Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogy terjedt el a krumpli Magyarországon egy indonéziai vulkánkitörés miatt?

Tudomány
2024.01.02.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

1816-ban a vártnál sokkal rosszabb évet zártak a Somogy megyei gazdák.

A gyenge termést hozó 1815-ös esztendő után a szokatlanul hideg tél és tavasz folyamán kifagyott az őszi vetésük, majd a szélsőséges mennyiségű csapadék, illetve jégesők okoztak jelentős károkat. Számos vármegyében volt gyenge az őszi vetésű gabona termése, és a tavasziból is legfeljebb közepes mértékű volt a betakarított mennyiség. Az időjárást tapasztalva Somogyban már előre számítottak a szerény termésre, de Kovács Antal alispán a Helytartótanács számára még a vártnál is sokkal rosszabb eredményről volt kénytelen jelentést tenni. 1816 augusztusában, szinte még az aratás idején kelt üzenetében már utal rá, hogy éhínség fenyegeti a megyét.

A somogyi helyzet nem volt kivételes, a korabeli források egészen hasonló módon számolnak be az ország más részeiről is. Az alföldi megyékben a rendkívül csapadékos nyár sok helyütt árvizekhez és terménypusztuláshoz vezetett. A Kárpát-medence keleti részén, Erdélyben nemkülönben szélsőséges tavaszról és nyárról tudunk. Nemcsak panaszos levelek, krónikák, naplók említik a kiemelkedően csapadékos időszakot országszerte: a budai hőmérsékleti mérések szerint is igen hideg volt az 1816-os év tavasza, miképp a következő év hasonló időszaka is. Bár a hőmérsékleti értékek is elmaradtak a sokévi átlagtól, a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a hatalmas méretű jegekkel járó esők – vagy ahogy akkoriban hívták, kőesők – tették igazán rendkívülivé az 1816-os és 1817-es év magyarországi időjárását. A hideg tavaszok és a csapadékos nyarak kifejezetten rossz termést okoztak, ami az eleve rosszabb terményellátottságú országrészekben éhínségekhez vezetett.

A jelenség nem volt elszigetelt, Európa számos területén szélsőséges időjárást hozott e két év, sőt helyenként még a rájuk következő esztendő időjárása is jelentősen eltért a 19. század elején jellemzőtől. Szokatlanul hideg nyarat hozott az 1816-os év Svájcban is, ahol nyolchetes folyamatos esőzés, a magasabban fekvő területeken havazás lehetetlenítette el a gabona és a szőlő érését. Nemkülönben rendkívüli évekről tudunk műszeres mérésekből, újságokból, naplókból és más forrásokból a német és a cseh területeken is. Észak-Amerika egyes részein már 1815-ben igen szokatlan hideg uralkodott, majd az 1816-os esztendő júliusa volt a leghidegebb középhőmérsékletű nyári hónap, amióta csak műszeres mérésekkel rendelkezünk.

A „nyár nélküli év” nemcsak az észak-atlanti régiót érintette, hanem Ázsiát is. Kínában az 1815–16-os tél meglepően hideg volt, amit tavasszal hatalmas esőzések követtek. Amellett, hogy az 1816-os év Kínában a valaha ismert legcsapadékosabbak egyike volt, a nyári fagyok is komoly kárt tettek a rizsben, éhínséget okozva több tartományban is. Ennél is súlyosabb időjárási anomáliák jelentkeztek Indiában, amit 1816-ban és 1817-ben is csak hónapokkal a szokott időpont után, augusztusban érte el a nagy volumenű, az ottani mezőgazdaság számára kritikus jelentőségű csapadék, a monszun.

A sorozatos, az északi féltekén mindenütt jelentkező időjárási anomáliák hátterében egy, a korabeli európai és amerikai hírekbe is eljutott esemény állhatott: az indonéz szigetvilágban, Sumbawa szigetén található vulkán, a Tambora kitörése 1815 áprilisában, ami az utóbbi kétezer év legnagyobb mennyiségű vulkáni hamuval járó eseménye volt. A magasságából jóval több mint ezer métert vesztő tűzhányóból származó kőzetanyag a légkör legfelső rétegeibe is feljutott, a földi légkörzés miatt pedig az északi félteke minden szegletébe elterjedt. A nagy mennyiségű vulkáni hamu ugyan elhomályosította még a Napot is, amit a kortárs festészetben és költészetben egyaránt megörökítettek, a jelentős lehűlést feltehetőleg nem elsősorban ez, hanem a kitörés idején a légkör magasabb rétegeibe jutó és ott szétterjedő kénsav-aeroszol okozta.

A 19. század második évtizede, részben a sorozatos vulkánkitörések miatt, kifejezetten hideg időszakot hozott a Föld éghajlatában, ami a 14. században kezdődött, kis jégkorszaknak nevezett periódus utolsó markáns megjelenése volt Európában. Ezt követően indult meg a máig tartó és nagyrészt emberi hatásra kibontakozó globális felmelegedés.

A drasztikus hőmérséklet-csökkenés bizonyos vélemények szerint már évekkel korábban is érzékelhető volt, azaz lehetséges, hogy nem egyedül a Tambora okozta az 1810-es évtized hidegét. A kénsav-aeroszol koncentrációja már 1809 után jóval magasabb volt a földi légkörben, mint bármikor az utolsó négy évszázadban. Ebben egy ismeretlen vulkán 1809-es és a Fülöp-szigeteki Mayon vulkán 1814-i kitörése is szerepet játszhatott, aminek híre, szemben a Tambora két évvel későbbi kitörésével, még a korabeli magyar sajtóba is eljutott.

A Sumbawa szigeti vulkánkitörés, az azt kísérő földrengés és cunami jelentős – nagyságrendileg tízezerre tehető – emberáldozattal járt. Ennél is jelentékenyebb demográfiai hatása lett ugyanakkor az északi féltekén. Becslések szerint tízszer ennyi áldozatot szedhetett a rendkívül hideg és túlzottan csapadékos időjárás okozta élelmiszerhiány és éhínség. De még a szélsőséges időjárás (és a napóleoni háborúk utáni gazdasági helyzet) által előidézett élelmezési krízisnél is sokkal összetettebb hatásokkal számolhatunk mind globálisan, mind a Kárpát-medence esetében.

A hideg és csapadékos időjárás Európa-szerte elsősorban a gabonafélékben tett jelentős kárt. Volt ugyanakkor egy haszonnövény, amelynek terméshozamát valamivel kevésbé befolyásolta: ez pedig a burgonya. A Kárpát-medencében ugyan már a 18. században termesztettek burgonyát, a 19. század elejéig azonban a Habsburg-kormányzati – főképp Mária Terézia és II. József alatt hozott – intézkedések ellenére sem terjedt el széles körben. Habár már a svábok letelepedésével megjelent, Erdélyben és más országrészekben valójában a kormányzati támogatás – például vetőburgonya-osztás, termesztési útmutatók, szakácskönyvek, falvak közötti termesztési verseny – volt a burgonya elterjedésének legfontosabb tényezője.

Az 1815-es évek rossz időjárása és erdélyi éhínsége nagyban katalizálta a burgonya „diadalmenetét”. A burgonya vetésterületének jelentős megnövekedése és a Tambora kitörése közti kapcsolatot ráadásul nemcsak a Habsburgok által kormányzott területeken figyelhetjük meg, ugyanez történt több nyugat- és közép-európai országban is. A burgonya elterjedésében egy további tényező is fontos szerepet játszott, amely egyszersmind az 1810-es évek éhínségkezelésének egyik fontos formájára is rámutat, ez pedig a segélyezés: számos vármegyében burgonyával segítették a nélkülözőket.

Az 1816–17-es éhínség idején a segélyezés korábbinál összetettebb formái jelentek meg az országban. A sokszorosára emelkedő gabona- és az annak nyomán az égbe szökő hús- és egyéb élelmiszerárakra válaszul ekkoriban jelentek meg az országban a maira nagyban hasonlító jótékonysági szervezetek. Rendeztek jótékonysági bálokat, színielőadásokat, amelyek bevételével a rászorulókat támogatták.

A jótékonysági szervezetek közül a legismertebb alighanem a Budai és Pesti Jóltevő Asszonyi Egyesület volt, amely a 19. században meghatározó szerepet játszott a budai és pesti szegény- és idősgondozásban, és amelynek vezetését az alapítást követően nem más, mint József nádor második felesége, Hermina főhercegnő, majd halála után a harmadik feleség, Mária Dorottya hercegnő vállalta magára. Amellett, hogy a tehetősebb polgárság aktív részvétele tetten érhető volt az ország legfontosabb városaiban, az arisztokrata családok saját hatáskörükben is igyekeztek elkerülni az élelmezési krízist: a Wesselényi, a Teleki, a Bethlen, a Bánffy, a Festetics családok egyaránt élelmiszerrel, kölcsönökkel segítették a birtokaikon élő nélkülözőket.

A Tambora kitörése nyomán kialakult gazdasági krízis jelentékeny kivándorláshoz vezetett Európa nyugati részéről, ám – elsősorban a Habsburg Monarchia kivándorlást korlátozó politikája miatt – Magyarország területén nem volt hasonló trend. Több közép- és nyugat-európai országban a halálos áldozatokon túl egyéb demográfiai hatása is volt a rossz termésnek és az éhínségnek. Kifejezetten alacsony születésszámok jellemezték egyebek közt Svájcot, amelyet az egyik legszélsőségesebben érintett az időjárás-változás.

A Tambora kitörése még évtizedekkel később is éreztette hatását. Mivel Indiában gyökeresen eltolódott a monszun kezdete és lefolyása, az 1815–1817 közti időszakban a szárazföldnek a szokottól eltérő felmelegedése és csapadékellátottsága mellett az Indiai-óceán hő- és vízháztartása is jelentősen átalakult. A koleráért felelős baktérium, a Vibrio cholerae az indiai partok mentén, a Bengáli-öbölben már korábban jelen volt. A szokatlan vízhőmérséklet azonban új kolera-baktériumtörzs kialakulásához vezetett, amely a sorozatos rossz termések miatt legyengült immunrendszerű indiai lakosságot súlyosan érintette. A betegség nem állt meg az indiai szubkontinens határainál. Több mint egymillió áldozatot követelt világszerte, és egy új, Magyarországot a század későbbi szakaszában (1831, 1848–49, 1872–74) különösen erősen sújtó járványos betegség fellépését jelentette a globális színpadon. (g7.hu)

 


Eredeti megjelenés: ‘1816 –  Beköszönt a „nyár nélküli év”. A Tambora vulkán kitörésének globális és lokális hatásai’ in Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig (Szerkesztette: Laczó Ferenc, Vadas András és Varga Bálint), Corvina Kiadó, 2023.

ÉLET
 BURGONYA
 GLOBALIZÁCIÓ
 TÖRTÉNELEM
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.02. - 12:42
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

    Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

  • Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

    Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

  • A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

    A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

  • Országszerte visszatér a kánikula

    Országszerte visszatér a kánikula

  • "Magam vagyok a bukás oka"

    "Magam vagyok a bukás oka"

  • Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

    Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

  • Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

    Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

  • Ismét drágulnak a lakáshitelek

    Ismét drágulnak a lakáshitelek

  • Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

    Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

  • De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

    De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

  • Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

    Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

  • Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

    Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

  • Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

    Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

  • Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

    Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

  • A párizsi olimpia hétfői győztesei

    A párizsi olimpia hétfői győztesei

  • Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

    Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

  • A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

    A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

  • Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

    Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

  • Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

    Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

  • Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

    Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

  • Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

    Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element