Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

Külföld
2024.01.16.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A transznisztriai háború vagy dnyesztermenti háború egy fegyveres konfliktus volt 1992. március 2. – július 21. között Transznisztriában, a nemzetközi értelemben vett Moldova keleti területén.

Az elmúlt hónapokban a Moldovai Köztársaság helyzete főképp az európai integrációhoz való csatlakozás  kontextusában került a figyelem középpontjába, hiszen az Európai Tanács támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezzel párhuzamosan azonban Moldova esetében nem szabad figyelmen kívül az orosz befolyás és a Dnyeszter menti de facto köztársaság helyzetét sem.

A transznyisztriai terület az orosz-ukrán háború 2022 februári eszkalációjával egyértelműen felértékelődött geostratégiai szempontból, azonban a jelenlegi helyzetben mégsem látunk sürgető törekvéseket a de facto állam státuszának rendezésére. Vlagyimir Szolovjov, a Kommersant újságírója és a Carnegie Endowment for International Peace publicistája a transznyisztriai probléma kilátásait elemezte.

Miután Azerbajdzsán 2023 szeptemberében offenzívát indított a Hegyi-Karabah ellen, valamint – jelentős humanitárius katasztrófa árán - újra fennhatósága alá vonta a területet, a posztszovjet térségben egyetlen, nemzetközi elismerést teljesen nélkülöző „köztársaság” maradt: a transznyisztriai terület.

A de facto állam története egészen a Szovjetunió felbomlásáig nyúlik vissza: függetlenségét egyoldalúan 1991. augusztusában kiáltották ki. A jelenleg a Moldovai Köztársaság által ellenőrzött régió, illetve a Dnyeszteren túli területek közötti törésvonalak már a sztálini ruszifikáció alatt realizálódtak, hiszen az orosz anyanyelvű transznyisztriaiak számos előnyt élveztek mind a közigazgatásban, mind a gazdaságban. A nyelvi-etnikai-politikai feszültségek a Moldovai Köztársaság ENSZ-csatlakozása után jelentősen növekedtek, amely az 1992-es moldovai háború képében manifesztálódott.

A ’92-es háborút követően számos megoldási javaslat született a sokak által „befagyott” jelzővel emlegetett konfliktus megoldására, azonban egyik sem hozott minden fél számára kielégítő eredményt. Hasonló próbálkozások történtek például 1993-ban Odesszában, 1999-ben Kijevben, vagy éppen az isztambuli EBESZ-csúcson. Szolovjov szerint a Dimitrij Kozak (jelenleg a Kreml kabinetfőnök-helyettese) nevével fémjelzett memorandum jelentette a leginkább komolyan vehető javaslatot. Ezt azonban a társadalmi nyomás miatt – az egyébként oroszbarát – Vlagyimir Voronyin elnök kénytelen volt elutasítani, hiszen a javaslat Moldovát föderatív entitássá alakította volna, és aránytalanul nagy befolyással ruházta volna fel Transznyisztriát.

2021 decemberében azonban Kozak ismét megpróbálkozott egy feltehetően hasonló javaslat benyújtásával. Szolovjov információi szerint az ő ösztönzésének köszönhetően kereste fel Maia Sandu moldáv elnököt Vagyim Krasznoszelszkij, a transznyisztriai terület vezetője, előbbi azonban nem ült tárgyalóasztalhoz. Mindeközben Kozak Bécsbe utazott, hogy ott győzze meg Thomas Mayr-Harting Transznyisztriáért felelős EBESZ-képviselőt a tárgyalások folytatásáról. Moszkva hirtelen kompromisszum-keresése azonban valószínűsíthetően nem volt minden hátsó szándéktól mentes.

Szolovjov szerint a transznyisztriai konfliktussal kapcsolatos diplomáciai tevékenységgel a Kreml az Ukrajna ellen készülő inváziót igyekezte előkészíteni.

Az oroszok nemzetközi tárgyalásai a háborút megelőző hónapokban egyértelműen azt mutatták, hogy Moszkva a Nyugat számára teljesíthetetlen feltételeket támaszt, amivel lényegében ellehetetleníti a konstruktív párbeszédet. Transznyisztria esetében azonban – ahogy Szolovjov is megállapítja – Kozak célja az lehetett, hogy a Kreml demonstrálja, hogy „támogatja” a diplomáciai megoldásokat.

2022 februárja óta ezen diplomáciai megoldások egyre távolibbnak tűnnek. A 2000-es években létrehozott 5+2 formátumban résztvevő nagyhatalmak viszonya annyira megromlott, hogy Tiraszpol és Chisinau bilaterális alapú tárgyalásokra kényszerült szeptemberben.

Bár a két közvetlenül érintett fél konzultatív törekvéseit pozitívan értékelhetjük, egyértelmű, hogy a térség stratégiai jelentősége miatt a nagyhatalmak jóváhagyása nélkül nem számíthatunk fenntartható megoldásra.

Sokan azt gondolhatták, hogy a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása felgyorsíthatja a konfliktus rendezésének folyamatát, viszont az elmúlt hónapok moldáv diplomáciája az ellenkezőjére világított rá. Ahogy Maia Sandu is kiemelte szeptemberben, valamint a Bizottság is megerősítette, az ország integrációja nem függ össze a transznyisztriai helyzet rendezésével.

Összefoglalva tehát a transznyisztriai de facto köztársaság továbbra is egy befagyott konfliktus letéteményeseként foglal helyet Európa határán. Az ellentétek megoldása pedig várat magára, a többi között a nagyhatalmi elhidegülésnek, illetve Moldova középtávú integrációs céljainak köszönhetően. (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Danube Institute
Európa
 Oroszország
 Moldova
 Transznisztria 
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.16. - 07:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban

    Egy csendes harmadik hatalom lehet a kulcs az izraeli-iráni nagy háborúban

  • Megduplázódott a tartósan üres háziorvosi praxisok száma, ebből baj lehet

    Megduplázódott a tartósan üres háziorvosi praxisok száma, ebből baj lehet

  • Magyar Péter szerint a kormány már "suttyomban" beadta a pályázatot a budapesti olimpiára

    Magyar Péter szerint a kormány már "suttyomban" beadta a pályázatot a budapesti olimpiára

  • Újabb részletek derültek ki az ügyről, amelyben nyolc év börtönt kértek Donáth Annára

    Újabb részletek derültek ki az ügyről, amelyben nyolc év börtönt kértek Donáth Annára

  • Szép csendben kiújul a régi-új járvány Magyarországon is, de van egy nagy hír a vakcináról

    Szép csendben kiújul a régi-új járvány Magyarországon is, de van egy nagy hír a vakcináról

  • Több mint harmincezren várólistán

    Több mint harmincezren várólistán

  • Több mint 460 milliót kaptak kormányközeli alapítványok a Gödtől elvett iparűzési adóból

    Több mint 460 milliót kaptak kormányközeli alapítványok a Gödtől elvett iparűzési adóból

  • Egyetlen termékkel akarjuk lenyomni egész Európát, és ez történik, ha épp még sincs szükség arra a termékre

    Egyetlen termékkel akarjuk lenyomni egész Európát, és ez történik, ha épp még sincs szükség arra a termékre

  • Nagyon furcsa és szokatlan volt a július

    Nagyon furcsa és szokatlan volt a július

  • Már 16 gyanúsítottja van az óbudai önkormányzathoz köthető korrupciós ügynek

    Már 16 gyanúsítottja van az óbudai önkormányzathoz köthető korrupciós ügynek

  • Itt a bizonyíték, hogy Nagy Márton másik univerzumban él

    Itt a bizonyíték, hogy Nagy Márton másik univerzumban él

  • Letette az esküt a Magyar Paralimpiai Csapat

    Letette az esküt a Magyar Paralimpiai Csapat

  • Legendás járművek úton és sínen

    Legendás járművek úton és sínen

  • Bulizókat sodort a Dunába a lezúduló csapadékvíz az Erzsébet hídnál

    Bulizókat sodort a Dunába a lezúduló csapadékvíz az Erzsébet hídnál

  • A paralimpiai mozgalom képviseletében Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke köszöntötte a sportolókat és a csapattagokat. Beszédében megköszönte a sportkormányzat, a szponzorok és a média támogató hozzáállását, valamint hangsúlyozta, hogy „a magyar fogyatékos sportközösség története nem ér véget a paralimpia záróünnepségével”, a paralimpikonok számítanak a támogatókra és a szurkolókra Párizs előtt és után is. A szervező nemzet képviseletében pedig Marie-Amélie Le Fur, a Francia Paralimpiai Biz

    Drágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgálja

  • Tömegek vihetik külföldre a pénzüket a konverziós illeték bevezetése után

    Tömegek vihetik külföldre a pénzüket a konverziós illeték bevezetése után

  • Míg Magyar Péter a kórházból tudósított, a hatóság a betegek és az ápolók személyiségi jogai miatt aggódik

    Míg Magyar Péter a kórházból tudósított, a hatóság a betegek és az ápolók személyiségi jogai miatt aggódik

  • Félig lemondott az erdélyi református esperes, aki lemészárlást, és kínhalált kívánt az LMBTQ-közösség tagjainak

    Félig lemondott az erdélyi református esperes, aki lemészárlást, és kínhalált kívánt az LMBTQ-közösség tagjainak

  • Magyar Péter visszatért az ATV-be

    Magyar Péter visszatért az ATV-be

  • Forró lesz a mai nap is

    Forró lesz a mai nap is

  • Monkeypox: újabb világjárványtól rettegnek a legkomolyabb szakértők

    Monkeypox: újabb világjárványtól rettegnek a legkomolyabb szakértők

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element