS PÁRT POLITIKUSAI A KONGRESSZUSBAN.

Fölényes republikánus győzelem esetén Trump könnyebben verhet át még extrémebb elképzeléseket is a törvényhozáson; csupán szűk republikánus többséggel, vagy akár a Szenátus, akár a Képviselőház demokrata irányítása mellett viszont komoly akadályok gördülhetnek az útjába.  

Széljegyzeten érdemes megjegyezni: 2026-ban időközi választások lesznek Amerikában, ezen pedig jellemzően székeket veszít az elnökválasztáson győző nagypárt. Nem ritka, hogy az aktuális elnöknek ciklusának második felét a törvényhozás ellenszelében kell végigdolgoznia.

Európa biztonsága és az ukrajnai háború

Számunkra talán a legégetőbb kérdés, mi vár Európára, kontinensünk biztonságára, ha Donald Trump lesz az elnök.

Egy olyan politikusról van ugyanis szó, aki

• többször is méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt,
• kritizálta a NATO-t, sőt, egyes brüsszeli vezetők szerint a republikánus politikus szíve szerint el is hagyná a katonai szövetséget, ha ismét hatalomra kerül.
• Az ukrajnai háborúval kapcsolatosan többször azt mondta: egy napon belül le tudná zárni a konfliktust,
• közben az ukrán vezetők talán jogosan aggódnak amiatt, hogy ez a Trump-féle „béketerv” úgy nézne ki, hogy Oroszország viheti, amit akar Ukrajnából, Amerika pedig nem küld nekik több támogatást.

Donald Trumpnak abban teljesen igaza van, hogy Európa biztonsága túlságosan függ az Egyesült Államoktól: az orosz fenyegetettség ellenére a NATO legtöbb országa még mindig nem teljesíti az alapszerződésben elvárt 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetést, az Egyesült Államok pedig még mindig a világ toronymagasan legerősebb és legütőképesebb haderejét tartja fenn, számottevő európai jelenlét mellett.

TRUMP FŐ PROBLÉMÁJA A NATO-VAL NEM AZ, HOGY NEM TARTJA HATÉKONYNAK A SZERVEZETET PÉLDÁUL AZ OROSZOK ELRETTENTÉSÉBEN, HANEM AZ, HOGY ÚGY LÁTJA, EURÓPA NEM TESZI BELE A RÉSZÉT A KÖZÖS KALAPBA ÉS KIZÁRÓLAG AMERIKÁTÓL VÁRJA EL, HOGY MEGVÉDJE.

A legreálisabb forgatókönyv a NATO jövőjét tekintve a következő: Trump először kéri, majd talán megzsarolja az európai vezetőket Amerika NATO-kilépésével, hogy elérje, hogy költsenek többet saját védelmükre, építsék újra a ’90-es évek óta leamortizálódott európai haderőket. Az se baj ugye, ha a szükséges fegyvereket főleg amerikai hadiipari cégektől vásárolják meg. Ha az európai vezetők továbbra sem hajlandók többet költeni saját védelmükre, komolyan asztalra kerülhet a NATO-kilépés.

Tavaly a Kongresszus egyébként elfogadott egy törvényt, melyben megtiltják a mindenkori elnöknek, hogy törvényhozói felhatalmazás nélkül kilépjen a NATO-ból, de, ahogy fent is említettük, elsöprő republikánus választási győzelem esetén szinte bármihez felhatalmazást kaphat Trump, így Amerika NATO-ban maradása sem vehető készpénznek. Ugyanakkor fontos megjegyezni: az említett , elnök kezét megkötő törvénycsomagot a republikánusok is támogatták.

Ukrajna jövője már nagyobb enigma. Trump még elnökként is próbálta leállítani Ukrajna segélyezését, de saját párttársai is leszavazták. Biztos, hogy Trump, ha hatalomra kerül, ismét megpróbálná letekerni az Ukrajnának nyújtott segélyezést, de az orosz ostrom alatt álló ország támogatása már most is akadozik. Már a Biden-kormány is jelezte, hogy biztos nem fogja tudni fenntartani Kijev olyan mértékű támogatását, ahogy ezt 2022-2023-ban tette. Nem kizárt, hogy a tűzszünet, béketárgyalás már azelőtt téma lesz, mielőtt Trump 2025 januárjában esetlegesen átveszi a hatalmat.

TEHÁT: HA BIDEN MARAD AZ ELNÖK, JÓ ESÉLY VAN RÁ, HOGY AMERIKA LEJJEBB TEKERI UKRAJNA TÁMOGATÁSÁT. HA TRUMP LESZ AZ ELNÖK, EZ MÉGINKÁBB MEG FOG TÖRTÉNNI, ÉS TALÁN AKTÍV NYOMÁSGYAKORLÁS IS LESZ MAJD KIJEV VEZETÉSÉN, HOGY – AKÁR TERÜLETVESZTÉS ÁRÁN – ÜLJENEK MAJD LE TÁRGYALNI AZ OROSZOKKAL A BÉKÉRŐL.

Fontos megjegyezni: bármennyire is szeretik komoly és kevésbé komoly biztonságpolitikai szakértők azt hangoztatni, hogy „Ukrajnát Washingtonból irányítják,” az igazság az, hogy bár valóban nagyban függ az ukrán hadigépezet és gazdaság Amerikától, a háború lezárásával kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről Ukrajna vezetése dönt.

UKRAJNA VEZETÉSE PEDIG JELEZTE: AKKOR IS FOLYTATJÁK A VÉDEKEZŐ HÁBORÚT, HA ÁSÓKKAL KELL TOVÁBB HARCOLNIUK.

Magyarország

Trump: Viktor Orbán, the most respected man— probably the most toughest man in Europe, maybe beyond Europe pic.twitter.com/lmeELvORIc

— Acyn (@Acyn) January 6, 2024

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump kiváló viszonyt ápolnak egymással: az amerikai politikus utoljára épp iowai kampányának lezáró eseményén méltatta a hazai vezetőt, Orbán Viktor pedig az elsők közt gratulált Trumpnak az államban aratott győzelemhez.

Orbán Viktor a leginkább tisztelt – valószínűleg a legkeményebb ember Európában, talán Európán túl is”

– fogalmazott a volt amerikai elnök néhány napja.

Magyarország, pontosabban a jelenlegi magyar kormány Egyesült Államokhoz kötődő viszonya láthatólag nagyban függ attól, hogy éppen ki az elnök: a jelenlegi, demokrata vezetéssel, ahogy anno Obama elnökkel is, nem teljesen volt súrlódásmentes a kommunikáció, Trump alatt pedig sokkal barátibb volt a hangnem.

Nagy kérdés, a kommunikáció mellett mi az, ami ténylegesen változni fog Amerika és Magyarország viszonyában, ha Trump lesz az elnök. Mivel amerikai elnököt maximum kétszer négy évre választanak és Trumpnak ez a második elnöki ciklusa lehet,

KÉRDÉSES, MENNYIRE MER MAJD KORMÁNYUNK BÁRMILYEN, HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉST KÖTNI WASHINGTONNAL, MELYET EGY ÚJABB DEMOKRATA ELNÖK NÉGY ÉV MÚLVA ISMÉT EGY TOLLVONÁSSAL ELTÖRÖLHET.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Magyarország és Amerika viszonya a kommunikáció szintjén túl nem fog lényegesen változni: a két ország marad katonai szövetséges és évi néhány milliárd dollárnyi forgalmat lebonyolító kereskedelmi partner, de meglepő lenne, ha az amerikai kormány kishazánkat hirtelen elkezdené Európa vagy akár a régiónk legfontosabb országaként kezelni.

A főellenség: Kína

"China had a crash yesterday in their stock market. You know why? Because I won Iowa."

-- Donald Trump
pic.twitter.com/Hbn4ZzS9o8

— Mississippi Sambo (@MS_Sambo_) January 17, 2024

Trump nem titkolt módon Kínát tartja az Egyesült Államok fő riválisának, sőt, talán nem túlzás azt mondani, hogy ellenségének. Az előző Trump-kormány alatt nagyon megromlott Amerika és Kína kapcsolata, ez egy esetleges, második Trump-elnökség esetén sem lesz másképp.

A következőre lehet számítani kínai-amerikai viszonylatban:

• Trump teljesen hátraarcot vesz majd a Biden-kormány által folytatott, óvatos közeledésből.
• Peking és Washington egymást dobálja majd büntetővámokkal.
• Szabályos szankciós háború robban majd ki a techszektorban: Amerika és Kína sorra tiltja majd be a különféle kommunikációs eszközöket, chipeket, számítástechnikai eszközöket, hogy előnyt szerezzenek a nemzetközi tech-felvevőpiacért folytatott versengésben.
• Tajvan körül még nagyobb lesz a feszültség: Amerika még több fegyvert ad majd a de facto önálló országként működő szigetnek, Kína pedig még több, fenyegető gyakorlatot tart majd a térségben.
• Amerika nyomást fog gyakorolni európai és távol-keleti szövetségeseire, hogy lehetőleg ne üzleteljenek Kínával és vásároljanak inkább amerikai termékeket.
• Washington valószínűleg szigorúbban szabályozza majd a Kínába való befektetéseket, kínai cégek finanszírozását, illetve bármilyen, Kínának biztosított technológiai transzfert is.
• A színfalak mögötti kémháború tovább eszkalálódhat: Kína épp tavaly fogadott el egy új, kifejezetten kémkedés elleni nemzetbiztonsági törvényt, amely egyebek mellett felhatalmazza a hírszerzési hatóságokat arra, hogy külföldi és külföldi cégeknek dolgozó kínai állampolgárok emailjeit, közösségi médiás üzenetváltásait olvassa át.

Hogy meddig eszkalálódik majd a feszültség Amerika és Kína közt, ha Trump lesz az elnök? Nyílt háború aligha elképzelhető, hiszen ez egyik országnak sem áll érdekében, de

OLYAN GAZDASÁGI, TECH-SZEKTORT KIFEJEZETTEN ÉRINTŐ ADOK-KAPOK JÖHET, MELYET SIMÁN LEHET, HOGY MI IS MEGÉRZÜNK MAJD ITT, EURÓPA SZÍVÉBEN.

Mi lesz a Közel-Keleten?

Szinte lehetetlen előre látni, hogy mi történik majd a Közel-Keleten, ha Trump lesz az elnök, ember legyen a talpán, aki bármit biztosan mer jósolni a térség szövevényes, instabil és veszélyes politikai, katonai és gazdasági helyzetének ismeretében.

Talán elmondható az is, hogy a térség stabilitása most még veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb, mint amikor Trump volt az elnök, hiszen

• nyílt háború robbant ki Izrael és a Hamász közt, illetve folyamatos a veszélye annak, hogy a konfliktus átterjed Libanonra,
• Irán proxiszervezetei állandó támadás alatt tartják Amerika katonai bázisait Irakban és Szíriában,
• a jemeni húszik támadás alatt tartják a Vörös-tengert, amely Ázsia és Európa tengeri kereskedelmének legfontosabb összekötő-útvonala,
• az afganisztáni tálibok győzelme jelentősen felbátorította világszerte az iszlám radikálisokat,
• Irán nagyon megerősödött katonailag.

Amit biztosan tudunk Trump Közel-Kelettel kapcsolatos hozzáállásáról az, hogy

• Izrael feltétlen támogatója, a Trump-kormánynak köszönhetők az izraeli-arab viszonyt normalizálni hivatott Ábrahám-egyezmények,
• bár Trump elnökként eltörölte Obama Iránnal kötött atommegállapodását, aztán kétszer is kis háján háborúba ment Iránnal (egyszer Szolejmáni halála után, egyszer egy amerikai drón lelövése után), végül ő maga döntött úgy, hogy nem kerül sor az ország megtámadására. Azért különösen az előbbi esetben igencsak feszült volt a helyzet: Trump maga adott parancsot a Kudsz-erők vezetőjének megölésére Irak területén, Irán ezután pedig ballisztikus rakétákat lőtt ki egy amerikai bázisra. Aztán végül ennyiben abba is maradt a történet.
• Az afganisztáni kivonulást és a tálibokkal való egyezkedést Trump kezdte meg.
• Több országban leépítette az amerikai haderő jelenlétét.

Összességében tehát: Trump egyértelműen ellenzi a közel-keleti „végtelen háborúkat” és tett azért, hogy lehetőleg minél kevesebb amerikai katona haljon meg a térségben. Ugyanakkor nyíltan Irán-ellenes és Izrael-barát vezető, a jelenlegi, igencsak feszült helyzetben pedig talán jogosan feltételezhető, hogy vehemens személye nem feltétlen a térség stabilizálását fogja majd elősegíteni.

Összegzés

Donald Trump impulzív, kiszámíthatatlan, gyakran tesz olyan kijelentéseket, amelyek sok esetben szembe mennek nemhogy a demokratákkal, de a mérsékelt republikánus mainstreammel is. Komoly aggodalmak láthatók Európa baloldali elitjében és Ukrajna vezetésében is Trump visszatérésével kapcsolatban, (szélső-)jobboldali körökben pedig hatalmas reménységekkel tekintenek előre a republikánus elnök esetleges győzelmére.

Az viszont, hogy Trump újabb elnöksége pillanatok alatt, totálisan a feje tetejére fordítaná a világot, egyelőre nem tűnik valószínűnek: ahogy előző elnöksége esetén, úgy egy újabb ciklus esetén is sok mindenben megköti az elnök kezét a Kongresszus. Emellett fontos az is, hogy Trumpot maximum újabb négy évre választhatják csak meg, így várható utódlása miatt sok radikális változtatást nem fog tudni megvalósítani. Szintén tényező, hogy az időközi választások miatt jó eséllyel csak első két évében fog tudni "szabadabban mozogni" a republikánus politikus.

Annyi talán elmondható: most veszélyesebb hely a világ, mint 2016 és 2020 között, ilyen szituációban sajátos kockázatai vannak annak is, ha annyi történik, hogy a világ legerősebb katonai, gazdasági és politikai hatalmának vezetője csupán erősebben kommunikál elődjénél.

Amiatt viszont valószínűleg nem kell aggódnunk, hogy ha Trump beül az Ovális Irodába, azonnal kilép a NATO-ból, megtámadja Iránt és orosz zászlót tűz ki a kijevi parlament épületére. Hosszabb távon azonban alighanem jelentős (negatív) hatása lesz az elnök visszatérésének a kínai-amerikai kapcsolatra, a kínai-európai viszonyra és jó eséllyel Ukrajna győzelmi esélyeire is. (Portfolio)