„A legrosszabbul teljesítők szinte analfabéták”

Jelentősen romlott az OECD-országok eredménye a tavalyi PISA-felmérésen. Számos országban nem csak a visszaesés adhat okot aggodalomra, hanem az alulteljesítők magas aránya is. Bár utóbbi Magyarországon nem tér el jelentősen az OECD átlagától, a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti konferenciáján felszólaló kutatók figyelmeztető jelnek tekintik az eredményt. 

A PISA-teszt az OECD-országokban (illetve azok partnerországaiban) tanuló 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit vizsgálja. Nem a tananyag elsajátítását méri fel, hanem azt, hogy képesek-e a tanulók alkalmazni a megszerzett tudást, vagyis megmutatja azt is, mennyire lesznek képesek boldogulni a felnőtt életük során. A 2022-es mérés eredményeit idén decemberében hozták nyilvánosságra, ezekből pedig az derült ki, nagy visszaesés következett be az OECD-országok átlagában. Jelenleg már minden negyedik 15 éves nagyon alacsony képességszintű a matematika, természettudományok és az olvasás-szövegértés területén, vagyis a tanulók negyede gyakorlatilag nem éri el a boldoguláshoz szükséges szintet. A legfejlettebb országok közül is sokan rontottak jelentősen a korábbi eredményükön, ilyen például Finnország, Norvégia vagy Németország. A 2022-es magyar eredmények stagnálást jeleznek.

Alapvető problémákat sem fognak megoldani

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának decemberi, PISA-eredményeket elemző konferenciáján a felszólaló szakértők mindannyian kiemelték: magas a tanulók között az alulteljesítők aránya. Bár ezek az arányok nem sokkal térnek el az OECD-országok átlagától, a kutatók szerint ettől függetlenül figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát – és azt, hogy ez az arány szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben. Az ebbe a kategóriába tartozó tanulók ugyanis gyakorlatilag analfabétának számítanak a természettudományok, a matematika vagy a szövegértés területén.

A PISA-teszten hat teljesítménykategória van, az egytől hatig tartó skálán a a legjobban teljesítők érik el a 6. szintet. Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon az arányuk nagyon alacsony, mindössze a tanulók 5 százaléka képes elérni az 5. vagy 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas: a tanulók 26 százaléka 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – mondta Steklács János. Kiemelte: az ennyire rosszul szereplő tanulók aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között. Szomorú adalék, hogy az alulteljesítők között egyre nagyobb arányban vannak a rossz körülmények között élő családok gyermekei.

Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet, csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban. Kitért arra is: az Európai Unió is figyeli a PISA-mérésből származó adatokat, és 2030-as célkitűzései között szerepel, hogy 15 százalékra szorítsa le a legrosszabbul teljesítők aránya. Utóbbi most matematikából 29,6 százalék Magyarországon, míg a legmagasabb szintet a magyar tanulók 7,9 százaléka éri el.

Nem lehetünk elégedettek

A természettudományos teljesítmény kapcsán Korom Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem) felhívta a figyelmet, ezen a területen az alulteljesítő tanulók aránya az OECD-átlag szintjén van, 22,9 százalék, míg az OECD átlag 23 százalék. 2018 óta egy százalékkal csökkent a természettudományból alulteljesítők aránya Magyarországon. – Ez egyrészt örömhír, másrészt nem lehetünk elégedettek vele, mert 23 százalék nagyon sok: ez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek a legegyszerűbb feladatokkal sem tudnak boldogulni, és halmozzák a hátrányokat a tanulmányai során – mondta a kutató.

Az összességében nyolcadik PISA-mérésen 690 ezer vett részt, akik 81 OECD-tag- és partnerországban tanulnak, és összesen 29 millió gyermeket reprezentálnak. Magyarországon 260 iskola 6198 tanulója írta meg a PISA-tesztet. (Magyar Hang)