Ma ünnepli 75. születésnapját Murakami Haruki, a kortárs próza egyik nagymestere, aki hosszú évek óta szerepel az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján.
Sajátos írói világot teremtett, már pályája kezdetén elhatározta, hogy szakít a hagyományos japán stílussal. Miután kiskamaszként megtanult angolul, falta a nyugati, főleg az amerikai írók könyveit, de a popkultúra, mindenekelőtt a Beatles, Nat King Cole és Elvis Presley is nagy hatással voltak rá. Színházi rendezést tanult az egyetemen, 1971-ben feleségül vette Takahasi Joko színésznőt, akivel sikeres jazzklubot nyitottak.
A 70-es évek végén kezdett el írni, állítólag egy baseballmérkőzésen ébredt rá e képességére. Még aznap éjjel nekikezdett első regényének, amely tíz hónap múlva, 1979-ben jelent meg, és rögtön el is nyert vele egy irodalmi díjat. Két évvel később bezárta a jazzklubot, hogy kizárólag az irodalomra koncentrálhasson.
Később elhagyta Japánt, beutazta Európát, és végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, a Princeton Egyetemen tanított írásművészetet. A világhírt az 1987-es Norvég erdő hozta el számára, amely mű egy Beatles-dalról kapta címét, és a hatvanas évek diáklázadásairól, illetve a felnőtté válásról szól.
A láncdohányos író 1996-ban letette a cigarettát és futni kezdett, ugyanebben az évben lefutotta élete első maratonját. Később egy híres esszét is írt Miről beszélek, amikor futásról beszélek? címmel, utalásként egy 1981-es Raymond Carver-kötetre.2009-ben publikálta a címében George Orwell kultikus művét idéző, 1Q84 című monumentális regényfolyamát, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a gyilkosság, a vallási szekták, a családi kötelékek és a szerelem.
Minden művét hatalmas várakozás előzte meg, legutóbb tavaly jelentkezett regénnyel, melynek címe The City and Its Uncertain Walls (A város és bizonytalan falai), és egy 1980-as hosszabb esszéjén alapul. (MTI)/ujszo.com
