Vállalhatatlannak tartják a kormánypárti vezetést a Fidesz erős emberei, beálltak az ellenzéki összefogás mögé Barcson
„Helyben elfogadhatatlan az a mentalitás, ha valaki nem áll be a sorba, azt ellehetetlenítjük. Egy településen szükség van kompromisszumokra, itt az ember nem egy pártot szolgál, hanem a várost.”
– Azért indultam anno a polgármesteri címért, majd, amikor összeférhetetlenné vált az országgyűlési képviselői poszttal, azért mondtam le utóbbiról, s maradtam a város élén, mert tenni akartam Barcsért. És most is ezért döntöttem úgy, hogy beszállok az ellenzéki összefogásba: egyszerűen nem tudom elviselni, milyen irányba mennek a dolgok a városban – mondta a Népszavának Karvalics Ottó, a dél-somogyi város korábbi Fidesz-KDNP-s polgármestere, a térség hajdani országgyűlési képviselője. Így adva magyarázatot arra, hogy kerülhetett arra a napokban megjelent fotóra, amellyel a helyi ellenzéki összefogás bemutatta jelöltjeit a jövő júniusi önkormányzati választásra.
Hivatalosan két civil egyesület fogott össze, valójában helyi ellenzékiek kötöttek szövetséget a helyhatósági voksolásra. A tavalyi, országgyűlési választások után az már nem meglepő, hogy DK-s, jobbikos és roma kisebbségi vezető kötnek szövetséget a kormánypártok ellen. Barcson viszont az ellenzéki összefogás tagja lett Karvalics Ottó mellett a város korábbi, szintén fideszes alpolgármestere, majd a járási kormányhivatal vezetője, Racsek József is. Őt forrásaink ősfideszesként, a helyi szervezet egyik alapítójaként emlegettek, és bár 1994-ben még függetlenként került a helyi képviselő-testületbe, ’98-tól négy cikluson át – amíg a járási hivatal élére került – a fiatal demokraták színeiben politizált. Aztán a 2019-es önkormányzati választás után hirtelen elfogyott körülötte a levegő, s távoznia kellett a kormányhivatalból.
Karvalics Ottó még korábban, már az első szabad önkormányzati választáson bekerült a helyi testületbe. Előbb az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként, majd 1994-ben MSZP-sként nyert mandátumot, hogy aztán 1998-tól már ismét fideszesként triumfáljon, mint képviselő. A polgármesteri székben 2010-ben váltotta a tanácselnökből független, majd szocialista, aztán ismét független Feigli Ferencet, aki 20 év után volt kénytelen átadni a stafétát. Ugyanebben az évben került Karvalics a parlamentbe is, ám miután 2014-től a két pozíció összeférhetetlennek számított, a városvezetést választotta. Igaz, forrásaink szerint ebben közrejátszott, hogy a parlament létszámának csökkentésével a két, dél-somogyi választókerületet kvázi összevonták, s a térség két kormánypárti jelöltje közül a korábbi KDNP-s egyházügyi államtitkárt, Szászfalvi Lászlót favorizálták a pártközpontokban, így ő indulhatott a választáson. Mindez értelemszerűen kettejük viszonyára is rányomta a bélyegét, s Szászfalvinak, aki forrásaink szerint korlátlan úr lett Dél-Somogyban sikerült elérnie, hogy a kormánypártok ne Karvalicsot, hanem ahogyan helyben emlegetik, az ő emberét, Koós Csabát indítsák Barcson 2019-ben. És ezzel a kisvárosba is megérkezett a NER, az önkormányzattól és cégeitől, valamint a hivataloktól elküldték a korábbi vezető pozíciókban lévőket, s az új városvezetéshez lojális, szakmailag gyakran kifogásolható emberek kerültek a helyükre, s minden pályázat és döntés egy bizonyos érdekkör kezébe került.
– Soha ilyen rossz állapotban nem volt a város – állította Racsek József.
Lassan eljutunk oda, hogy az ember már szégyelli, hogy valaha köze volt a település vezetéséhez.
– Ráadásul már eluralkodott a félelem, hiszen itt nincsenek komoly cégek, az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, így valamilyen formában mindenki függ tőle, ha nem maga, akkor családtagja vagy ismerőse révén. Az emberek már az előtt is körülnéznek, ki látja őket, ha megállnak az utcán beszélgetni valakivel, akiről köztudott, hogy ellenzéki – jegyezte meg Anderné Röszler Erika, az ellenzéki összefogás polgármester-jelöltje. Aki amúgy Ander Balázs Jobbik-alelnök és országgyűlési képviselő felesége, amit ki is használnak a kormánypártok, azt állítva, családi bizniszt akarnak csinálni Barcsból. – Nagyjából ez az egy támadási felület adódik az összefogással szemben – mondta Anderné. – Próbáltunk közismert és feddhetetlen helyieket jelölni az egyes körzetekben. Nem számít, ki, melyik párthoz kötődik, hiszen egy kisvárosban nincs valódi pártpolitika, s a választáskor is kevésbé esik ez latba, mint a parlamenti voksolásnál. Attól sem tartok, hogy korán léptünk ki a fényre, s így lesz ideje levadászni vagy elcsábítani a jelöltjeinket a kormányoldalnak, ugyanis tényleg elkötelezett mindenki a változásért.
– Ha lett volna összefogás 2019-ben, a nyolc körzetből úgy hatban nyerhetett volna az ellenzék, így viszont szétforgácsolódtak a kormánypártokkal elégedetlenek voksai – állította Horváth József önkormányzati képviselő, aki legutóbb a DK és a Somogyért színeiben indult a polgármesteri posztért, jövőre viszont egyéni mandátumot szerezne. – Két éve kezdtünk el beszélgetni, hogy szükség lenne összefogásra, s elég hamar kiderült, hogy Racsek József és Karvalics Ottó is hasonlóan gondolkodik a jelenlegi városvezetésről, mint az ellenzék.
– Helyben elfogadhatatlan az a mentalitás, ha valaki nem áll be a sorba, azt ellehetetlenítjük. Egy településen szükség van kompromisszumokra, itt az ember nem egy pártot szolgál, hanem a várost – mondta Karvalics Ottó, aki egy esetleges ellenzéki siker esetén sem vállalna semmilyen hivatalos pozíciót, hanem afféle tanácsadóként segítené a majdani városvezetést. Kérdésünkre állította, még nem árulózta le senki kormányoldalról, sőt, a fővárosi pártközpontokból sem keresték, mit közösködik a „dollárbaloldallal”. Karaktergyilkosságtól sem tart – ahogyan Racsek József sem –, valamint attól sem fél, hogy családtagjai vállalkozásai sínylik meg szerepvállalását, kormánypárti szemszögből: pálfordulását.
– Nem én változtam, nem léptem ki sehonnan, még a Fidesz-párttagkönyvem is megvan, igaz, az elmúlt időszakban történtek miatt már kevésbé tartom olyan becsben, mint korábban… (Népszava)
