Rétvári Bence politikai okokat emleget.
Szombaton délután az Egységes Diákfront szervezésében ismét tüntettek a közoktatásban dolgozó tanárok Budapesten. Felhívták a figyelmet a kormány nagy garral meghirdetett terveinek visszásságaira, és arra is, a béremelés csupán követeléseik egy része volt, tanszabadságot is akarnak.
Január 13-án, szombaton délután ismét utcára vonultak a közoktatásban dolgozó tanárok szervezetei és az Egységes Diákfront (EDF) is, hogy a múlt év és 2022 megmozdulásaihoz hasonlóan ismét követeljék, a kormány béremelése elsősorban a sztrájk, polgári engedetlenség és a tüntetések eredménye.
Az EDF ezenkívül arról írt a demonstráció előtt küldött közleményükben, hogy „a béremelésből könnyen szemfényvesztés válhat, jelenlegi információk alapján hazudott a kormány, amikor 32,2%-os átlagról beszélt, mivel a legmagasabban meghatározott minimum 32% (gyakornokok), ennél a többi pedagógus kategória csak kevesebbet kereshet.” Ezenkívül fontosnak tartják, hogy a pénz nem minden, a követeléseik túlmennek a bérek rendezésén, és „korszerű, modern oktatást” is követelnek.
„Ki kell tartani a következő generációért, mert ők a jövő”
A nagyjából egyórás eseményen csupán rövid beszédek hangzottak el. Perlaki-Borsos Noel az Egységes Diákfront részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárok december 29-én egyelőre csak „egy papírt kaptak” a béremelésről, ez pedig nagyjából olyan, mint amikor „Magyarország energiaellátásáról Orbán Putyintól csak egy papírt kapott.”
Ahogyan Perlaki-Borsos és az őt, Pintér Sándor miniszter papír képmásával együtt követő Kiss Gergő és Mészáros Bence EDF-tagok is hangsúlyozták, a művészettörténet mint tantárgy megszüntetése jelzi, nem szűntek meg a gondok a béremelésre vonatkozó kormányrendelettel. Azt is elmondták, a „részsikernek” tekinthető béremelési rendelet „bármikor visszavonható, szemfényvesztés.”Mi a garancia, hogy most is nem hasonló gusztustalanságokra készülnek, mint azelőtt, mi erre a garancia?” – kérdezte az EDF egyik felszólalója a színpadról.
A tüntetésen megjelentek erre a „nem hagyjuk!” skandálással válaszoltak.
A felszólalók elárulták, hogy a rendőrség nem engedélyezte, hogy Pintér Sándor papír figuráját a tüntetők „ledöntsék”, ezért végül úgy döntöttek, „hipnózissal elaltatják” a belügyminiszter életnagyságú képmását.
Az elaltatás, amely alatt a szöveg az volt: „Nem leszel büszkén bunkó, nem leszel utolsó suttyó!”
Pál Alexandra a PDSZ országos választmányi tagja lépett a mikrofonhoz beszédét megtartani. Ő hangsúlyozta, a közoktatási béremelésről szóló rendelet „fáradhatatlan polgári mozgalmuknak” köszönhető.
Azért beszél a kormány 32,2 százalékról, mert ti kiálltatok! De ne engedjük, hogy ebből a béremelésből szemfényvesztés legyen!
Majd annak a véleményének adott hangot, a 32,2 százalék amiről a kormány beszélt,„valójában 12 százalék az infláció miatt”, erről is csak a gyakornokokat biztosították. Kiemelte, ígéretekkel „tele a padlás”, szakszervezete már inkább a diplomás átlagbért követelik.
Pál Alexandra hozzátette, a teljes rendelet lényegében csupán „bérkorrekció”, ha a fizetés a közoktatásban a minimálbérhez lenne még igazítva, akkor a Pedagógus I. fokozatban bruttó 640 ezer forintot, a Pedagógus II. kategóriában ez több mint bruttó 800 ezer, a mesterpedagógusoknak több mint 1 millió, míg a kutatótanárok bruttó 1,1 milliós havi fizetést kaphatnának.
„A bérek rendezése mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a többi követelésünket sem […] célunk az oktatási rendszer teljes megreformálása, hiszen ha nincs tanár, nincs jövő!” – mondta még el a színpadról a szakszervezeti vezető.
Pintér „portásnak jobb lenne”
Utána Juhász Péter emelkedett szóra, aki függetlenként időközben az V. kerület ellenzéki polgármester-jelöltjeként is bejelentkezett. Elmondta, kerületi polgármesterként az oktatást nem tudja megváltoztatni, de van amit be tud fejezni, például „a kerület összes épületének eladását szállodának […], bár biztos vagyok benne, hogy Pintér Sándor portásnak jobb lenne mint miniszternek” – majd a beszédét hasonló tréfákkal folytatta. Többek között elmondta, „mi pontosan tudjuk, hogy ezek a tolvajok a jövőnket lopják el. […] de mi nem megyünk, hanem jövünk.” Majd megígérte, ha polgármesterré választják a Lipótvárosban, szociális ösztöndíjjal, oktatás utáni foglalkozásokkal és a körülmények javításával tenne a helyi iskolákért.
Felszólaltak még a Diákfront és a Fridays for Future aktivistái is, akik bejelentették, hogy a kormány által kiadott„„Nemzeti Konzultációról” szóló, 11 kérdést tartalmazó levelet 250 ezren ellenzéki csoportoknak és intézményeknek küldték vissza.
Az egyik aktivista azt is hangsúlyozta: „idén júniusban ismét választások lesznek. Olyan önkormányzatokra van szükség, amely meghallgat minket és képviseli az érdekeinket. Budapestnek is ilyen főpolgármesterre van szüksége. Ezért mi, az Egységes Diákfront, a Fridays for Future és az Adom Diákmozgalom közös kampány hirdetünk.”
Elmondták azt is, hogy, zöld diákprogramot dolgoztak ki, amit majd a főpolgármester-jelölteknek adnak át, arra kérve őket, hogy képviseljék azt.
Ezentúl a diákok véleményét is kikérik, úgynevezett „blankettát” indítanak februárban, hogy a programot ezzel kiegészítve ajánlják fel a jelölteknek a fővárosban.
A bejelentés után a rövid tüntetés énekléssel ért véget. (Mérce)
Rétvári Bence: végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői
Ma végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői, hogy valójában nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat és sztrájkokat - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel szombaton.
A magyar politika történetében is ritka, hogy a tanárok és óvónők béremelésének pontos részleteinek bejelentése és az erről szóló jogszabályok megjelenése után is folytatják a béremelésért indított tüntetés sorozatot. Nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás - közölte.
Hozzátette: különösen ízléstelen, és az iskolákban tanítókat és tanulókat sértő, hogy pont egy oktatásról szóló akcióra hívják trágár - és nem mellesleg hazug - szavakkal a tüntetőket. A hiányzó tartalmat hangerővel próbálják pótolni.
Az egyre fogyatkozó létszámú akciók szervezői és támogatói között találjuk a világ legbőkezűbb baloldali mikroadományozója, Soros György által támogatott NGO-kat, a szakszervezetek részéről pedig volt szocialista helyi pártelnököt és képviselőt, valamit Migration Aid aktivistát is. Sajnos a szakszervezetek nemcsak a tagságuk többségét veszítették el, de annyira betagozódtak a baloldali pártpolitikába, hogy már fontosabb nekik a politika, mint az érdekképviselet. Így sajnos mára érdekképviseleti szerv helyett inkább csak a dollárbaloldal pedagógus tagozatává váltak - fogalmazott a közleményben Rétvári Bence.
Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 90 százaléka egyetlen sztrájkhoz vagy akcióhoz sem csatlakozott. A sztrájkokban általában a pedagógusok legfeljebb 5-7 százaléka vett részt. Fontos elmondani, hogy a pedagógusok több mint 99 százaléka az új pedagógus jogállást választotta, és csak kevesebb mint 1 százalékuk utasította azt el. Fontos elmondani, hogy a kormány már a tiltakozó akciók előtt, 2022 nyarán döntött arról, hogy a pedagógus átlagbér 2025-re fokozatosan el kell hogy érje a közel 800 ezer forintos összeget, és a pontos menetrendet nyilvánosságra is hozta - közölte.
A baloldal nem segítette, hanem akadályozta a béremelést: Brüsszelben valótlanságokat terjesztettek Magyarországról, hogy ezzel késleltessék az EU-s források kifizetését, a tanárok és óvónők béremelését. A tanárok azt sem felejtik el a baloldalnak, hogy ők voltak az egyetlenek, akik csökkentették a pedagógusok bérét, és közben 15 ezer tanárt is az utcára tettek 2008/2009-ben - emlékeztetett az államtitkár.
A kormány betartotta a tanároknak és óvónőknek tett vállalását. Az EU-s források megérkezése után azonnal döntött a béremelésről, így idén januártól 32,2 százalékkal, jövőre pedig 21 százalékkal nő a tanárok és óvónők bére. Az idei emeléssel a bérek érezhetően az átlagbér fölé emelkedtek. 2030-ig pedig minden évben olyan mértékben fogjuk emelni a tanárok és óvónők bérét, amilyen mértékben a diplomások bére emelkedik - közölte.
A tanárok és óvónők anyagi és társadalmi megbecsültsége a kormány számára kiemelten fontos. Ezért növeljük nagyobb mértékben a bérüket, mint eddig bármikor Magyarországon. Köszönjük a tanárok és óvónők munkáját. Amíg ez a kormány van, addig tiszteletre és megbecsülésre számíthatnak - fogalmazott Rétvári Bence. (MTI)
