A Mediaworksnek adott karácsonyi interjújában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: rendet kell vágni Brüsszelben, az EP-választások jó alkalmat adnak erre.
A kormányfő kijelentette, hogy az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje - fogalmazott. Hozzátette, miközben ez a gyengülés és térvesztés évről évre folytatódik, az unió azt a képességét is elvesztette, hogy ezekkel a problémákkal szembesüljön, önvizsgálatot tudjon tartani és javítson a politikáján. Ezt az okozza, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. Ez rossz Európának, ezen változtatni kell - szögezte le a miniszterelnök.
Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli uniós csúcson történteket úgy értékelte: miután egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznie a többi tagállamot arról, hogy ez rossz döntés, végül az maradt a kérdés, hogy a huszonhatok őrá, illetve Magyarországra tudják-e kényszeríteni az akaratukat? Erre egyetlen választ lehetett adni, azt hogy nem veszünk részt a döntésben - érvelt. Lehet, hogy többen vannak és a mi álláspontunkat nem tudják elfogadni, mi viszont az övéket nem tudjuk - emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, kitartott a magyar álláspont mellett, ez a rossz döntés a "mi lelkiismeretünket ez nem terheli".
Arra a kérdésre, hogy nem merült-e fel benne, hogy téved, azt felelte: a magyar politikában most megvan a képesség, hogy a saját pozícióját is folyamatosan értékelje. Elmondta, hogy ezt tette nyolc órán keresztül, amikor "igen, gondolkoztam, hogy vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal" de "határozottan meg kellett állapítanom, hogy ők". Minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét - jelentette ki a kormányfő, emlékeztetve: ez nem új helyzet, pontosan így történt a migrációval is.
Rámutatott, hogy bár a tárgyalások még meg sem kezdődtek, két területen már súlyos gazdasági bajokkal kell szembenézni. Gond van az ukrán gabonával, ami komoly veszteséget okoz a magyar gazdáknak és meg kell állítani Magyarország, Lengyelország és Szlovákia határainál az ukrán kamionokat, mert tönkreteszik ezeknek az országoknak a fuvarozóit - hívta fel a figyelmet.
Előzetes vizsgálatokra lenne szükség
A miniszterelnök problémának nevezte, hogy semmilyen vizsgálat nem előzte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló a döntést. Mivel jár ez a francia, a német, a magyar gazdákra, kisvállalkozókra, kereskedőkre, fuvarozókra és szinte a gazdaság teljes metszetére nézve - tette fel a kérdést.
Igaz, hogy a tagság elnyerése egy hosszabb folyamat, és minden tagállamnak "körülbelül hetvenszer" van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa, de önmagában ez a döntés azt jelenti, hogy huszonhat ország szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, és erről érdemben tárgyalni akar - mondta. Mindezt úgy, hogy közben nem világos, hol vannak Ukrajna határai, nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja - emelte ki. Azt is kérdésesnek tartotta, hogy része lesz-e az uniónak az a terület, amit az orosz hadsereg most megszállva tart. Alapvető kérdésekre nincs válasz, mert sokan úgy gondolták, hogy most csak egy politikai gesztusról, egy geopolitikai döntésről van szó - jelentette ki.
Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett, hogy ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek, ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda. Miután az unió költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni - mutatott rá Orbán Viktor. Erre két lehetőség van, az egyik a közös hitelfelvétel, de Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, ezért ilyenbe még egyszer nem megyünk bele - közölte. Ha viszont nem hitelt vesznek föl, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is - ismertette a másik lehetőséget. Leszögezte, nem fogadják el, hogy a magyarok pénzét adják oda Ukrajnának.
Az interjúban rákérdeztek, nem tart-e attól, hogy a szavazói lassan torkig vannak az EU-val, amire azt válaszolta, hogy ezt természetes tényként fogadja el. "Én is torkig vagyok Brüsszellel", a kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből - mondta Orbán Viktor. Saját következtetését úgy írta le, hogy "próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót". Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt - jelentette ki a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e mégis helyes döntés pénzzel támogatni Ukrajnát, mert fontos szomszédunk, Oroszország megtámadta, és ma már a létéért küzd. Orbán Viktor ezt jogos felvetésnek tartotta, amit a magyar parlamentnek meg is kell majd fontolnia. Ma annyit tudunk mondani, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül és ne a mi pénzünket osztogatva - fogalmazott.
Ezért rossz a magyar-ukrán viszony
Az évek óta rossz magyar-ukrán viszonyról Orbán Viktor azt mondta, többször átgondolta már ezt a kérdést, és az a szilárd álláspontja, hogy annak megromlásáért Magyarországot nem terheli felelősség. A viszony megromlása onnan számítandó, amikor 2015-ben az ukránok eltörölték azt a törvényt, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását - tette hozzá.
Hangsúlyozta, nyolc éve jogfosztásban élnek azok a magyarok, akik Kárpátalja szülöttjei, és mindig is ott éltek. Egy 1100 éves magyar nemzeti közösségről van szó, az ő jogaikat 2015-ben elvették, ideértve a kulturális jogaikat, a gyerekek anyanyelven való neveléséhez való jogát és a nyelvhasználat szélesebb jogát is - mutatott rá. Ezt kell orvosolnia Ukrajnának, azt a törvényt, amit eltöröltek, vissza kell állítaniuk, a jogokat, amiket elvettek, vissza kell adniuk, ha ez megtörtént, akkor kezdődhet a viszony javulása - jelentette ki.
Az interjúban kérdezték arról is, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az uniós migrációs paktumról. Orbán Viktor azt felelte, hogy itt is szószegés történt, mert korábban megállapodtak, hogy csak egyhangú döntést hoznak, de "ezt felrúgták", Magyarország és Lengyelország ellenére döntöttek.
Ez a paktum rossz, a migrációnak egyetlen megoldása van, minden más kudarcra van ítélve - jelentette ki. A megoldás kulcsa az, hogy az országba jönni akaró migráns hol tartózkodik addig, amíg elbírálják a belépési kérelmét - tette hozzá. Leszögezte, ha a migráns be tud jutni az unión belülre, és itt várakozik, akkor "vége, akkor bent marad", tehát kívül kell őt tartani. A magyar törvény, ami miatt az országot most az unió pereli, azt mondja, hogy az ország területén kívül kell a migránsnak megvárnia a döntést, és ha az pozitív, beléphet.
Nem megállítani akarják a migrációt, "hanem menedzselni"
Szavai szerint hiába próbálja nyolc éve megértetni ezt a többi országgal, azok valójában nem megállítani akarják a migrációt, "hanem - ahogy mondják - menedzselni".
Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt Magyarország nem fogja végrehajtani - közölte a miniszterelnök. Miután nem hajtjuk végre, egy jogi eljárás elé nézünk, amiben be fogjuk bizonyítani, hogy ellentétben áll Magyarország alaptörvényével az uniónak az a rendelkezése, hogy engedjünk be olyan embereket, akiknek az ügyét előzetesen nem bíráltuk el, illetve hogy vegyünk át más országok által beengedett migránsokat, mert ez megváltoztathatja az ország lakosságának az összetételét - fogalmazott a kormányfő.
A gazdaság idei teljesítményről Orbán Viktor az interjúban kifejtette: nem egy, hanem négy évről kell beszélni. A Coviddal kezdődött, amikor éppen kigyógyultunk volna a Covidból, akkor jött a háború, ami hatalmas energiaár-növekedéssel járt. Ennek a negatív hatását még növelte a szankciós politika, amit az Európai Bizottság bevezetett, ennek eredményeképpen az infláció az egekbe szökött. 2020 tavasza, a koronavírus-járvány kitörése óta egészen ennek az évnek a végéig folyamatosan a talpon maradás volt a cél - mondta Orbán Viktor.
Úgy látja, hogy ez sikerült, és bár nagyon nehéz időszak áll mögöttünk, Magyarország olyan állapotba tudta hozni magát, hogy a 2024-es év természete más legyen, mint a mögöttünk hagyottaké. A 2023-as cél, az áremelkedések visszaszorítása tíz százalék alá, már teljesült, sőt lehet, hogy az infláció az év végére hét százalék alatt lesz, jövőre pedig már öt százalék körüli szintet tűzhetünk ki. Köznapi nyelven ez annyit jelent, hogy 2023-ban azért küzdöttünk, nemcsak a kormány, hanem az egész ország, hogy amit korábban elért, ne veszítse el, hogy megvédje, amije van, de 2024-ben már azért dolgozhatunk, hogy Magyarország előbbre jusson, hogy jobb legyen - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy ezért a jövő év karaktere egészen más lesz, mint az ideié volt, és azt szeretné, ha újra a családok kerülnének a középpontba.
A szuverenitásvédelmi törvénynek az az értelme, hogy megakadályozza a magyar politika külföldről érkező pénzekkel történő befolyásolását - mondta a miniszterelnök. Van egy nemzeti függetlenséget garantáló alaptörvényünk és jogrendszerünk, de a legutóbbi választáson a baloldal önbevallása alapján kiderült, hogy ez nem zár résmentesen, mert külföldről érkező dollármilliókkal próbálták befolyásolni a magyar választók akaratát - tette hozzá. Egy nemzeti kormány, egy szuverenitásra törekvő ország nem tehet mást, mint hogy ezeket a kiskapukat bezárja, "rátolja a riglit", ez a törvény célja - szögezte le. Egyértelműsítette, hogy egy parlamenti többségnek alkotmányos, erkölcsi és történelmi kötelessége, hogy megakadályozza és megbüntesse, hogy a politikai élet bármely szereplője pénzért árulja a saját hazáját.
Az interjú végén arról beszélt, hogy meglátása szerint a mögöttünk hagyott évek, amikor legyűrtük a különböző válságokat, és úrrá lettünk a veszélyeken, megerősítették az önbizalmunkat és az önbecsülésünket. Tehetséges, szorgalmas, a bajokon úrrá lenni képes nemzet vagyunk, egy olyan közösség, amely a legnehezebb időszakban sem adja fel a reményt, hogy jönnek még jobb idők is - jelentette ki. Ha az ember jó ügyekért harcol, ütközhet ugyan nehézségekbe, de ha kitart az álláspontja mellett, és becsületesen teljesíti a feladatát, akkor a végén a dolgok biztosan jobbra fordulnak - zárta gondolatmenetét. (Infostart)
