A több mint ezer globális vállalat példátlan, történelmi méretű kivonulása és a szankciók segítettek megbénítani „Putyin hadigépezetét” – írta az egyik legnagyobb amerikai külpolitikai lap, hozzátéve: nem igaz az az állítás, miszerint az orosz elnök volt az év egyik legnagyobb nyertese.
Ukrajna számára talán a mostani a legsötétebb pillanat az orosz–ukrán háború kitörése óta: a katonai helyzet a csatatéren patthelyzetnek tűnik, a nyugati politikai támogatás megingott, a közel-keleti háború elvonja az erőforrásokat és a figyelmet – írta elemzésében a Foreign Policy, majd hozzátették, hogy ennek ellenére a nyugati sajtó sokszor túlzásba viszi Ukrajna ellenfelének, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a dicséretét:
ENNEK PÉLDÁJAKÉNT HOZTÁK FEL, HOGY A THE WALL STREET JOURNAL PUTYINT AZ ÉV EGYIK „NYERTESÉNEK” NYILVÁNÍTOTTA PÁR NAPJA EGY CIKKBEN.
Az év nyertesei között Elon Muskot is megemlítik, azonban az év vesztese a lap szerint Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér lett (aki júniusban fellázadt Putyin ellen, majd augusztusban meghalt).
A The Wall Street Journal még azt is felvetette, hogy a több mint 1000 vállalat kivonulása Oroszországból visszafelé sült el: Putyint és cimboráit gazdagította. Ám a Foreign Policy elemzése szerint a gazdasági adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az orosz gazdaság hatalmas árat fizetett a háborúért. A lap az alábbiakkal támasztotta ezt alá:
- Az inváziót követő első hónapokban félmillió ember menekült el Oroszországból, akik közül sokan magasan képzett munkavállalók voltak – azóta ez a szám legalább 1 millióra nőhetett. A becslések szerint Oroszország a teljes ipari és szellemi munkaerejének a 10 százalékát elveszítette.
- Az orosz központi bank jelentései szerint tavaly február és az idei év júniusa között rekordösszegű, 253 milliárd dollárnyi magántőkét vontak ki Oroszországból, ami több mint négyszerese a korábbi tőkekiáramlásnak.
- A nyugati technológia és know-how elvesztése olyan kulcsfontosságú iparágakban következett be, mint a technológia és az energiatermelés. Ezért csak a Rosznyeftnek az elmúlt évben nagyjából 10 milliárd dollárral többet kellett költenie, ami minden egyes exportált hordó olaj után 10 dollár többletkiadást jelent.
- Az Oroszországba irányuló közvetlen külföldi befektetések (FDI) majdnem teljesen leálltak. Az invázió óta eltelt 22 hónap alatt mindössze egyetlen hónapban volt pozitív beáramlás, míg a háború előtt évente mintegy 100 milliárd dollárnyi FDI érkezett.
- A rubel mint szabadon átváltható valuta is meggyengült. A rubelkereskedelem volumene 90 százalékkal csökkent, ami a rubelben értékelt orosz eszközöket gyakorlatilag értéktelenné és a globális piacokon átválthatatlanná tette. Nem csoda: Putyin az inváziót követően példátlanul szigorú tőkeellenőrzéseket vezetett be.
- A háború óta egyetlen orosz vállalat sem tudott új részvényt vagy új kötvényt kibocsátani egyetlen nyugati piacon sem – így csak az orosz finanszírozási források állnak rendelkezésre. Az orosz vállalkozásoknak nincsenek alternatív finanszírozási forrásai, nincsenek nyugati befektetők, akikhez fordulhatnának.
- Egyes állami tulajdonú vállalatok teljes vállalati értéke 75 százalékkal csökkent a háború előtti szinthez képest.
A Foreign Policy szerint bőséges gazdasági adataink alapján az ítélet egyértelmű: a több mint ezer globális vállalat példátlan, történelmi méretű kivonulása és a szankciók segítettek megbénítani „Putyin hadigépezetét”.
Záporoznak a szankciók
Mint ismert, az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó orosz háborúra tekintettel elfogadta a gazdasági és egyedi korlátozó intézkedéseket is tartalmazó tizenkettedik szankciós csomagját. Az EU új import- és exporttilalmakat vezet be, például az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari gyémántok európai exportjára vonatkozóan. Az intézkedés célja Oroszország megfosztása ettől a fontos, évi 4 milliárd euróra becsült bevételi forrástól.
A szankciós csomag ezenfelül szigorítja az olajárplafon végrehajtását azáltal, hogy szorosan nyomon követi a tartályhajók használatának lehetséges módjait az olajárplafon kijátszására. Szigorítja továbbá az Európában tárolt orosz vagyon felkutatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a szankciókat kijátszó, unión kívüli országokban bejegyzett vállalatokra vonatkozó intézkedéseket.
AZ EU TILALMAT VEZET BE AZ ACÉLGYÁRTÁSHOZ SZÜKSÉGES NYERSANYAGOK, A FELDOLGOZOTT ALUMÍNIUMTERMÉKEK, VALAMINT EGYÉB FÉMÁRUK OROSZORSZÁGBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA, ILLETVE AZOK TRANZITJÁRA IS.
Az exportkorlátozások a kettős felhasználású, azaz a katonai mellett a polgári területen is alkalmazható fejlett technológiai és ipari termékekre vonatkoznak. A korlátozások a vegyipari termékekre, a termosztátokra, az egyenáramú (DC-) motorokra, a pilóta nélküli légi járművekhez használt szervomotorokra, a szerszámgépekre és a gépalkatrészekre is kiterjednek. Új behozatali tilalom lép érvénybe a cseppfolyósított szénhidrogéngázra vonatkozóan is. A továbbiakban tilos a vállalati és tervezőszoftvereket az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátani.
A szankciós csomag lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy jegyzékbe vett embert közérdekből megfosszanak pénzeszközeitől vagy gazdasági erőforrásaitól. Lehetővé teszi továbbá bizonyos jegyzékbe vett emberek vagy szervezetek tulajdonában lévő uniós vállalatok értékesítését is. Az intézkedés célja Oroszország ipari és katonai kapacitásainak további akadályozása – tették hozzá. (Index)