Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

Külföld
2024.01.16.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A transznisztriai háború vagy dnyesztermenti háború egy fegyveres konfliktus volt 1992. március 2. – július 21. között Transznisztriában, a nemzetközi értelemben vett Moldova keleti területén.

Az elmúlt hónapokban a Moldovai Köztársaság helyzete főképp az európai integrációhoz való csatlakozás  kontextusában került a figyelem középpontjába, hiszen az Európai Tanács támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ezzel párhuzamosan azonban Moldova esetében nem szabad figyelmen kívül az orosz befolyás és a Dnyeszter menti de facto köztársaság helyzetét sem.

A transznyisztriai terület az orosz-ukrán háború 2022 februári eszkalációjával egyértelműen felértékelődött geostratégiai szempontból, azonban a jelenlegi helyzetben mégsem látunk sürgető törekvéseket a de facto állam státuszának rendezésére. Vlagyimir Szolovjov, a Kommersant újságírója és a Carnegie Endowment for International Peace publicistája a transznyisztriai probléma kilátásait elemezte.

Miután Azerbajdzsán 2023 szeptemberében offenzívát indított a Hegyi-Karabah ellen, valamint – jelentős humanitárius katasztrófa árán - újra fennhatósága alá vonta a területet, a posztszovjet térségben egyetlen, nemzetközi elismerést teljesen nélkülöző „köztársaság” maradt: a transznyisztriai terület.

A de facto állam története egészen a Szovjetunió felbomlásáig nyúlik vissza: függetlenségét egyoldalúan 1991. augusztusában kiáltották ki. A jelenleg a Moldovai Köztársaság által ellenőrzött régió, illetve a Dnyeszteren túli területek közötti törésvonalak már a sztálini ruszifikáció alatt realizálódtak, hiszen az orosz anyanyelvű transznyisztriaiak számos előnyt élveztek mind a közigazgatásban, mind a gazdaságban. A nyelvi-etnikai-politikai feszültségek a Moldovai Köztársaság ENSZ-csatlakozása után jelentősen növekedtek, amely az 1992-es moldovai háború képében manifesztálódott.

A ’92-es háborút követően számos megoldási javaslat született a sokak által „befagyott” jelzővel emlegetett konfliktus megoldására, azonban egyik sem hozott minden fél számára kielégítő eredményt. Hasonló próbálkozások történtek például 1993-ban Odesszában, 1999-ben Kijevben, vagy éppen az isztambuli EBESZ-csúcson. Szolovjov szerint a Dimitrij Kozak (jelenleg a Kreml kabinetfőnök-helyettese) nevével fémjelzett memorandum jelentette a leginkább komolyan vehető javaslatot. Ezt azonban a társadalmi nyomás miatt – az egyébként oroszbarát – Vlagyimir Voronyin elnök kénytelen volt elutasítani, hiszen a javaslat Moldovát föderatív entitássá alakította volna, és aránytalanul nagy befolyással ruházta volna fel Transznyisztriát.

2021 decemberében azonban Kozak ismét megpróbálkozott egy feltehetően hasonló javaslat benyújtásával. Szolovjov információi szerint az ő ösztönzésének köszönhetően kereste fel Maia Sandu moldáv elnököt Vagyim Krasznoszelszkij, a transznyisztriai terület vezetője, előbbi azonban nem ült tárgyalóasztalhoz. Mindeközben Kozak Bécsbe utazott, hogy ott győzze meg Thomas Mayr-Harting Transznyisztriáért felelős EBESZ-képviselőt a tárgyalások folytatásáról. Moszkva hirtelen kompromisszum-keresése azonban valószínűsíthetően nem volt minden hátsó szándéktól mentes.

Szolovjov szerint a transznyisztriai konfliktussal kapcsolatos diplomáciai tevékenységgel a Kreml az Ukrajna ellen készülő inváziót igyekezte előkészíteni.

Az oroszok nemzetközi tárgyalásai a háborút megelőző hónapokban egyértelműen azt mutatták, hogy Moszkva a Nyugat számára teljesíthetetlen feltételeket támaszt, amivel lényegében ellehetetleníti a konstruktív párbeszédet. Transznyisztria esetében azonban – ahogy Szolovjov is megállapítja – Kozak célja az lehetett, hogy a Kreml demonstrálja, hogy „támogatja” a diplomáciai megoldásokat.

2022 februárja óta ezen diplomáciai megoldások egyre távolibbnak tűnnek. A 2000-es években létrehozott 5+2 formátumban résztvevő nagyhatalmak viszonya annyira megromlott, hogy Tiraszpol és Chisinau bilaterális alapú tárgyalásokra kényszerült szeptemberben.

Bár a két közvetlenül érintett fél konzultatív törekvéseit pozitívan értékelhetjük, egyértelmű, hogy a térség stratégiai jelentősége miatt a nagyhatalmak jóváhagyása nélkül nem számíthatunk fenntartható megoldásra.

Sokan azt gondolhatták, hogy a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása felgyorsíthatja a konfliktus rendezésének folyamatát, viszont az elmúlt hónapok moldáv diplomáciája az ellenkezőjére világított rá. Ahogy Maia Sandu is kiemelte szeptemberben, valamint a Bizottság is megerősítette, az ország integrációja nem függ össze a transznyisztriai helyzet rendezésével.

Összefoglalva tehát a transznyisztriai de facto köztársaság továbbra is egy befagyott konfliktus letéteményeseként foglal helyet Európa határán. Az ellentétek megoldása pedig várat magára, a többi között a nagyhatalmi elhidegülésnek, illetve Moldova középtávú integrációs céljainak köszönhetően. (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Danube Institute
Európa
 Oroszország
 Moldova
 Transznisztria 
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.16. - 07:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Szegeden hét hete gyakorlatilag nincs gyermeksebészeti és traumatológiai ellátás, szinte minden gyermeket Pécsre, Debrecenbe vagy Budapestre küldenek

    Szegeden hét hete gyakorlatilag nincs gyermeksebészeti és traumatológiai ellátás, szinte minden gyermeket Pécsre, Debrecenbe vagy Budapestre küldenek

  • Leégett Putyin szibériai dácsája

    Leégett Putyin szibériai dácsája

  • Történelmében először úgy néz ki, női elnöke lesz Mexikónak

    Történelmében először úgy néz ki, női elnöke lesz Mexikónak

  • Már az egészségükre sincs pénze a magyaroknak

    Már az egészségükre sincs pénze a magyaroknak

  • Jól pörgött a biznisz a Novák család Aranyklinikáján

    Jól pörgött a biznisz a Novák család Aranyklinikáján

  • Magyarok millióit érinti a lakhatási válság

    Magyarok millióit érinti a lakhatási válság

  • Bevonulna a börtönbe? Megszólalt Donald Trump

    Bevonulna a börtönbe? Megszólalt Donald Trump

  • Megfosztották Balog Zoltánt díszpolgári címétől Ózdon

    Megfosztották Balog Zoltánt díszpolgári címétől Ózdon

  • Záporokkal, zivatarokkal indul a hét

    Záporokkal, zivatarokkal indul a hét

  • Rogán Antal London egyik legdrágább szállodájában bukkant fel

    Rogán Antal London egyik legdrágább szállodájában bukkant fel

  • Fiatalokat sodort el egy olaszországi folyó

    Fiatalokat sodort el egy olaszországi folyó

  • Lego-ládával állítják meg Kern Andrást

    Lego-ládával állítják meg Kern Andrást

  • Nem kell a kínai motorvonat a cseheknek

    Nem kell a kínai motorvonat a cseheknek

  • Nagyon jó lenne, ha Orbán Viktor háborús uszításának lennének jogi következményei!

    Nagyon jó lenne, ha Orbán Viktor háborús uszításának lennének jogi következményei!

  • Manfred Weber: A jövőben nem ejtheti túszul az egész Európai Uniót Orbán Viktor

    Manfred Weber: A jövőben nem ejtheti túszul az egész Európai Uniót Orbán Viktor

  • A Nemzeti Kirekesztés Rendszere

    A Nemzeti Kirekesztés Rendszere

  • Milliós büntetések jöhetnek a babaváró hiteleseknek

    Milliós büntetések jöhetnek a babaváró hiteleseknek

  • Magyar Péter újabb titkokat osztott meg a NER működését illetően

    Magyar Péter újabb titkokat osztott meg a NER működését illetően

  • Fordulat a Dél-afrikai Köztársaságban

    Fordulat a Dél-afrikai Köztársaságban

  • Szita Károly évtizedek óta titkolja egy 3-400 milliós siófoki, Aranyparton lévő villa vagyonjogát?

    Szita Károly évtizedek óta titkolja egy 3-400 milliós siófoki, Aranyparton lévő villa vagyonjogát?

  • Egyre rosszabb pontszámokkal vesznek fel diákokat a magyarországi tanárképzésekre

    Egyre rosszabb pontszámokkal vesznek fel diákokat a magyarországi tanárképzésekre

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element