„Megmutatjuk, hogy az EU-ban nem lehet zsarolni”
A tagállamok tétlenségével magyarázza Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata EP-képviselő, hogy akciót indított Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséért.
Aláírásgyűjtésbe kezdett Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő, mert szeretné elérni, hogy az uniós kormányok vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól a döntéshozó EU Tanácsban. A politikus az EP elnökének, Roberta Metsolának címzett leveléhez kéri képviselőtársai támogatását.A Népszava által látott levélben javasolja, hogy a törvényhozó testület határozatban szólítsa fel az Európai Bizottságot vagy a tagállamokból álló EU Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek az uniós értékek. Ez az értékelés azt eredményezheti, hogy az Orbán-kormánnyal szemben évekkel ezelőtt elindított és egyelőre egy helyben topogó hetes cikkelyes eljárás keretében a kormányok felfüggesztik Magyarország tagsággal járó egyes jogait, például a szavazati jogát az uniós intézményekben. Az EP-képviselő a levélben leszögezi: szükség van az eljárás következő szakaszainak aktiválására az Európai Unió értékeinek védelme érdekében. Az EU ezzel azt az egyértelmű üzenetet küldené Magyarországnak, hogy a cselekedetei elfogadhatatlanok és hogy nem tűri a visszalépést a jogállamiság terén.
Az uniós törvényhozó testületnek nincs közvetlen beleszólása a kormányközi fórumon zajló hetes cikkelyes eljárás menetére, és a tagországoknak sem kötelező figyelembe venniük a javaslatait.
Az EU döntéshozatali gépezete egyszerűen elakadt Orbán Viktor miatt. Az egyetlen módja annak, hogy működőképessé tegyük, ha megfosztjuk Orbánt a Tanácsban a szavazati jogától. Ugyanakkor megmutatjuk, hogy az EU-ban nem lehet zsarolni
– közölte Sarvamaa a laphoz eljuttatott nyilatkozatában. Az EP-képviselő úgy véli, hogy nem minden tagállam érti meg a helyzet komolyságát. „A tagállamok tétlenségével szemben nekünk, európai parlamenti képviselőknek kell összefognunk, és cselekednünk. Mindenekelőtt meg akarjuk őrizni az EU döntéshozatali képességét ezekben a nehéz időkben, amikor közös döntésekre van szükség, például Ukrajna támogatására” – utalt az EP-képviselő a háborúban álló ország megsegítését célzó pénzügyi csomag magyar vétójára. Irodájának tájékoztatása szerint a hétfőn kezdődött aláírásgyűjtéshez péntekig várják a képviselők csatlakozását.
Petri Sarvaama akciója is érzékelteti, mennyire valószerűtlennek ítélik Brüsszelben, hogy júliustól átmenetileg Orbán Viktor legyen az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke.
Petri Sarvaama akciója is érzékelteti, mennyire valószerűtlennek ítélik Brüsszelben, hogy júliustól átmenetileg Orbán Viktor legyen az uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke. Sajtóbeszámolók szerint a legtöbb tagállam számára elképzelhetetlen, hogy az EU egyik legfontosabb intézményét akár néhány hónapig is az „európai bajkeverő” magyar kormányfő vezesse.
A helycsere ötlete azért merült fel, mert az Európai Tanács elnöki tisztsége július közepén megüresedik: jelenlegi betöltője, Charles Michel elindul a júniusi európai parlamenti választásokon a francia ajkú belgiumi liberális párt (MR) listavezetőjeként. Megválasztása esetén beül a képviselő-testületbe, vagyis mandátumának november végén esedékes lejárta helyett már a nyáron távozik a posztjáról. Ha a vezetői testület nem tudná időben megválasztani az utódját, akkor az EU kormányközi tanácsának soros elnöki posztját júliustól betöltő Magyarország miniszterelnökére maradna a feladat ideiglenes ellátása.
Csakhogy az állam- és kormányfői testület leendő első emberét amúgyis júniusban választanák meg a tagállamok. Ezen annyit változtat Charles Michel korai távozása, hogy az utódjának már a nyáron és nem decemberben kellene átvennie a stafétabotot. A magyar miniszterelnök csak akkor rúgna labdába, ha nem sikerülne a feladatra azonnal vállalkozó jelöltet találni, amire Orbán Viktor népszerűtlensége miatt alig van esély. A 27 vezető a tervek szerint a június 27-28-ikán esedékes csúcstalálkozóján döntene a mandátuma végére érő többi uniós vezető utódlásáról is: megnevezné választottját az Európai Bizottság elnöki tisztére és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára. (Népszava)
