Ha az Orbán-kormány látni akarja a milliárdjait, akkor lobbizzon az amerikaiaknál - üzente a Nemzetközi Beruházási Bank.
David Pressman amerikai nagykövet a kormányzati propaganda állandó célkeresztjében van.
Ahhoz képest, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) milliárdokkal tartozik az Orbán-kormánynak, jelentős befolyással rendelkező hazai bankoknak, befektetési alapkezelőknek és további befektetőknek, egészen nagy a csend az orosz kémbanként is emlegetett pénzintézet kényes ügyéről. Orbán Viktor a december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatóján nem érintette a témát, a pórul járt hazai befektetők pedig egyelőre legfeljebb a háttérben morgolódhatnak, a nyilvánosság ebből semmit sem érzékelhet.
Az IIB tavaly december 28-i közleményéből pedig nagyon úgy tűnik, hogy hiába vár mindenki a pénzére, a kémbank bár nagyon szeretne, de nem tud fizetni.
A folyó év zárásaként a Nemzetközi Beruházási Bank megismétli, hogy a jogellenes amerikai szankciók továbbra is megfosztják a túlnyomórészt európai IIB befektetőit, hitelezőit és ügyfeleit attól, hogy pótolják a pénzügyi veszteséget
- áll a kémbankos tájékoztatóban.
Bevallásuk szerint többször is kísérletet tettek arra, hogy az érintett európai szervezetekkel és hatóságokkal folytatott tárgyalások révén helyreállítsák a saját tőkéhez való hozzáférést, de ez nem vezetett eredményre. Ezért az IIB felszólította a bankból kilépett európai tagállamok kormányait, hogy határozottan lépjenek fel az amerikai szankciók feloldása mellett. Vagyis például ha az Orbán-kormány látni akarja a pénzét, akkor lobbizzon az amerikaiaknál a szankciók feloldása érdekében.
Ez nem lesz egyszerű. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman tavaly április 12-én jelentette be, hogy szankciós listára került a budapesti orosz kémbank három vezetője, akik között egy magyar személy is található. A diplomata elmondta: többször is figyelmeztették a magyar kormányt arra, hogy milyen veszélyeket jelent a szövetségekre az IIB budapesti jelenléte, ám a kormány mindig elutasította ezeket az észrevételeket. Az amerikai nyomás hatására Orbán Viktor végül tavaly április 13-án írta alá Magyarország kilépését a bankból.
Így jelenleg Oroszország mellett már csak Kuba, Mongólia és Vietnám a tagja a banknak. Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária már Magyarország előtt kilépett.
Tehát például annál a David Pressman amerikai nagykövetnél kellene lobbizni, aki a kormány és a kormányzati propaganda állandó célkeresztjében van. Legutóbb Recsken járt a nagykövet, ahol úgy fogalmazott, hogy szerinte Magyarország a többiektől eltérően közelíti meg a közös, az Egyesült Államok számára is alapvető nemzetbiztonsági érdekeket, legyen szó Ukrajnáról, Vlagyimir Putyinról, Oroszországról, és ez aggodalomra ad okot. Az Orbán-kormány pedig nem csinál belőle titkot, hogy azt szeretné, ha Joe Biden helyett újra Donald Trump lenne az amerikai elnök.
A kémbank lassan egy éve nem tud fizetni. Ennek magyar ügyfelek is a károsultjai, akik 2019 és 2023 között vígan boltoltak a kémbankkal. A Budapesti Értéktőzsdén 2019 márciusában kezdődött a kereskedés a kötvényekkel. A Telex írta meg tavaly szeptember 20-án, hogy a banknak szeptember 28-ig 15 milliárd forint értékben kellett volna visszafizetnie kötvényeket magyar befektetőknek. Van olyan magyar bank is, amelyik egymilliárd forint értékben rendelkezik kémbankos kötvénnyel, amelyek 2024 tavaszán járnak le. A Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. (mfor.hu)
